Legutóbbi tanácsülésén fogadta el Kolozsvár önkormányzata a családon belüli erőszak áldozatainak szánt menhely építéséről szóló rendeletet, így két épületet fognak létrehozni, egy adminisztratívat és egy 14 lakást tartalmazó szállást. Az épületekben étkezde és különböző találkozó terek – tanácsadás, oktatás, terápia – lesznek kialakítva, az udvaron pedig zöldövezetet és játszóteret biztosítanak a gyermekeknek. A projekt befejezésének határideje 2025. októbere. László Éva pszichológussal jártuk körbe, hogy miért elengedhetetlen Kolozsváron egy újabb menhely létrehozása, illetve milyen lehetőségei vannak jelenleg az áldozatnak, ha el kell hagynia otthonát. A pszichológus arra is válaszolt, hogy összességében javult vagy romlott a helyzet a családon belüli erőszak tekintetében Romániában.

Az Agerpres információ szerint az év első kilenc hónapjában 4,9 százalékkal nőtt a családon belüli erőszak körébe tartozó bűncselekmények száma a múlt év azonos időszakához képest. Az országos rendőr-főkapitányság közrendvédelmi osztályának rendőr-főfelügyelője, Elena Calcan elmondta, az év elejétől szeptember végéig 79.442 esetben kérték a rendőrség beavatkozását családon belüli erőszak miatt, és 9880 ideiglenes távoltartási parancsot adott ki a rendőrség. Az idei év első kilenc hónapjában ugyanakkor nőtt mind az elkövetők, mind pedig az áldozatok száma.

A kolozsvári önkormányzat által működtetett tanácsadó központ adatai szerint 2019-ben 53, 2020-ban 102, 2021-ben 72, 2022-ben pedig 83 családon belüli áldozatot regisztráltak. László Éva pszichológus több mint húsz éve foglalkozik a családon belőli erőszak témakörével, ugyanakkor a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Szociológia és Szociális munka karának oktatója. Megkeresésünkre elmondta, az esetek száma ennél jóval magasabb Kolozsváron.

Az önkormányzati tanácsadó központ szolgáltatásai mellett két másik központnak, a BBTE és a Kolozsvári Metropolisz Övezet Közösségfejlesztő Egyesület (ADIZMC) keretében működő központoknak több mint 200 ügyfele volt 2020-2021 között, a rendőrségi adatok pedig még ennél is több esetről tanúskodnak. „A hatóságok és szolgáltatók figyelmébe kerülő számok növekedése nem egyértelműen a reális esetek számának növekedését jelenti. Ha vannak elérhető szolgáltatások, pozitív a hatóságok, a szolgáltatók reakciója, többen fordulnak segítséghez. Ahhoz, hogy hitelesebb képünk legyen a jelenségről, az erre vonatkozó felméréseket rendszeressé kéne tennünk” – jegyezte meg.

Kolozsváron akár lakbértámogatást is igényelhetnek a bántalmazottak

A pszichológus szerint a családon belüli, párkapcsolati erőszak áldozatainak a bántalmazó kapcsolatból való kilépését számos tényező befolyásolja. Például, hogy sok esetben a szakítási kísérletekkor a bántalmazás súlyosabbá válik. Az akadályozó tényezők sorában kiemelkedő helyet foglal el a biztonság veszélyeztetettsége, valamint a megfelelő hely hiánya is, ahová az áldozat és gyermekei költözhetnek. A veszélyeztetettség ideiglenes kezelésére bocsájtható ki távoltartási végzés, amely értelmében a bántalmazó fél távol tartható akár attól a lakhelytől is, amelynek ő a közös tulajdonosa.

Kolozsváron ezen intézkedés mellett lehetőség van a polgármesteri hivatal által biztosított lakbértámogatásra, ami elsősorban azokban az esetekben válhat hatékony segítséggé, amikor nem kell az áldozatnak attól tartania, hogy a bántalmazó követi, felkeresi az új lakhelyen. Amikor további védelemre is szükség van, vagy a család nem jogosult a lakbértámogatásra, akkor a menhely lehet a megoldás László Éva szerint. „A családon belüli erőszak esetek kiegyensúlyozódása, tehát az erőszak megszűnése válással vagy válás nélkül, a vagyonelosztás, a gyermekláthatási programok stabilizálódása akár hosszú, évekig elhúzódó folyamat is lehet. Ennek különböző szakaszaiban különböző szükségletek merülnek fel, és amikor az erőszak súlyosbodik, szükség lehet a védett menhelyekre is” – magyarázta.

Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere a Kolozsváron épülendő új menhely kapcsán elmondta: 2018-ban adták át a családon belüli erőszak áldozatainak tanácsadó központját, ám már akkor tudták, hogy nem fog a központ létrehozásában kimerülni az önkormányzat azon törekvése, hogy segítsen az áldozatoknak. „A menhely építése egy következő, elengedhetetlen lépés az áldozatok segítésében. A központ mellett a menhely létesítése azért is fontos, mert nem csak közbenjárással és tanácsadással foglalkozik, hanem egy konkrét, biztonságos teret biztosít azok számára, akiknek erre szükségük van" – jelentette ki.  

Hova költözhet, akinek nincs már otthon maradása?

Kolozsváron jelenleg csak az Athena Delphi Egyesület menhelye működik, ahol maximum hat hónapig tartózkodhatnak az áldozatok. Ugyanakkor megyei szinten van még két menhely, ahova kolozsvári lakhelyű áldozatokat is fogadnak gyerekeikkel, ezek a Megyei Szociáilis és Gyeremekvédelmi Igazhatósághoz tartoznak. A címük nem nyilvános, ám a tanácsadóközpontokon keresztül igényelhetők. A városon kívül elhelyezkedő menhelyekre való költözés viszont további kihívásokkal szembesíti az áldozatokat: a munkahely, a gyermekek iskolájának a megközelítése, a támogató családtagokkal, barátokkal, kollégákkal való kacsolattartás nehézsége.

László Éva úgy vélte, általános elvként akkor javasolt a más helységbe való költözés, amikor ez biztonsági intézkedés, tehát jobb „a városból is eltűnni” vagy, természetesen, amikor nincs más lakhatási lehetőség. A szakember véleménye szerint különben jó megtartani azokat a „biztonságszigeteket”, amelyeknek támogató szerepük van, például azokat a közegeket, amelyek családi felszültségektől mentesek és megnyugvást adhatnak a gyermekeknek, felnőtteknek. A munkahely megőrzése ugyanakkor a gazdasági biztonság szempontjából is fontos.

Milyen szolgáltatásokat vehet igénybe jelenleg egy áldozat?

A menhelyeken kívül három tanácsadó központ van Kolozsváron, pszichológiai, szociális és jogi szolgáltatásokkal. A Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Ügynökség központja Kolozs megyéből fogad áldozatokat, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal központja csak kolozsvári lakhellyel rendelkezők számára elérhető, illetve van még a Kolozsvári Metropolisz Övezet Közösségfejlesztő Egyesületének központja (Főtér 2-es szám, 4-es lakrész, telefon: 0786375820), amely elsősorban, de nem kizárólagosan a Kolozsvár környéki falvak és községek áldozatait célozza meg.

Ezeken kívül a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociális munka karának van egy tanácsadó központja, amelyet egy projekt keretében hoztak létre 2020-ban, viszont ez jelenleg nagyon kis kapacitással, önkéntes alapon működik. Velük ugyancsak a többi központon keresztül léphet kapcsolatba az áldozat. „Sajnos ez az egyetlen hely Kolozsváron, ahol magyar nyelven is beszélő szakemberek dolgoznak” – tette hozzá László Éva.

Összességében javult vagy romlott a helyzet a családon belüli erőszak tekintetében?

A pszichológus szerint a változás nem lineáris, de az elmúlt húsz évben pozitív átalakulásnak voltak tanúi. Voltak időszakok, amikor több és komplexebb szolgáltatások, erősebb intézményközi együttműködés volt, ám mivel sokszor a szolgáltatások pályázatoktól függenek, ez nem feltétlenül van összhangban a helyi igényekkel, illetve időben is korlátozottak. „Mire a közösség megszokja, hogy hova és kihez fordulhat segítségért, megszűnik a szolgáltatás. Így történhetett meg az is, hogy habár az első szakszolgáltatáscsomag Kolozsváron 1999-ben indult az Artemis - Nők az Erőszak ellen Egyesület keretében, az utóbbi években többször is olvasható volt a médiában, hogy megnyílt Kolozsvár „első” tanácsadó központja vagy menhelye” – mondta.

Emellett a pszichológus szerint kihívás a bántalmazás témájában képzett szakemberek kérdése is, hiszen bizonyos területeken, például az igazságszoltáltatás területén jelentős a fluktuáció, sok szakember, akik képzéseken vettek részt, munkacsoportok tagjai voltak, más részlegekre váltottak vagy kiléptek. László Éva azonban úgy vélte, összességében javult az ellátás a családon belüli erőszak áldozatai számára úgy országos, mint helyi szinten, de szükség van még fejlesztésre, javításra, a bejáratott szolgáltatások stabilizálására. „A bántalmazó magatartásúak számára szakszolgáltatást kell létrehozni, növelni kéne a szakemberek számát, illetve javítani a kihallgatások minőségét is. A jogi eljárások felgyorsítására is óriási szükség volna, és a kutatásokra és módszertani fejlesztésekre is nagyobb figyelmet kéne fordítani” – összegezte.