Az egyre inkább sokasodó medvetámadások és medvék által okozott károkért a román állam a felelős. Most a környezetvédelmi miniszter bátorságára lenne szükség, hiszen az ő felelőssége, az állam felelőssége, hogy védje a polgárait és a javaikat, fogalmazta meg Vincze Lóránt.

Az RMDSZ Európa Parlamenti képviselője sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján leszögezte: egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a medvék Romániában túlszaporodtak és ilyen körülmények között már nem indokolt fenntartani a szigorúan védett faj státuszát és szükséges lenne a kilövési kvóta bevezetése.

Mivel más megoldást senki nem javasol, az pedig általában nem jó megoldás, ha nem teszünk semmit, ezért alkalmazni kell a Tánczos Barna miniszter lemondása előtt aláírt rendeletét, amely 426 barnamedve kilövését írja elő megelőzés céljából, illetve 55 kilövést beavatkozási céllal, fogalmazta meg Vincze Lóránt. Mint ismert ennek a rendeletnek az életbe lépését jelenleg a Román Akadémia műemlékvédelmi bizottsága blokkolja, amelynek medve ügyben eddig semmilyen szerepe és tevékenysége nem volt, hívták fel a figyelmet a szakemberek.

„Rengeteg munka folyt a jogszabályi megoldás, az említett miniszteri rendelet előkészítésében, és most annak vagyunk tanúi, hogy ez leállt, nem hagyták jóvá, nem hajtják végre. Hiányzik a bátorság? Ezért szeretnék Mircea Fechet miniszter úr felelősségére apellálni, hogy ezt a tudományos tanulmányok alapján elkészített rendeletet hagyják jóvá és hajtsák végre, mert különben még több áldozattal, még több kárral találjuk majd szembe magunkat" - mondta Vincze Lóránt.

Az Európa Parlamenti képviselő felidézte, hogy 30 évvel ezelőtt elfogadott, tehát egyértelműen meghaladott uniós élőhelyvédelmi irányelv minősíti szigorúan védett fajnak a medvét és a farkast. Az Európai Parlamentben a nagyvadakkal foglalkozó munkacsoportja Vincze Lóránt kérésére kezdett a farkasok mellett a medvékkel is foglalkozni és meg is szavaztak egy határozatot, amelyben az élőhelyvédelmi irányelv módosítását kérik az Európai Bizottságtól. Vincze Lóránt arra hívja fel a figyelmet, hogy jelenleg Európa több országában van medvevadászat: Svédországban a 3000-es medvepopuláció tíz százalékára, 300 egyedre van évente kilövési kvóta, Észtországban a 700 medve közül 60-ra lehet vadászni évente. Romániában 8000-re tehető a medvék száma és nem akarják elfogadni a 462 egyedes kilövési kvótát.

A sepsiszentgyörgyi találkozón részt vett Sárkány Árpád, a Romániai Vadgazdálkodók Országos Szövetségének elnöke, illetve a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke, valamint Prof. Dr. Mihai Fedorca a brassói Transilvania Egyetem Erdészeti Karának tanára és az Országos Erdészeti Kutatási és Fejlesztési Intézet kutatója, illetve Gheorghe Neagu a Kovászna Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója és Benedek Barna, a Pro Silva Vadászok és Horgászok Szövetségének elnöke, akik a medveprobléma megoldásának lehetőségében mind azonos álláspontot képviselnek.

Sárkány Árpád arra mutatott rá, hogy 2016-óta – amikor betiltották a medvevadászatot –, tehát 7 éve 6 miniszter vezette a Környezetvédelmi Minisztériumot és közülük csak Tánczos Barna kínált megoldást a medveproblémára. Sajnos az általa aláírt, szakértői tanulmányokon alapuló rendeletet nem lehet alkalmazni, mert közbeszólt egy eddig ismeretlen szereplő, a Román Akadémia műemlékvédelmi bizottsága, amelyről eddig nem hallottak és nem is tudták, hogy létezik.

Sárkány Árpád leszögezte: a medveprobléma már rég nem a vadgazdálkodók és a környezetvédő civil szervezetek közti véleménykülönbségről szól, hanem országos problémává vált, hiszen már nem csak azokat érinti, akik a medve közvetlen közelében élnek, hanem lassan mindenkit, hiszen a városokban, így Sepsiszentgyörgyön is rendre érkezik medveriasztás. A háromszéki megyeszékhelyen idén 79 alkalommal szólalt meg a Ro-Alert riasztás medvék jelenlétére figyelmeztetve. Emellett az emberek nem mertnek kirándulni, túrázni, kerékpározni, illetve a rendszeres medvetámadások miatt egyre nehezebben találni juhászt, aki őrizze a nyájat, sorolta.

Prof. Dr. Mihai Fedorca az Országos Erdészeti Kutatási és Fejlesztési Intézet kutatója - akinek tudományos tanulmányára alapozva hozta meg a kormányváltás után elgáncsolt rendeletét Tánczos Barna – elmondta: nem létezik olyan tudományos módszertan, amely alapján teljesen pontosan meg lehetne határozni a medvepopuláció számát, ám az általuk használt módszerek az egész világon elfogadottak. A kutató szerint felmérésük egyértelműen igazolja a hazai medvepopuláció számának folyamatos növekedését és a túlszaporodást. Példaként említette, hogy míg 2015-ben az ország 500 vadászterületéről jelezték a medvék jelenlétét, idén már az ország 700 vadászterületén élnek medvék, tehát olyan helyeken is, ahol azelőtt nem találkoztak ezzel a vaddal. Felmérésük szerint egy domináns hím medve évente 15.000 hektárnyi területen fordul meg és nyomást helyez a fiatal egyedekre a bocsos anyamedvékre, amelyek élőtere alig 500 hektárra korlátozódott ezért ők a lakott területek közelébe szorulnak ki.

Gheorghe Neagu a Kovászna Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója arról számolt be, hogy az év eleje óta Háromszéken a hivatalosan jegyzett medvekárok száma meghaladta a százat és naponta 2-3 újabb kárbejelentés érkezik. Kovászna megyében jelenleg a medvék számát 2183-ra becsülik, tehát csak Háromszéken több medve él mint egész Finnország területén, ahol 2000 egyedet tartanak nyilván és közülük évente 200-at lőnek ki állományszabályozási céllal.

Összegzésképpen Benedek Barna, a Pro Silva Vadászok és Horgászok Szövetségének elnöke rámutatott, hogy a kormányrendeletet megalapozó tudományos tanulmány kidolgozásában országszerte több ezer szakember vett részt ezért elfogadhatatlan, hogy egy mindenki számára ismeretlen szereplő, a Román Akadémia műemlékvédelmi bizottságának titkára meggátolja, a Tánczos Barna által aláírt rendelet életbe lépését.