Szakszerda néven indított előadás-sorozatot az Igen, tessék! Magazin szerkesztősége a K+ Közösségi térben. A szervezőtől, Kis Tímeától megtudtuk: fontosnak tartják, hogy az olvasóikat közelebb hozzák a szerzőikhez, ezért is született a kezdeményezés. Ahhoz, hogy ez gördülékenyen működhessen, olvasóhoz közeli témákat választanak. Az első Szakszerdán György Antónia, a SteelWoman Fitness Klub alapítója és vezetője Lassíts! – avagy a túlhajszolt élet ára címmel tartott előadást a Slow Mozgalomról, a kiégésről és annak elkerüléséről.

Versenyfutás az idővel

György Antónia saját tapasztalataira alapozta előadását: elmondása szerint azért választotta ezt a témát, mert szükségesnek tartotta egy olyan munkamódszer kialakítását, amellyel sikerül a munka élvezetét is megtartania, amellett, hogy az emberi kapcsolatai is megmaradnak. Mottójaként a tudatos életmódszervezés egyik alapkövét választotta: „nem élhetünk gyorsabban, mint ahogyan az őrangyalunk tud repülni”, azaz ne fussunk versenyt az idővel, mert igenis lehetséges és szükséges lelassítani.

Előadásában arra is fény derült, hogy manapság a 20-30 évesek körében is elterjedt betegség a kiégés, annak ellenére, hogy pár évvel ezelőtt ez még csak a 40 éves korosztályt gyötörte. Hangsúlyozta: a sebesség nem mindig a legjobb stratégia, az agy ugyanis nem reagál jól a multitaskingre, ebből kifolyólag csökken az IQ-szint, és nő a stresszhormon-szint. Ez azzal is magyarázható, hogy az emberi agy evolúciósan nem arra fejlődött ki, hogy az egyszerre érkező ingermennyiséget kezelje, így dühvel reagálunk a hétköznapi történésekre, a semmittevés örömét pedig kizárjuk az életünkből.

Slow Mozgalom: a lelassított élet igenis öröm

A Slow Mozgalom fő célkitűzése felhívni a figyelmet arra, hogy kevesebb tevékenység végrehajtása nagyobb örömmel jár, mert sokkal jobban tudunk teljesíteni, ha kevesebb felelősség terhel. Nem arról szól, hogy lassan kell minden területen megnyilvánulni, hanem arról, hogy a gyors feladatvégzést nyugalommal tegyük, tehát az intuitív, körültekintő, türelmes életformát helyezi előtérbe.

A rohanás az ipari forradalommal egy időben jelent meg, amikor a gépek, a pénz és az új találmányok felébresztették az emberekben azt a gondolatot, hogy az idő pénz, és sietni kell, mert ugyanakkor véges is. Ebből fejlődött ki a gyors munkavégzés és a fogyasztási láz, amely minél több élmény és földi jó megszerzésére ösztönöz.

Ugyanakkor gyakran előfordul, hogy az emberek azért gyorsítanak fel, mert nem akarnak szembenézni azzal, amit magukban hordoznak: a boldogtalansággal, az ürességgel. Ebben a sebesség extázisának is nagy szerepe van: kellőképpen elnyomja a gondolatokat, mert adrenalint termel és felpörget. A gyorsításnak egyfajta létezést igazoló szerepet is tulajdoníthatunk: azt üzeni, hogy „nézz rám, fontos vagyok, izgalmas vagyok, elfoglalt vagyok”.

Általában önként mondunk igent olyan dolgokra, amelyekről tudjuk, hogy meghaladnak bennünket. A kiégés megelőzése érdekében a Slow Mozgalom ajánlja, hogy próbáljuk ki a lassú étkezést, a lassú városi létet és a lassú gondolkodást. Sokkal kiegyensúlyozottabbá válik egy ember, ha élvezi az ételek ízét, illatát, ha időt ad magának az étkezésre, nemcsak mohón befalja a falatokat, és egy gyors nyeléssel már szalad is tovább.

A város lelassítása nem arról szól, hogy szabaduljunk meg a munkaeszközöktől és a gépektől, hanem arról, hogy a rohanás közben fontos megállni, visszahozni a hagyományosabb cselekvéseket, megőrizni a hagyományos értékeket. A lassú gondolkodás pedig elősegíti a tehermentesítést, ugyanis kizárja a sok adatot, hírt, és teret ad a fokozott koncentrációnak és belső békének.

Szabadság: a pihenés fontossága

György Antónia arról is beszélt, hogy a szabadság nem feltétlenül a nyaralások során jelentkezik az emberek életében. Ha tudatosan szervezzük meg a mindennapjainkat, kis idő múlva észrevehetjük, hogy kevesebb stressz, több pihenés és szabadságérzet vesz körül bennünket. Ha naponta előre betervezzük a szabadidőnket, sokkal motiváltabbá válunk arra, hogy a napunk nehezebb részeit könnyebben elvégezzük.

Szabadságot ugyanakkor a közösségi médiától való eltávolodás is szolgáltathat: kutatások alapján az átlagember egy nap alatt 150-szer nyitja meg az Instagramját, és csak céltalanul görget rajta. A céltalan görgetés nyomásától szükséges megszabadulni, fontos kialakítani a jobb online szokásokat, és értelmes célokra használni a közösségi médiát. A helytelen közösségmédia-használat ugyanis kiégéshez vezethet.

Ne a telefonnal kezd a napot

Szükséges időben lefeküdni, ugyanis a sikeres nap mindig előző este kezdődik, ugyanakkor az is fontos, hogy kevésbé zsúfolt, kellemes otthoni környezetet teremtsünk magunknak. Ahhoz, hogy hatékonyan és szabadságérzettel teljen a nap, tanácsos kijelölnünk konkrét időszakokat a pihenéseinkre, és az étkezésünket, a sportolási szokásainkat is ajánlott rendbe szedni. A kiégés elkerülésében nagy szerepe van a reggeli rutinnak, ugyanis a legfontosabb teendőinket érdemes a nap első felében elvégezni, még azelőtt, hogy a telefont a kezünkbe vettük volna.

György Antónia elmondása szerint az ember minden pillanatban képes felülemelkedni önmagán, rajtunk múlik ugyanis, hogy kétségbe esünk vagy túlnövünk a problémáinkon. A pozitív életfilozófia is könnyíti a tehermentesítést, általa legyőzhetjük a mások véleményétől való függést, az önmarcangoló gondolatokat, a félelmet, a nemet mondás képtelenségét, az elvárásokat és a csalódást, amelyek önmagukban mind a kiégés okozói.

Célravezető megtanulnunk igent mondani az életre a jóval és a rosszal együtt, valamint a hálaadás képességét is fontos elsajátítanunk, ugyanis az életünk nem csak saját magunkról szól, hanem mindnyájunkról. Ahhoz viszont, hogy ez jól működhessen, először is el kell döntenünk, hogy melyek a prioritásaink.