2024 radikális változásokat hozhat az európai, de a globális politikában is. Az Egyesült Államokban és Oroszországban elnökválasztások lesznek, bár az utóbbi aligha hoz meglepetést. Június elején európai parlamenti megmérettetést tartanak, amely a jelenlegi politikai egyensúly megváltozását eredményezheti. 

Körülbelül 400 millió európai szavazhat az idén, világszerte ötven országban voksolnak különböző választásokon. Észak-Korea srm marad ki a sorból, igaz, a kommunista diktatúrában várhatóan egy jelöltre lehet majd voksolni a választókörzetekben. 

A G4 Media összeállításában idézi Ben Judah újságírót, az amerikai Atlantic Council agytröszt tagját, aki úgy véli, Európában nagyon gyorsan és lényegesen változik meg az eddigi életmódunk, nagyobb ütemben, mint az Egyesült Államokban. A Le Monde francia lapnak nyilatkozva az elemző ezt a változást elsősorban a bevándorlással magyarázza, amely szerinte alapvetően alakítja át a mindennapi élet szerkezetét. Mint mondta, az Egyesült Királyságot, Franciaországot és Németországot az utóbbi két generáció demográfiai, kulturális és etnikai értelemben is az Egyesült Államokhoz tette hasonlóvá. 

Az 2024-es év első fontos megmérettetése a tajvani elnökválasztás január 13-án. A pekingi vezetés a tajvani választások favoritját, a jelenleg alelnöki tisztséget betöltő William Lai-t szeparatistának bélyegezte és azzal vádolta őt és a hivatalban lévő függetlenségpárti Caj Jing-ven elnököt, hogy kínai támadást akarnak kiprovokálni a sziget ellen.

Január 14-én a mintegy 205 millió indonéz választó járulhat az urnák elé, hogy döntsön Joko Widodo hivatalban lévő elnök utódjáról. India több mint 800 millió választásra jogosult polgára április és május között vehet részt a parlamenti megmérettetése. A hindu nacionalista Narendra Modi várhatóan továbbra is miniszterelnök marad. Választások lesznek Algériában, Ghánában, Namíbiában, Ruandában, Dél-Afrikában, Tunéziában, valamint Iránban, Mexikóban, Panamában, Uruguayban és Venezuelában.

Finnország elnököt választ január 28-án, Portugáliában (március 10), Litvániában (május 12), Belgiumban (június 9) és Ausztriában (ősszel) parlamenti választásokat tartanak. Horvátország új törvényhozást választ szeptemberben és elnököt decemberben. Litvániában elnököt választanak és alkotmányos népszavazást tartanak május 12-én, október elején pedig a parlamentet összetételéről döntenek. Szlovákia várhatóan márciusban választ új elnököt. Rishi Sunak brit miniszterelnök decemberben megerősítette, hogy az idén általános választásokat írnak ki. A várhatóan májusban megrendezett megmérettetésen az ellenzéki Munkáspárt nagyarányú győzelme várható, amely a konzervatívok 14 éves kormányzásának vethet véget. Belgiumban a választások alapvetően változtathatják meg az ország irányultságát, a konzervatív, szuverenista, nacionalista pártok előretörése várható. 

A júniusi európai parlamenti választásokat (EP) hosszú tárgyalások követik majd arról, hogy kik töltsék be az Európai Unió legfontosabb intézményeinek vezető pozícióit. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök jelenleg a fogadóirodák favoritja, de új politikus áll a Tanács élére. Az EP-mandátumokért zajló megmérettetésen előretörhetnek a brüsszeli központosító politikát ellenző erők. A szuverenista erők győzelme várható Hollandiában, Franciaországban, Olaszországban és Magyarországon. A konzervatív pártok tovább erősödhetnek Lengyelországban, Svédországban, Ausztriában, Belgiumban, Észtországban, Szlovákiában és Cipruson. Becslések szerint az EP-képviselők több mint egyharmada  a jelenlegi brüsszeli politikát - például a migrációt - bírálók közül kerül ki.

Elemzők szerint nagyon sok új arc jelenhet meg idén az Európai Tanács tárgyalóasztalánál, a geopolitikai változások éve lehet 2024.