Választási „szuperév”: búcsú Iohannistól, erősödő AUR-veszély 

Csak egy dologban lehetünk biztosak: idén szilveszterkor már nem Klaus Iohannis fogalmaz meg elnöki köszöntőt. Hogy ki lesz az utódja, rajtunk is múlik. Óriási politikai kérdőjelek sorakoznak előttünk egy olyan évben, amikor minden valószínűség szerint ötször járulhatunk az szavazóurnák elé.  

2024 első megmérettetése június 9-én lesz, amikor az Európai Parlament (EP) összetételének romániai részét határozhatjuk meg, 33 mandátum sorsáról dönthetünk. Eddig mérsékelt érdeklődés mutatkozott a távolinak tűnő és számunkra kevésbé fontos dolgokról vitatkozó uniós intézmény képviselői iránt, most viszont változhat a helyzet. A hazai pártok ugyanis az év második felében esedékes őszi helyhatósági, parlamenti és elnökválasztások főpróbájának tartják a koranyári szavazást, így óriási erőfeszítéseket tesznek majd a voksolók mozgosítása érdekében.

Azok a pártok, amelyek a vártnál rosszabbul szerepelnek az EP-választáson, vagy bizonyos általuk szabott lélektani határt buknak el, radikális újratervezést eszközölhetnek az őszi javítás érdekében. Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője máris közölte: lemond a PSD elnöki pozíciójáról, ha beelőzi pártját a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR). Ez azt jelenti, hogy a szociáldemokraták számára csak a győzelem az elfogadható eredmény, hiszen az AUR-on kívül nincs igazi riválisa Ciolacuéknak. 

Marcel Ciolacunak államfői ambíciói vannak Fotó: Marcel Ciolacu Facebook oldala

A másik kormánykoalíciós formáció, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára a lélektani határt a tizenöt százalékos eredmény jelenti. Ha ez alatt teljesít a PNL, várhatóan politikai földindulás veszi kezdetét a pártban. De azt sem tenne jót a liberálisok egójának, ha a harmadik helyen végeznének, azaz az AUR is lehagyná őket. Erre jelenleg minden esély megvan. 

Az AUR meglepetésre, győzelemre készül. George Simionék már most félelmetes tempóban kampányolnak, egyelőre a közösségi médiában – akárcsak négy évvel ezelőtt – egyetlen riválisuk sem tudja felvenni velük a versenyt. A magyarellenes hangulatkeltést rendületlenül magas fokon tartó AUR-t lassan kezdik elfogadni európai konzervatív berkekben, hiszen számolnak 10-12 mandátumával az EP-ben. Az RMDSZ-en és a Fideszen kívül gyakorlatilag senkit nem érdekel, zavar brüsszeli és strasbourgi körökben Simionék magyarfóbiája, ami egyben azt is jelenti, hogy ez a két magyar párt erős EP-jelenléte jelenthet valamiféle ellensúlyt Európában az AUR-ral szemben.

Az EP-választás tétjének emelkedése megnehezítheti az RMDSZ dolgát Fotó: az RMDSZ Facebook oldalahe

Az RMDSZ-nek nem lesz egyszerű dolga. Ha az eddigi EP-választásokon kifejezetten kedvezett a szövetségnek az alacsony országos szavazói részvétel, most, egy magasabb voksolási kedv esetében komoly mozgósításra lesz szükség a magyarlakta régiókban. Az öt százalékos küszöbnek az EP esetében nincs alternatívája. 

Közben a pártok félszemmel már az őszi csatákra készülnek. A PNL és az RMDSZ összevonná a helyhatósági választásokat az elnökválasztás első fordulójával. A liberálisok önálló jelöltet terveznek indítani az elnökválasztásokon, és erre egyelőre Nicolae Ciucă pártelnök a legesélyesebb. A PNL a választások után ismét a PSD-vel léphet kormánykoalícióra, mivel a párt berkein belül úgy látják: „matematikailag nincs más opció”. 

A hatályos törvény szerint az elnöki mandátum lejárta előtti hónapban kell megszervezni a választásokat. Miután Klaus Iohannis mandátuma december 21-én jár le, novemberre kellene kitűzni a megmérettetést. Ezen módosítana az RMDSZ úgy, hogy már 90 nappal a mandátum lejárta előtt sor kerülhessen a választásra. A szövetség indoklása szerint a megválasztott államfőnek így több idő állna a rendelkezésére a feladatra való felkészülésre.

George Simion nagy reményekkel indul neki a választási sorozatnak Fotó: George Simion Facebook oldala

Egyes sajtóinformációk szerint a PSD is elfogadhatja ezt a megoldást, bár vannak olyan hangok is a pártban, amelyek azt szeretnék, hogy a parlamenti választásokat az elnökválasztások után tartsák. Eszerint szeptember 29-én tartanák a helyi választásokat, november 10-én, illetve 24-én az elnökválasztás két fordulóját (amennyiben egyik jelölt sem ér el 50 százalékosnál jobb eredmény az első menetben), december 8-án pedig a törvényhozási választásokon szavazhatnánk.

Elemzők szerint a PSD abban bízik, hogy az államfői pozícióért zajló megmérettetésen Marcel Ciolacu mellett George Simion AUR-vezér jut a második, döntő fordulóba. Ez esetben a szociáldemokrata jelölt válna az egyetlen megoldás azok számára, akik nem szeretnének egy kiszámíthatatlan, szélsőséges politikai fordulatot Romániában.  

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?