Koronavírus-járványról, a székelyföldi magyarok alacsony átoltottságáról és a magyarországi aktuálpolitikai helyzetről, autonómiáról és Klaus Iohannis román államfő múlt heti trianonos megszólalásáról is beszélgettünk Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselővel. Hangsúlyozta: arra kéri az embereket, higgyenek az orvosoknak, higgyék el, hogy a koronavírus létezik és az egyetlen hatékony védekezés ellene a védőoltás.

Magyarországon is megjelent a koronavírus delta variánsa, tehát érezhető a járvány negyedik hulláma, ám a lakosság átoltottságának aránya 60 százalék körüli, ami nagyobb biztonságot ad, de korántsem teljeset. „Fontos az, hogy minél több ember beoltassa magát, ezért a közéleti és politikai szereplők együttesen arra hívják fel az emberek figyelmét, hogy a vírus ellen egyedül az oltás véd” – mondta el a Maszolnak Zsigmond Barna Pál, a marosvásárhelyi születésű országgyűlési képviselő, aki hat évig volt a csíkszeredai magyar konzulátus főkonzulja.

Hozzátette: aggodalommal látják, hogy Romániában és Erdélyben is az átoltottság lényegesen alacsonyabb, az országos átlag 30 körül van. Romániában még súlyosabb mértékben jelentkezik a negyedik hullám, ezért „Románia kérésére Magyarország felajánlotta segítségét, és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kilátásba helyezte, hogy Magyarország a lehetőségeihez mérten segíteni fog, és el is kezdődtek a tárgyalások arról, hogy milyen formában zajlik majd le ez a segítségnyújtás” – közölte a politikus.

A szakemberek sokkal hitelesebbek

Bár a magyar kormány és a politikusok is kiálltak az oltás mellett, sokkal hitelesebb az, ha az egészségügyben dolgozó szakemberek, tudósok, orvosok állnak ki az oltás hatékonysága mellett. Magyarországon nagyon sokan, például Merkely Béla, Freund Tamás, Müller Cecília vagy Karikó Katalin szólítottak fel arra, hogy ez egy létező vírus és az oltás hatékony a vírus ellen. Csak az oltás hatékony a vírus ellen. Magyarországon ez a tájékoztató kampány sikeresebb volt, állapította meg a képviselő.

„Szomorúan látom, hogy Székelyföldön az átoltottság ennyire alacsony. Én is nagyon sok székelyföldi barátommal beszélek, megpróbálom őket a magam eszközeivel meggyőzni, hogy higgye el, hogy a vírus létezik és mit jelent az oltás, csak az oltás a hatékony a vírus ellen” – nyomatékosította Zsigmond Barna Pál.

Hozzátette, „minden más dolog, mindenféle történet kering a vírus eredetéről meg az oltások hátteréről, ez mind-mind nem érdekes. Higgyenek az orvosoknak, mert ők mondják azt, hogy ez a járvány létezik, nagyon veszélyes a vírus és csak az oltás véd ez ellen” – hangsúlyozta az országgyűlési képviseli, aki korábban hat esztendőn át csíkszeredai főkonzulként is szolgált.

Zsigmond Barna Pál elmondta, a magyarországi hatékony védekezésnek köszönhetően az anyaországban viszonylag minimális védekezéssel élik a hétköznapjaikat, és a másik fontos kérdés az, hogy a gazdaság hogyan vészelte át ezt az időszakot. „A jelenlegi mutatók alapján úgy tűnik, hogy sikerült ismét lendületbe hozni a magyarországi gazdaságot, és soha nem látott gazdasági növekedés következhet be, minden elemző azt mondja, hogy hét százalék feletti növekedés várható, ami annak is köszönhető, hogy Magyarország jól védekezett, nem csinált ideológiai kérdést az oltásokból. Reméljük azt, hogy egész Európa túl lesz ezen a víruson és a gazdaság visszaáll a megszokott kerékvágásba” – fogalmazott az országgyűlési képviselő.

Viták értelemszerűen vannak

Az országgyűlési képviselő emlékeztetett, politikai vitáik „értelemszerűen” vannak az Európai Unióval a helyreállítási alap témakörében, illetve „az Unió folyamatosan támadja Magyarországot bizonyos ideológiai kérdések mentén, mint a család intézménye”. A politikus ugyanakkor kifejtette, „nekünk az az álláspontunk, hogy Európa a nemzetállamok szövetsége, és mi nem szeretnénk egy föderatív Európát, hanem azt kívánjuk, hogy térjünk vissza az Európai Unió eredeti gondolatához és abban a szellemben vinnénk tovább a közös európai ügyet.”

A magyar kormány minden korábbinál jelentősebb forrásukat juttatott a határon kívüli magyarság intézményrendszereinek a megerősítésére, és főleg az egyházi szervezeteken keresztül támogatja az oktatási hálózat bővítését, hozzájárulva ezzel az egyházi-oktatási hálózat önállóságának megtartásához. Zsigmond Barna Pál szerint, aki a magyar országgyűlési költségvetési és külügyi, illetve a nemzeti összetartozás bizottságának a tagja is egyben, amikor Erdélyben autonómiáról beszélünk, a klasszikus értelemben vett területi autonómia jut eszünkbe, amiről általánosan vett konszenzus van az erdélyi magyar közéletben, vagyis hogy ez az igény megilleti az itteni közösséget.

„Amikor erről beszélünk, mi nem olyan dolgot kérünk, ami példátlan lenne, hanem sokfelé van Európában ilyen autonómia-intézményrendszer, és mi nem lehetünk kevesebbek, mint azok, akik ezt Európában már elérték” – emelte ki a magyarországi politikus. Hozzátette: erről szólt a Minority Safe Pack, vagy a nemzeti régiók polgári kezdeményezés, amelyeket az erdélyi magyarság az aláírásával is támogatott, kifejezve akaratát, hogy átfogó európai kisebbségvédelmi rendszer alakuljon. „Miközben az Európai Unió nagyon fogékony a migránsok helyzetére és folyamatosan kötelező jogszabályokat alkot az illegális migránsok vonatkozásában, addig lesöpörte az asztalról az őshonos nemzeti kisebbségek ügyét, miközben Európában legalább ötvenmillió olyan polgár él, aki nemzeti kisebbségi közösséghez tartozik” – elevenítette fel Zsigmond Barna Pál.

„Az a tény, hogy az RMDSZ jól szerepelt mind az önkormányzati, mind a parlamenti választásokon, megadta azt, hogy a magyar intézményrendszernek stabil romániai alapjai legyenek, még ha folyamatos támadások érik is az intézményrendszer egyes elemeit, mégiscsak a legtöbb intézményünk stabil román jogi alapokon áll. Ezek egyrészt nemcsak romániai és uniós alapokhoz tudnak hozzáférni, hanem jelentős mértékű magyarországi támogatásokhoz is” – foglalta össze a képviselő. Kiemelte, vannak,olyan intézmények, mint az oktatási rendszer egyes elemei, amelyek kifejezetten magyarországi támogatásra alapozva jöttek létre és „ez egy olyan hátteret biztosít az erdélyi magyar közösség számára, ami hosszú távú közösségi építkezést tesz lehetővé”.

Iohannis és a történelmi tények

Nemrég Klaus Iohannis román államfő egy németországi konferencián kérdésekre válaszolva azt mondta, őt „idegesítik” a Trianonnal kapcsolatos magyarországi megjegyzések. Erdély Romániához csatolásáról szólva kijelentette: „mi nem loptunk senkitől semmit”, sőt hozzátette, az erdélyi románság „önrendelkezési jogával” élt akkor, amikor kimondta, hogy Erdély Romániához csatlakozzon. Zsigmond Barna Pál magyarországi országgyűlési képviselő Klaus Iohannis kijelentéseire reagálva kijelentette: „Történelmi tény, hogy Erdély hovatartozásáról nem az itt élő népek népszavazása döntött, hanem a nagyhatalmi béke. Ez a történelmi tény.”

Fontos politikai téma az is, hogy Magyarországon 2022 tavaszán parlamenti választásokat tartanak. Elkezdődött a kampány, az ellenzék előválasztást szervezett, „ami a mi meglátásunk szerint csak színjáték”, hiszen ugyanazok a régi arcok jöttek vissza, „akik 2010 előtt már tönkretették az országot”, fejtette ki álláspontját Zsigmond Barna Pál. „Az a Gyurcsány Ferenc a baloldal vezetője, aki 2010 előtt már kormányfő volt, és itt Erdélyben még inkább emlékezhetünk arra, hogy 2004. december 5-én mit élt át az itteni magyarság. Politikai preferencia és hovatartozás nélkül mindenkit sokként ért a helyzet, hogy Magyarország akkori kormánya a határon túli magyarok ellen kampányolt” – idézte fel Zsigmond Barna Pál. Szerinte ez egy olyan bűn, amit ennek a baloldalnak soha nem lehet elfelejteni, „és tennünk kell azért, hogy ez soha többé ne fordulhasson elő”.

Fontos a regisztráció és az adatok frissítése

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy azok a magyar állampolgárok, akik nem rendelkeznek állandó magyarországi lakcímmel, ők levélben szavazhatnak. „Ahhoz, hogy élhessenek szavazati jogukkal, fontos, hogy regisztráljanak, tehát kérjék felvételüket a választói névjegyzékbe. Illetve ha valaki korábban már kérte regisztrációját, akkor ez érvényes most is, de fontos, hogy ha például megváltozott a lakcíme, akkor ismételten regisztráljon és módosítsa a lakcímét, mert csak akkor fogja posta megtalálni, hogy kézbesítsék számár a szavazási levélcsomagot” – magyarázta az országgyűlési képviselő. Hozzátette, a szavazási levélcsomag átvétele kérhető a konzulátusokra is, Kolozsváron vagy Csíkszeredában, tehát aki személyesen el tud menni valamelyik külképviseletre, személyesen is felveheti a levélcsomagot.

„Fontos, hogy figyelmesen és pontosan, a magyar okmányaik szerint töltsék ki a regisztrációs kérelmet, annak érdekében, hogy érvényes legyen a regisztrációjuk” – tette hozzá Zsigmond Barna Pál. Azok, akik még nem rendelkeznek magyar állampolgársággal, de szeretnék igényelni, még mindig leadhatják kérelmeiket az Eurotrans Alapítvány és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodáiban, illetve a kihelyezett konzuli napokon.