Nem tetszik nekik, és hiányolják a román közösség jelenlétére utaló jelképeket, ezért határozottan ellenzik Hargita megye címerének elfogadását, közölte pénteken kiadott közleményében a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Polgári Fóruma. Megkeresésünkre Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke leszögezte, a címerről zajlik a közmeghallgatás, ezután szavaz majd a tervezetről a közgyűlés.

A román egyesület szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében úgy fogalmaz, határozottan ellenzik Hargita Megye Tanácsának ismételt kísérletét, hogy „sietve és kapkodva elfogadja a megye címerét”. Hozzáteszik, ez egy újabb kísérlet az elmúlt 15 év elutasított próbálkozásainak hosszú sorában.Úgy vélik, a címerjavaslat túl zsúfolt, ráadásul „nem tartalmaz semmilyen, a megyében élő román közösséget reprezentáló elemet, ami aggaszt bennünket, és kérdéseket vet fel a kezdeményezés valódi célját illetően”.

Azt írják, a címerjavaslat diszkriminálja a románokat, a „szimbólum-háború” folytatása, és hogy a három megyében következetesen megpróbálják kizárni a románokat a kulturális és történelmi identitás meghatározási folyamatából. Arra is kitérnek, az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem lehet „nyomásgyakorló tényező” ebben a kérdésben.

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke megkeresésünkre elmondta, a címerjavaslat közvitán van, ennek éppen az a lényege, hogy várják az észrevételeket. A tervezetről a közmeghallgatás lezárása után a Hargita megyei közgyűlés szavaz. A tanácselnök hangsúlyozta, a címer-tervet az Országos Heraldikai Bizottság javaslata alapján módosították – ez került kifüggesztésre, véleményezésre.Lassan évtizedek óta húzódik Hargita megye címer­ter­vének elfogadása. A leg­újabb – többszörösen mó­dosított és történelmi ta­nulmányokkal alátámasztott – változatot január 8-án függesztették ki Hargita Megye Tanácsa előcsarnokában tájékoztatásul. A megyei tanács elnöke február végén vagy március elején terjeszti a tervezetet a testület elé, olvasható Hargita Megye Tanácsának honlapján.

Megyecímer hiányában Hargita Megye Tanácsa már több éve egy logót használ minden hivatalos iraton és kommunikációs platformon. Korábban ugyan megjelent irataik fejlécén, plakátokon, kiadványokban, honlapjukon egy címerelemeket tartalmazó jelkép, de az jogilag nem volt elfogadott címer, így nem használhatták tovább.

Idézik dr. Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikust, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnökét, aki felidézi 2010 után egyetlen székelyföldi címert sem fogadtak el, majd miután az RMDSZ kormányra került és 2020 végén Cseke Attila megkapta a fejlesztési miniszteri kinevezést, újra napirendre tűzték a székelyföldi címerek ügyét, többet el is fogadtak, de Hargita megye iratcsomója akkor nem jutott ebbe a szakaszba.

Kapcsolódó

El a kezekkel a zászlókról! – Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület reagált a székelyföldi zászlóperekre

A szakmai szervezet szerint tudományos szempontból támadhatatlanok a bíróság által „nem reprezentatívnak” minősített lobogók.

székely jelképek szimbólumhasználat magyarellenesség Szekeres Attila István zászlóper

„Remélem, hogy ebben a mandátumban sikerül elfogadtatnunk a tervet, hogy legyen végre hivatalos címere Hargita megyének is – amit az 1968-as megyésítés fogott össze három történelmi székely székből azzá, ami –, mert identitáserősítő hatása és olyan mögöttes jelentése van, amivel valamennyien azonosulni tudunk. Fontosak azok a dolgok is, amivel kenyeret tudunk tenni az asztalra és amivel fejlesztéseket tudunk hozni, de ugyanennyire lényegesek a szimbolikus töltetű ügyeink is” – idézik Bíró Barna Botond megyeelnököt.

Mint megírtuk, az egyesület több székelyföldi zászlópert indított, amelyek eredményeképp a Brassói Táblabíróság érvénytelenítette a Sepsiszentgyörgy, illetve Kovászna megye zászlóját hivatalosító kormányhatározatokat.