TacTiki: remek társasjátékot fejlesztett két székelyföldi fiatalember
Gyergyószentmiklósi fiatalok készülnek meghódítani a világot egy társasjátékkal. A TacTiki egzotikus tájakra visz, istenek közötti harcra, amelyben a memóriánkat és logikánkat igencsak meg kell dolgoztatnunk. A Kickstarter-gyűjtést február 5-én indító fejlesztőcsapattal beszélgettünk a játékról.
Mindenekelőtt beszéljünk rólatok: kik vagytok, milyen a szakmai hátteretek?
Imre Botond: Bukarestben végeztem a üzleti menedzsment szakot, de valahogy a design, a programozás és a marketing szakmában kötöttem ki. Ez vonzott, de szerencsére a végzettségem keveredett a designnal, programozással és marketingel munkaterülettel. Szabadúszóként kezdtem, most viszont a saját cégem vezetőjeként tevékenykedem. Mostmár hárman dolgozunk és készitünk logókat, bannereket, weblapokat, és futtatunk marketing kampányokat.
Incze Gábor: Kolozsváron a Ion Andreescu Művészeti és Design Egyetem végeztem dizájn-szakot. Több évet és több helyen is dolgoztam belső tervezőként Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson. Később áttértem a grafikus dizájn szakra és nagyon hamar rájöttem, hogy ez az, amivel szívesen foglalkoznék. Ma már több mint kilenc év tapasztalattal rendelkezem.
Egy gyergyószentmiklósi ifjúsági napokon készült a játék első verziója, egy versenyen. Hogyan nézett ez ki?
Incze Gábor: Kihívásnak tartottam, hogy társasjátékot kell tervezni a meghatározott anyagokból: fapálcikákból, falemezekből, kartonból, gombostűkből, madzagokból és papírból az adott eszközök segítségével: festékek, ecsetek, ragasztó, olló stb. Öt óra állt a rendelkezésünkre, de nekem akkor már volt egy elképzelésem: egy 5x5 négyzetből álló tábla, amelyen a bábuként szolgáló kartonkockák egyik oldala üreges volt, ebbe pedig szivacskockát vágtunk, benne különböző színű gombostűfejekkel – ezek a színek jelölték a bábuk különböző rangjait. A rangok döntötték el, hogy az egymásra helyezett bábukból melyik kerül ki a játékból és melyik marad bent. Mivel a játék a Totem nevet kapta, nagy figyelmet fordítottam az esztétikai szépségre, különböző stilizált motívumot festettem a kockák oldalaira még inkább megalapozva a nyerési esélyeinket.
A végleges verzió a versenyen bemutatott játék továbbfejlesztése. A mostani játék, a TacTiki hogyan fest?
Incze Gábor: A réginél csupán öt-öt figurával játszottak a játékosok, de a tesztelések során kiderült, hogy komplexebb lesz, ha tíz-tíz figurát használunk. Igazából egy év kellett, hogy rávegyem magam a továbbfejlesztésre, és amikor megmutattam Botinak, tetszett neki, de azt is ki kellett találjuk, hogy mi lesz a „fedősztori”: hogyan nézzenek ki a figurák, miért helyezzük egymásra őket stb. Kutakodtam az interneten és így találtam rá a polinéz tiki szobrokra – ezek nagyon szimpatikusak voltak, ráadásul a szigetlakók egymásra is helyezik a vicsorgó, nyelvkiöltő szobrokat.
Így találtuk ki a TacTiki történetét: egy távoli szigeten két rivális törzs harcát megelégelik az istenségek, akik úgy döntenek, hogy ők maguk vívják meg a végső küzdelmet. Aki pedig győz, a saját uralma alatt egyesíti a törzseket, ezzel megszüntetve a vérengzést. Azt tapasztaltam, hogy amikor elkezdem magyarázni a szabályt, az emberek elsőre megijednek, de ha leülünk játszani, akkor mindjárt más véleményt alkotnak.
Imre Botond: Engem az fogott meg, amikor Gábor megmutatta nekem a játékot, hogy két-három játszma után élvezetes stratégiákat tud bárki kigondolni. Nem annyira komplex, mint a sakk, hamarabb meg lehet tanulni. Az is megfogott, hogy amikor egy kis idő után sikerült bemutatnom a játékot a barátnőmnek, már a harmadik játékban megvert, aztán én őt, majd ő újra engem. Nekem ez a legszebb, hogy nagyon hamar el lehet sajátitani a játékszabályt és játékmenetet, így elég hamar lesz profi benne az ember. És nem számit, hogy mennyit játszottunk, mindig mindig új élménnyel szolgál a játék.
Incze Gábor: vannak játékok, ahol a hiába jó a stratégia, ha egy idő után már látjuk, hogy az egyik játékos biztosan nyerni fog. Ez viszont egy kiegyensúlyozott játék lett, mert a játékot vissza lehet billenteni, végig tele van meglepetésekkel.
Hogyan sikerül legyártani ezeket? Olvastam, hogy egy kínai céggel próbálkoztatok, de a minta, amit küldtek, nem tetszett.
Imre Botond: Jó árban kaptuk meg a lehetőséget, de nem mindig olyan lesz a szolgáltatás, amilyennek reméljük – hogy anyumat idézzem, olcsó húsnak híg a leve. Megtanultuk a leckét, ezért tovább keresgéltünk és találtunk egy szintén kínai céget, akik több sikeres játéknak gyártott már figurákat. Tárgyaltunk velük, és úgy láttuk, hogy nekünk tökéletes a referenciamunkájuk. Az ár persze magasabb, de amennyiben a backerektől (támogatóktól – a szerk.) megkapjuk a támogatást, biztosítható, hogy legyártjuk a játékot.
Ha már a Kickstarter-projektről beszélünk. Hogyan néz ki egy ilyen kampány felépítése?
Imre Botond: ez a platform Romániában nem annyira ismert, de egy hatalmas üzlet. Arról szól, hogy akinek nincs pénze egy projektre, más magánszemélyektől vagy cégektől kér segítséget, akiknek cserébe terméket ad majd, nem pedig részvényt a cégébe. Így sikerült finanszírozást kapni egy ötlethez, ugyanakkor letesztelni a piacot, hogy mennyire is tetszik az ötlet. A 34900 dollárt, amit összesen kérünk a Kickstarteren, arra használjuk, hogy legyártsuk a játékot és el tudjuk juttatni az emberekhez.
Tegyük fel, hogy Gáborral mi ketten két gazdag orosz fiai vagyunk, és annyi pénzünk van, hogy azt sem tudjuk, mit kezdjünk vele – majd jön ez az ötlet, a játék. 100.000 dollárból simán megoldottuk volna a fejlesztést és marketinget is, de még így sem biztos, hogy az embereknek tetszett volna maga a játék - tehát hiába dobtuk volna ki a pénzt. A Kickstarter nemcsak abban segít, hogy finanszírozást kapunk a platformon keresztül egy jó ötletre, hanem abban is, hogy az megismerhetik a terméket (ez esetben a TacTiki játékot), így mi is megismerjük a piacot a visszajelzések alapján. Tehát biztosak vagyunk afelől, hogy olyan terméket ajánlunk melyet az emberek szeretnének. Ez szerintem a legjobb piackutatás és marketing. Nekünk is segit, hisz igy a pénzt okosan tudjuk befektetni.
Február 5-én kezdődik a kampány. Itthon hol, mennyiért lesz kapható a játék?
Incze Gábor: Mindössze harminc nap áll majd a rendelkezésünkre, hogy a támogatóink az által segíthessenek, hogy megveszik a játékot a világ bármely pontjáról. Az egy hónap alatt olyan ajánlatokat is adunk, amelyeket csak a Kickstarter-megrendeléssel lehet majd beszerezni: a standard verzió mellé egy exkluzív deluxe változatot is kínálunk. Ez utóbbi 8 dollárral lesz drágább, viszont járni fog hozzá egy prémium anyagból elkészített Tac és Tiki szivacstartó (műanyag helyett), a deluxe játéktáblát 5 mm vastag habosított PVC lemez képezi ami sokkal masszívabb és élvezhetőbb lesz mint a 2,5 mm vastag karton. Természetesen attól függően, hogy mennyi támogatást érünk el, ugyancsak a deluxe csomagba sorolhatjuk a kétoldalú játéktáblát ahová bekerül majd egy akadály, ami által maga a játékmenet is változni fog. Ide úgyszintén járni fog egy kiegészített szabálykönyv. A gyűjtők kedvében járva a játék dobozán dombornyomású logó lesz, és tartunk még további meglepetéseket.
Imre Botond: a Kickstarter-árak exkluzívak, hiszen rögtön a gyártótól kapják meg a támogatók a játékot. A standard csomagunk 39 dollár (hozzávetőlegesen 160 lej), a deluxe verzió 47 dollár lesz (nagyjából 194 lej). A deluxe változatnak azonban lesz egy ún. Early Bird ára is, amely az első 24 órában szerezhető be olcsóbban, 42 dollárért (kb. 173 lej).
Amennyiben a kampányunk sikeres lesz, a cél, hogy legkésőbb november végéig mindenki megkapja a TacTiki-t, és a karácsonyfa alá már bekerülhessen. Miután ezzel megvagyunk, akkor kezdődik a tárgyalás azokkal a cégekkel, amelyek a nagyokkal kapcsolatban állnak – legyen szó eMagról, Amazonról, Diverta, Cărturești-ről és így tovább. Tehát szeretnénk, hogy fent legyen a polcokon a termék, de ez már csak jövőre lesz elérhető.
Ugyanakkor vannak további terveink is, gondolkodunk már 2.0-s verzión, székely bácsis verzión és így tovább – rengeteg ötletünk van, a megvalósítás viszont rengeteg időt vesz fel. De szorgosan dolgozunk, hogy minden meglegyen.