Hogyan készítsünk madáretetőt?
A hideg évszak beálltával nemcsak mi, hanem környezetünk énekesmadarai is fokozottabb védelemre szorulnak. Hogyan készítsünk akár a legegyszerűbb alapanyagokból madáretetőt? Mivel érdemes etetnünk énekesmadarainkat? Melyek a kistestű madarak legveszélyesebb ellenségei? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatott, aki ellátogatott november 25-én, vasárnap a kolozsvári Állatani Múzeumba.
Tökéletes családi programnak ígérkezett az Állatani Múzeum és a Román Madártani Egyesület szervezésében létrejött „madaras” nap a múzeumban. A szervezők mindenre és mindenkire gondoltak: aki csak nézelődni szeretett volna a múzeumban, az most megtehette, legfeljebb addig csemetéje gyerekprogramokon kedvére alkothatott – akár fenyőtobozból baglyot vagy madármintás szalvétával dekorált karkötőt. De kiderült, a madéreleséggel memóriajátékot is lehet játszani, vagy csak letepedni egy párnázott zugba egy forró teával madárhatározókat és különböző „állatos” könyveket lapozgatva…
A legnagyobb tolongás persze a madáretetők körül volt. Már a legkisebbek is kíváncsian figyelték a fúrást-faragást, ahogy a deszkákból egy-egy csinos madárodú állt össze, de saját ügyességüket is kipróbálhatták e téren, amikor is kiderült: egy tökéletes madáretetőhöz egy műanyag flakon is elég. Megtudhattuk azt is, hogy a jó madáretető minden szempontból funkcionális, a lényeg, hogy egy praktikus odúval akár saját madárcsaládunk is lehet a kertben, vagy ha tömbházban lakunk, a szemközti fán…
Ugyan madárodút nagyobb állateledeles boltokban beszerezhetünk, de épp az esemény bizonyította, hogy sokkal izgalmasabb, ha mi magunk készítjük el. Ha fából építjük, víz ellen a deszkát kívülről lekenhetjük lazúrfestékkel, de lehetőleg ne pirosra, mert az több madárfajt is elriaszt.
Berepülő nyílást legkönnyebben lyukfúróval készíthetünk, de vigyázzunk az odúlyuk, vagy röpnyílás méretére. Az odú teteje legyen felnyitható vagy leszedhető: így könnyű takarítani és ellenőrizni, hogy laknak-e benne már/még. De csinálhatunk odút akár lopótökből is, egy telet biztosan kibír.
Az esemény másik fő attrakciója a múzeumbeli idegenvezetés volt, amikor is Benkő Zoltán, a Román Madártani Egyesület munkatársa vezetett be a különböző madárfajok világába. Többek között megtudtuk tőle, hogy a varjú is énekesmadár – bár hangszíne miatt inkább az énekesmadarak „rockere”, a kistestű énekesmadarak egy-egy fagyos éjszakán mekkora hőgazdálkodást folytatnak, de azt is elmondta, hogy énekesmadaraink legnagyobb természetes ellensége nem más, mint a házimacska.
Habár a cicákat nagyon szeretjük, de arra nem gondolunk, hogy míg kint kóborol a kertben, bizony egy-két fészekaljnyi fiókát el is pusztíthat – emelte ki a szakember. Ha nem akarjuk, hogy néma tavasz köszöntsön ránk, tartsuk a házi kedvencünket bent a házban, a városi kóbor cicákat pedig ivartalanítsuk – vázolta a lehető megoldást a biológus.
Benkő Zoltán természetesen a tökéletes madéretetés titkát is elárulta: ideálisak az olajos magvak, minden, ami megfelelő energiát ad. Viszont csak akkor kezdjük el az etetést, ha következetesek vagyunk, márciusig, hóolvadásig ne hagyjuk abba az etetést, mivel a kismadarak ha egy helyre szoknak, a továbbiakban onnan várják az eleséget.