banner_LYJAJgUi_banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_whe5WvtP_banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Vasile Dâncu: nem az AUR-jelenség az aggasztó, hanem az emberek elfordulása a politikától

Nem létezett Ciolacu-Iohannis paktum, a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem fog egy Florin Cîţu vezette kisebbségi kabinetet támogatni Dacian Cioloş sikertelen kormányalakítási kísérlete után – jelentette ki a Maszolnak Vasile Dâncu. A PSD országos tanácsának elnöke úgy véli: a politikai patthelyzet feloldása az államfő feladata, és Klaus Iohannis várhatóan nem hagyja majd, hogy a válság túlságosan elhúzódjon. Társadalomkutatóként Vasile Dâncu úgy látja: az AUR térnyerésénél sokkal aggasztóbb jelenség az állami intézményekbe vetett bizalom csökkenése és a választók elfordulása a politikától.

A PSD bejelentette, hogy nem szavaz bizalmat az egyszínűre tervezett Cioloş-kormánynak a parlamentben. Miért nem?

Dacian Cioloş és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) egyrészt meg sem keresett minket, hogy a támogatásunkat kérje. Másrészt nemrégiben egy olyan kormányt buktattunk meg, amelynek részese volt az USR is, ezért nem szavazzuk meg a Cioloş-kabinetet.

Emlékeztetném, hogy tavaly márciusban a súlyos járványhelyzetre hivatkozva az első Orban-kormányt megbuktató PSD támogatta a második Orban-kormányt. Marcel Ciolacu ezt azzal indokolta, hogy nagyon nehéz helyzetben van az ország, és a PSD számára a politikai érdekeknél fontosabb az emberek egészsége és biztonsága. Ha a fertőzéses esetek, a halálesetek és a kórházban ápoltak számát nézzük, Románia nehezebb helyzetben van, mint tavaly márciusban. A PSD most már nem tekinti érvényesnek Marcel Ciolacu tavalyi érvelését?

Nem szívesen emlékezünk vissza arra, hogy tavaly támogattuk a második Orban-kormányt, mert az a kabinet szinte semmit nem tartott be az akkori ígéreteiből, ráadásul a beiktatása után támadássorozatot indított ellenünk. Ugyanazt a hibát másodszor már nem követjük el. A járványhelyzet valóban súlyosabb, mint tavaly márciusban, de éppen amiatt, mert válság van, nem szavazhatunk bárkinek bizalmat.

Fotó: Vasile Dâncu Facebook-oldala

A Cioloş-kormány elutasítása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy cserben hagyjuk az embereket ebben a súlyos helyzetben. A PSD-nek módjában áll törvénytervezeteket beterjeszteni és sürgősségi eljárással elfogadtatni a parlamentben, ellensúlyozva azt, hogy az jelenlegi ügyvivő kormánynak csak korlátozott jogköre van. Ha a lakosság érdeke megkívánja, olajozottan működik a parlamenti pártok együttműködése. Gyorsan el tudnánk fogadni például az energiaárak korlátozásáról szóló törvényt.

Tudom, hogy csökkent a lakosság bizalma a pártokban, de higgye el, a politikusok tudnak racionálisan gondolkodni, és felelősséggel tartoznak a választóik előtt a tevékenységükért. Ne feledjük azt sem, hogy a parlament a népakaratot fejezi ki, és a működése nem csak arra korlátozódik, hogy elfogadja a kormány részéről érkező törvénytervezeteket.

Az első sikertelen kormányalakítási kísérlet után Klaus Iohannis államfő várhatóan ismét egyeztetésre hívja majd a pártokat az elnöki hivatalba. Mit fog javasolni a PSD az egyeztetések a második tárgyalási fordulójában?

Nincs okunk változtatni az első fordulóban ismertetett álláspontunkon. A PSD előre hozott választásokat szeretne, és hajlandó egy átmeneti szakértői kormányt támogatni az előre hozott választásokig.

Az elképzelhető, hogy a második fordulóban miniszterelnököt is javasolnak az esetleges szakértői kormány élére?

Erről még nem döntöttünk, meglátjuk, hogy mit lépünk majd Dacian Cioloş sikertelen kormányalakítási kísérlete után. Klaus Iohannis államfő amúgy is közölte, hogy nem bízná meg kormányalakítással a PSD jelöltjét, ráadásul kormánytöbbséget sem tudnánk alakítani. A három nagyobb parlamenti párt között összeférhetetlenségek állnak fenn.

Marcel Ciolacu pártelnök korábban arról beszélt, hogy tíz feltételhez kötné egy átmeneti szakértői kormány támogatását, köztük a gyerekpénz, a nyugdíjak és a minimálbér emeléséhez, az energiaárak 2020 decemberéhez képesti növekedésének teljes kompenzálásához. A PSD azzal vádolta a bizalmatlansági indítványában a Cîţu-kormányt, hogy óriási adósságokba verte az országot. Jelenleg óriási a költségvetési hiány, miből lehetne fedezni a Marcel Ciolacu által sürgetett intézkedéseket, ha nem kölcsönökből?

Ez a kormány valóban adósságokba verte az országot, egyetlen év alatt 44 milliárd euró kölcsönt vett fel, és mi többször is felszólítottuk a miniszterelnököt, számoljon be a parlamentnek arról, hogy mire költötték ezeket a hiteleket. Erről ugyanis semmilyen információnk sincs. Korábban a kormány azt állította, hogy a járvány elleni küzdelemhez van szükség pénzre, de hát mindannyian láthatjuk, hogy a járvány elleni küzdelem eredménytelen volt.

A szakértői kormány megalakítása előtti tárgyalásokon szeretnénk megismerni az ország költségvetésének reális helyzetét, mert a kormány átláthatatlan módon gazdálkodik a pénzekkel. A költségvetést elfogadta ugyan a parlament, de azóta rengeteg külföldi hitelt vett fel Románia, és nem tudjuk, hogy mi történt ezekkel az összegekkel. Marcel Ciolacu javaslatot tett arra a bizonyos tíz intézkedésre, amelyeket csak a számok ismeretében lehet végrehajtani. Nem akarjuk újabb adósságokba verni az országot, tudni szeretnénk, hogyan áll az ország költségvetése.

Az energiaárak kompenzálását amúgy nem csak mi javasoljuk, más európai országokban is felmerült ez az intézkedés, a minimálbér emelésére vonatkozó javaslatunkat pedig át is vette ez a kormány, hisz már emelte az összeget. Azért szeretnénk növelni a nyugdíjat és a gyerekpénzt, hogy megkönnyítsük az emberek helyzetét ebben a válságban, és ezek az intézkedések csak a rendelkezésre álló források ismeretében vezethetők be.

A pártokkal tartott második egyeztetési forduló után Klaus Iohannis várhatóan ismét Florin Cîţut bízza meg kormányalakítással. A választások után megalakult koalíció helyreállítására jelenleg kevés esély van. Elképzelhető, hogy a PSD leül tárgyalni a PNL-vel és bizonyos feltételekkel hajlandó lenne támogatni egy kisebbségi Cîţu-kormányt?

Jelenleg erre nem látok lehetőséget. Florin Cîţu is kijelentette, hogy soha nem tudna együttműködni a PSD-vel és a szociáldemokratákat a „nép ellenségének” tartja. Nem akarunk problémákat okozni nekik a „toxikus” támogatásunkkal, ahogy ők szokták mondani.

Azt mondta, jelenleg nem lát erre lehetőséget. Ha tovább mélyül az egészségügyi válság, akkor igen?

Nincs okunk azt hinni, hogy ez a kormány meg tud küzdeni az egészségügyi válsággal. Hiszen hozzájárult az elmélyüléséhez azáltal, hogy időközben kirobbantott egy politikai és egy gazdasági válságot is. Tehát mi a Cîţu-kormányt legalább részben felelősnek tartjuk azért, hogy ide jutottunk. Nem lenne logikus, ha támogatnánk őket.

Amúgy Klaus Iohannisnak is gondot okozhat, ha ismét Florin Cîţut bízza meg kormányalakítással az Orban-kabinet tavalyi megbuktatása után született alkotmánybírósági határozat miatt. Ez még akkor is így van, ha az a bizonyos alkotmánybírósági határozat nem alkalmazható száz százalékosan a jelenlegi helyzetre. Szerintem ezzel az államfő is tisztában van, és valószínűleg időhúzásra játszana Florin Cîţu újbóli jelölésével, mert tudja, hogy megtámadhatják az alkotmánybíróságon a döntését.

A taláros testület mindenesetre tavaly kimondta: egy megbuktatott miniszterelnök változatlan politikai kontextusban nem bízható meg újra kormányalakítással, mert nyilvánvalóan nincs mögötte parlamenti többség.

Még a kormány megbuktatása után megjelentek olyan sajtóinformációk, amelyek szerint született egy Ciolacu-Iohannis paktum arról, hogy bizonyos feltételekkel a PSD hajlandó segíteni Florin Cîţut a pártelnökké választásában, majd támogatni egy kisebbségi PNL-RMDSZ-kormányt. Hogyan kommentálja ezeket a lapértesüléseket?

Ezek álhírek. Ezeket az információkat az USR terjesztette, amikor megpróbált meggyőzni bennünket arról, hogy segítsük őket Cîţu megbuktatásában, és így próbált nyomást gyakorolni a PSD-re. Semmilyen egyezség nem született a PSD és Iohannis vagy a PSD és a PNL között.

De a PSD valóban segítette Florin Cîţut a pártelnökké választásában azáltal, hogy a parlamentben a PNL-vel együttműködve meggátolták az USR és az AUR bizalmatlansági indítványának napirendre tűzését, így Cîţu miniszterelnökként mondhatta el kortesbeszédét a PNL kongresszusán. Mi történt a parlamentben?

Mi nem voltunk érdekeltek az USR és az AUR bizalmatlansági indítványának támogatásában. Egyfelől az USR nem akart velünk egyeztetni az indítványuk szövegéről, amely kizárólag a miniszterelnököt támadta. A PSD bizalmatlansági indítványának szövege ezzel szemben a választások után megalakult teljes kormányt támadta, amelynek részese volt az USR is. Köztudott, hogy ebben a kormányban az USR-s miniszterekkel volt a legtöbb probléma, korábban egyszerű indítványokat is benyújtottunk ellenük.

Tehát Florin Cîţu a PNL kongresszusa előtt csak kihasználta azt, hogy mi nem támogathattuk a két másik párt bizalmatlansági indítványát, hiszen ennek a szövege meg sem említette az USR kormányzati szerepét. Amúgy mi azt a miniszterelnököt buktattuk meg az indítványunkkal, aki most a PNL elnöke is. Így sokkal súlyosabb politikai csapás érte, mint amekkorát elszenvedett volna, ha korábban bukik meg.

Ha nem áll helyre a koalíció, akkor a PSD támogatása nélkül a második kormányalakítási kísérlet is meg fog bukni a parlamentben, ha az államfő Florin Cîţut jelöli újra miniszterelnöknek. Mi következne ezután, tekintettel arra, hogy a felmérésekben leszálló ágban lévő PNL-nek és USR-nek nem érdeke az előre hozott választások kiírása. Maga az államfő is azt nyilatkozta, hogy az előre hozott választások kiírása inkább csak egy elméleti lehetőség, ami a gyakorlatban megvalósíthatatlan.

Bezzeg a múlt év elején, amikor a PNL jól állt a felmérésekben, Klaus Iohannis hetente belengette az előre hozott választások lehetőségét. A jelenlegi helyzet már nyilvánvalóan nem kedvező számukra.

De mire készül a PSD abban az esetben, ha Klaus Iohannis a második kudarcos kormányalakítási kísérlet után sem írja ki a választásokat, és a válság elhúzódik? Felmerülhet, hogy kezdeményezik az államfő felfüggesztését?

A labda most az államfő térfelén pattog. Szerintem Klaus Iohannis is hozzájárult a politikai válság kialakulásához azáltal, hogy elfogadta két USR-s miniszter menesztését a kormányból. De nem akarok vádaskodni, mert nincsenek erre bizonyítékaim. Mindenesetre szerintem az államfő felelősen gondolkodik, nem hagyja majd, hogy a válság túlságosan elhúzódjon, hanem megoldást keres a patthelyzet feloldására.

Az előre hozott választások kiírása pedig a megoldások egyike lehet. A lényeg, hogy a megoldás nem az ellenzékben lévő PSD kezében van. Jelenleg nem tervezzük az államfő felfüggesztésének kezdeményezését. Ha ezt egy másik párt kezdeményezni fogja, akkor elemezni fogjuk a helyzetet, és kialakítjuk az álláspontunkat.

Ön társadalomkutató is. Hogyan jutott el oda Románia, hogy a politikai instabilitása miatt olyan kormányozhatatlan országnak tűnjön, amelyiknek a döntéshozói képtelenek legalább középtávon tervezni? Az utóbbi évekhez sorolom azt az időszakot is, amikor Liviu Dragnea pártelnöksége alatt a hatalmon lévő PSD sorra megbuktatta a saját kormányait. 

Szerintem Románia kormányozható ország, csakhogy nem kormányozzák. Harminc éve készítek közvélemény-kutatásokat, és az utóbbi időben végeztem egy felméréssorozatot a kormány járványellenes intézkedéseiről is. Az eredmények szerint az emberek többsége elfogadja a kormány intézményének autoritását és a korlátozó intézkedéseket.

A probléma szerintem a politikai osztálynak az utóbbi évtizedben tapasztalt degradálódása. A politikából eltűntek az értelmiségiek, akiknek hiányában a pártoknak már nincs koherens ideológiájuk. Az ideológiák a társadalmi kohéziót elősegítő értékrendszerek, a politika azonban már ideológiamentessé vált, a választásokon már nem az értékek számítanak, hanem a politikai vezetők személye. A választók politikai kultúrája folyamatosan sorvad, az embereknek már csak a harminc százalékát érdekli a politika. Elterjedt a politikai klientelizmus.

Láthattuk, hogy mi történt a PSD-ben a Dragnea-korszakban: a pártelnök a párt konzultálása nélkül helyezett tisztségbe politikusokat, néhány év alatt közel száz minisztert cserélt le. Láthatjuk, hogy mi történik az általam korábban tisztelt és demokratikusnak tartott PNL-ben is: Ludovic Orban alól már jóval az elnökválasztás előtt kihúzták a pártelnöki széket, az államfő pedig aktívan hozzájárult ahhoz, hogy Florin Cîţu megszerezze a hatalmat a pártban. A pártok belső fragmentálódása vezetett oda, hogy az utóbbi évtizedben az egymást követő kormányok mandátumának átlaga mindössze 13 hónap volt, szemben a több mint két éves európai átlaggal.

Romániában tartalmatlanná vált a kormányzás intézménye, ami káoszhoz vezet. Nincsenek projektjeink, a kormányprogramokat választási céloknak rendelik alá, eltűntek a szakértők a minisztériumokból. Nincsenek legalább középtávú fejlesztési terveink, a kormányváltások mindent lenulláznak. Nincsenek prioritásaink, nincs koherens külpolitikánk, és emiatt minden területen az utolsó helyeken állunk Európában, és hozzátenném: lakosságarányosan az első helyen állunk a világon a koronavírus halálos áldozatainak tekintetében.

A politika totális csődje oda vezetetett, hogy soha nem volt olyan alacsony a lakosságnak az állami intézményekbe vetett bizalma, mint most.

Ennek a politikai instabilitásnak az alapján lépett színre és került be a parlamentbe az AUR. Szociológusként mi a véleménye az AUR-jelenségről?

Az AUR megjelenése a politikai porondon a szociológusok számára nem volt meglepetés, a szélsőséges pártok más európai államokban is teret nyertek válságok idején. A társadalomkutatók közmegegyezése szerint ezek a pártok nem veszélyeztetik a demokráciát, ha a támogatottságuk nem haladja meg a 15 százalékot.

Engem nem az AUR-jelenség aggaszt, mert ez a párt integrálható a román politikába, a betagolódása idővel meg is fog történni. Engem a választók érdektelensége, apátiája aggaszt elsősorban. Egyre inkább elfordulnak a politikától, egyre többen távoznak külföldre. Szerintem ez aggasztóbb az AUR térnyerésénél. Az embereknek elege van a populista, szélsőséges diskurzusokból, csak egy kis hányaduk rezonál ezekre. A románokra a nyugodtság a jellemző. Szerintem meglehetősen közel áll az igazsághoz az a román mondás, miszerint a puliszka nem robban.

banner_5wMnizP8_webbanner_300x250.gif
banner_LsIDgb8C_webbanner_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?