Nemsokára iskolakezdés, így már sok szülő gondolatai ekörül járnak, még akkor is, ha nem idén ősztől kezd a gyermekük. Az idén tavasszal kiadott rendelet szerint szeptemberben azok a kicsik kezdhetik el az iskolát előkészítő osztályban, akik szeptember 1-jéig betöltik a hatodik életévüket. Óvónői igazolással azonban mehetnek korábban iskolába azok is, akik év végéig töltik be a hatodik életévüket. Mindig vannak szülők, akik nem várnának, és olyanok is, akik még visszatartanák a kora szerint iskolaérett gyermeküket. Jogi és szakmai kérdés is ez egyszerre a téma szakértői szerint.

Pszichoszomatikai felmérést ír elő a törvény abban az esetben, ha a szülők szeretnék iskolába adni a kezdéskor még nem hatéves gyermeküket, aki év végéig betölti a hatodik életévet – ez nem egyenlő az iskolaérettség felmérésével, mondta el megkeresésünkre Szőcs Levente, a Kovászna Megyei Erőforrás és Nevelés-tanácsadó Központ vezetője. Korábban a központ mérte fel kérésre az óvodásokat. A járvány alatt változott az előírás, az óvónő méri fel és ad igazolást arról, hogy mehet-e iskolába a kisgyermek.

„Nem egy komoly felmérés ez, egyébként ezekkel a felmérésekkel az esetek 99,9 százaléka érettnek bizonyul, és ahol nem érett, ott aztán jön a szülő, cirkuszol, fenyeget. Volt olyan eset, hogy a minisztériumig vitte az ügyet, és elérte a célját” – számolt be Szőcs Levente, aki a megyei beíratási bizottság tagja. Ez a bizottság végez felmérést, ha a gyermek nem járt óvodába, vagy ha külföldről jött haza, de azok is ide fordulhatnak, akik a rendelet ellenére korábban vagy később engednék iskolába a gyereküket.

Mindig a tanítónő a fő érv

A gyermek érettségére, éretlenségére hivatkoznak, de valójában nem ez az ok, tudtuk meg Szőcs Leventétől. „Mindig jönnek azok a szülők, akiknek a gyereke december 31. után született, és éppen a következő tanévben kezd az a tanító néni, akit ő kiszemelt, vagy a másik eset, hogy a gyerek már betöltötte a hatodik életévét, de szeretnék visszatartani, mert éppen az a tanító néni csak jövőben kezd új osztályt. Többnyire ez a két eset szokott előfordulni” – fejtette ki Szőcs.

Elmondta, nem árulják el a fő okot a szülők, csak hosszas beszélgetésből derül ki, hogy valójában az ok az, hogy bizonyos tanítónőhöz ragaszkodnának.

Eltérő törvényértelmezés

„Amikor a gyermek december 31-e után született, és mégis be akarják íratni, ilyenkor azt mondom, tegyenek le egy kérést. Van egy megyei beíratási bizottság, ami tanfelügyelőkből, igazgatókból áll többek között, ebben én is egy egyszerű tag vagyok, ilyenkor ez a bizottság dönt” – mondta el Szőcs. Hozzátette, valójában országos szinten nagy variációk vannak ezen a téren is, mert a törvény többféleképpen értelmezhető.

„Bukarestben, Temesváron és talán Brassóban még a tanfelügyelőség oldalán is ott van a típuskérés, amit a szülő kitöltve kérvényezheti, hogy visszatartsa még a gyerekét. Egy 2004-es egészségügyi rendeletre hivatkoznak, ami azt mondja, hogy egészségi okokra hivatkozva visszatartható egy gyermek. Most az megint egy jogi vita, hogy az Egészségügyi Minisztérium hogy hozhat olyan rendeletet, ami a tanügyben lesz alkalmazva. Ez így sántít. A másik, hogy a módszertant mindig tavasszal adják ki, és jogilag mindig a legutolsó változat az érvényes. Ezért mondom, hogy ez egy jogi kérdés is. Itt embereken múlik valójában. Az adott megyén múlik. Itt, Kovászna megyében egy esetben sem engedett a bizottság, hanem a rendeletet követte” – magyarázta Szőcs Levente.

Jövőre változhat is módszertan

Kérdésünkre, hogy nem késői-e közel 8 évesen kezdeni el az előkészítő után az első osztályt azoknak, aki december 31-e után születtek,  a szakember szerint, bár egyéni eltérések vannak a gyerekek között, ő maga úgy gondolja, hogy korábban is kezdhetne az a bizonyos gyermek, akinek csak amiatt kell várnia még egy évet, mert például január-februárban született.

„Az angol tanügyi rendszerben 3-4 évesen kezdik az iskolát, Európában, ahol én jártam, mindenhol azt tapasztaltam, hogy az iskolakezdés egyre inkább előrehozódik, de nem azt kell elképzelni, hogy beülnek a padba. Nálunk tanítón múlik, hogy az a gyermek milyen közegbe, milyen tanítóhoz kerül, mert ha egy 5 és fél éves bekerül egy olyanhoz, akinél be kell ülni a padba, és ha kicsit kilóg, korrigálni kell, akkor azt mondom, hogy túl korai, de ha egy olyan tanítóhoz kerül, ahol át tudják hidalni az óvoda és iskola közti szakadékot, akkor nem korai” – fejtette ki szakvéleményét. Hozzátette: gyermekfüggő, van, aki már érett öt és fél évesen, de van, aki nem. Ő a saját gyermekein azt tapasztalta, hogy már unták az óvodát nagycsoportos korukra.

„Gyerektől függ, azt mondom, mindig meg kell nézni, hogy mennyire érzi jól magát ott az óvodában, mennyire szereti azt a tevékenységet. Azt is fel kell mérni, hogy van egy kortárs csoportja, kis baráti köre, akik továbbtanulnak, ő ezt mennyire fogja feldolgozni” – hangsúlyozta a Kovászna Megyei Erőforrás és Nevelés-tanácsadó Központ vezetője. Kiemelte, a módszertan változhat, jövő tavasszal mást is előírhat.

 „Itt most attól függ, hogy következő tavasszal, aki írja a törvényt, annak a valakije, valakijének a valakije akarja-e a gyerekét beíratni vagy sem. Ilyenkor mindig valami kiskaput beletesznek a legújabb módszertanba. Konkrét esetet tudok, amikor ráhatásra jött az utolsó pillanatban egy átirat, hogy végül is fel lehet, sőt fel kell mérni a december 31-e után született gyerekeket, akiket be szeretnének íratni. Ezért mondom, hogy ez nem szakmai kérdés, hanem ez egy jó balkáni maszlag” – fejtette ki Szőcs.

Kovászna megyében általában hat eset van évente, amikor a szülők kérik vagy a gyerek visszatartását vagy azt, hogy korábban mehessen iskolába.

Óvónő: a szülők rágörcsölnek, a gyermek szorongani kezd

Éles Kriszta óvónő, aki nagycsoportosokat tanít a Kolozs megyei Kisbács óvódájában, elmondta, szeptemberben már minden gyermeket felmérnek, van, ahol egyértelmű, hogy iskolaérett, van, akinél nem, de a fő kérdés inkább az, hogy a szülő fel van-e készülve.

„Mindig innen kezdem, hogy vajon a szülő fel van-e készülve? Sok szülő túlaggódja a kérdést, és ezt kivetíti a gyermekre, mondogatja, hogy majd így lesz az iskolában, majd meglátod az iskolában – ez a gyermeknek nem tesz jót, bizonytalanságot, szorongást okozhat” – mondta el az óvónő. Hozzátette, ezek után a szorongó gyermekért megint csak aggódik a szülő.

A gyermekeknél azt figyelik meg az óvónők, hogy pszichésen, szociálisan érett-e, testi fejlettsége megfelelő-e.

Régebben azt figyeltem meg, inkább az fordult elő, hogy értelmileg nem volt érett az óvódás az iskolára, most inkább a szociális éretlenség, amit észreveszek, például nem tud önálló lenni, nem elég érdeklődő, együttműködő. Gyakori például, hogy nem mer megszólalni, pedig úgy tűnik, kiegyensúlyozott családból származik. Ilyenkor azt javaslom, hogy maradjon még egy évet az óvódában, és eddig csak pozitív eredménye lett ennek. Tehát a gyermek sok bátorítással végül szépen megnyílt” – fejtette ki Éles Kriszta.

Egy jó óvónő megoldja, hogy ne unatkozzanak a nagycsoportosok sem

Szakmai szempontból mindig azt bátorítja, hogy inkább később, mint korábban kezdje az iskolát a gyermek. Tapasztalta, hogy van olyan gyermek, aki megunja az óvodát nagycsoportos korára, de szerinte egy jó óvónő meg tudja oldani, hogy az utolsó óvodai év is érdekes legyen.

 „Már más feladatokat kapnak, másképp kezeljük őket. Például besegíthetnek:  >>te már nagy vagy, gyere segítsünk a kicsiknek<< – hívjuk őket. Én mindig azt bátorítom, és a pszichológusok is, hogy maradjon a gyermek óvodában, amíg maradhat, nem kell korábban küldeni, mert ott lesznek hétévesek is, akik lehet, hogy már a cipőfűzőjüket is meg tudják kötni, valószínűleg koruknál fogva ügyesebbek, és kérdés, hogy megtalálja-e ott a helyét a nagyobbak között. Megtörténhet, hogy a kicsinek, aki még nincs hatéves, ebben a helyzetben, kudarcélménnyel kezdődik az iskola, ezért javaslom inkább, hogy ne küldjék hamarabb iskolába a szülők” – magyarázta az óvónő, aki saját gyermekei kapcsán is azt tapasztalta néhány hónap is számított, és látja, mennyire fontos, hogy jól felkészülten, kiegyensúlyozottan kezdje az iskolát a gyermek azért is, hogy ki tudjon majd állni magáért az iskolai közösségben.

Hollandia: négyévesen kezdik az iskolát

Három hónaposan lehet bölcsődébe vinni, kétévesen óvodát kezdenek, négyévesen kezdik az iskolát, de csak ötéves kortól tankötelesek – ilyen a rendszer Hollandiában. Elekes Blanka, Hollandiában élő édesanya a Maszolnak elmesélte, a gyermekek akkor csatlakozhatnak, amikor épp betöltötték a negyedik életévüket.

„A lányom augusztusban lesz ötéves, és kezdi a második osztályt, az elmúlt tanévben minden hónapban érkeztek új tanulók az osztályukba. Egyébként ilyen az első két év, 4-5-6 évesek vannak egy osztályban, de hamar felzárkóznak az utólag érkezők” – magyarázta.

A program változik iskolánként. ÁltalábanReggel 8.30-tól délután 2-ig zajlik az oktatás, és ebben benne van az ebéd is. Az első két év arról szól, hogy ismerkednek a betűkkel, minden héten másik betűvel, és sokat játszanak, mozognak.

„A lányom januárra már le tudta írni a nevét. A betűkhöz kötődő énekeket, versikéket tanulnak, így játékosan, könnyen tanulnak. Fél-háromnegyed órás tevékenységek vannak. Egyébként nagyon sok a kézműves foglalkozás, mozgásos tevékenységek vannak, agyagoznak, kertészkednek, játékos logikai feladatot oldanak” – számolt be az édesanya, aki már több mint tíz éve él Hollandiában.