Nagy várakozással tekintünk a pragmatikus, projektorientált közös munka elé – mondta a Maszolnak adott interjújában Kissné Hlatki Katalin, Magyarország új bukaresti nagykövete, aki szerint az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhetően a kétoldalú együttműködés újabb lendületet kaphat. A külképviselet-vezető arról is beszélt, hogy felsőfokú tanulmányait Bukarestben végezte, osztálytársai román nemzetiségűek voltak, s magyar szót csak az erdélyi kirándulások alatt hallott.

– Eddigi tevékenysége során milyen kapcsolatban volt Romániával, ha úgy tetszik, milyen magyar–román „előélettel” rendelkezik?

– Budapeten születtem 1971-ben, a családban szlovák és német felmenőkkel rendelkezem. 1986 januárjában szüleim a bukaresti nagykövetségen megkezdték külszolgálatukat. Kiérkezésünket követően még nem sejtettem, hogy történelmi eseményeknek leszek szemtanúja, beleértve a Ceaușescu diktatúra végnapjait és az 1989-es forradalmat. Szintén nem tudhattam, hogy mindaz, amit tizenéves fejjel látok azokban a bukaresti években, az egész pályafutásomat meghatározza majd. Felsőfokú tanulmányaimat Bukarestben folytattam, az osztálytársaim román nemzetiségűek voltak, magyar szót csak az erdélyi kirándulások alatt hallottam. A romániai magyarsághoz kötődő első és egyben legmeghatározóbb élményem egy marosvásárhelyi látogatás volt, melynek során találkozhattam Sütő Andrással. Hazatérésünket követően 1999-ben jelentkeztem a Külügyminisztériumba, ahol azóta folyamatosan dolgozom.

A magyar–román kétoldalú kapcsolatok gondozásával 2013-ban bíztak meg, amelyből hat évet, 2015–2021 között a bukaresti nagykövetségen töltöttem tanácsosi rangban. Ezt követően a külügyi tárca Közép-Európa Főosztályán előbb referatúravezetőként, majd 2023-tól főosztályvezetőként foglalkoztam napi szinten – többek között – a román reláció ügyeivel. Tavaly azt a megtisztelő feladatot kaptam, hogy nagykövetként gondozzam a magyar–román kétoldalú kapcsolatokat, amelynek során törekedni fogok arra, hogy fellépésemmel hozzájárulhassak a két nemzet további közeledéséhez, és egymás jobb megértéséhez.

– Hogyan látja, milyen állapotban van jelenleg a magyar–román államközi viszony?

– Románia kül-, gazdaság- és nemzetpolitikai szempontból is kiemelt jelentőségű relációnk, ezért Magyarország külkapcsolataiban fontos a Romániával való kétoldalú, illetve multilaterális keretek között megvalósuló együttműködés. Alapvető érdekünk a kapcsolatok ápolása és fejlesztése. Romániával az elmúlt tíz évben sikerült a kormányközi kapcsolatok széles spektrumát működtetnünk. Magyar részről rendszeresek voltak a külügyminiszteri látogatások Romániában, amelyek során egyéb tárcák – gazdasági, közlekedési, energiaügyi – vezetőivel is megbeszélésekre került sor. Fontosnak tartom a kétoldalú, magasszintű érdemi párbeszéd fenntartását, a találkozók rendszerességének jövőbeni biztosítását. A Magyarország és Románia közötti gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok dinamikusan fejlődnek, a közös energetikai és infrastrukturális fejlesztések pedig kiemelt jelentőséggel bírnak a kapcsolatok további fejlesztésében.

A felsővezetői találkozók alkalmával számos olyan kétoldalú megállapodást írtak alá, amelyek elősegítik a két ország közötti kapcsolatok mélyítését, egy-egy szakpolitikai területen történő előrelépést, és mindemellett különösen kedvező hatást gyakorolnak a határmenti régiókra. Ezen megállapodások alapján további két új autópálya-kapcsolat létesül Mátészalka és Szatmárnémeti, illetve Békéscsaba és Nagyszalonta között; újabb határátkelőhelyet alakítanak ki Óbéba és Kübekháza között; valamint a két kormány már be is adta a Magyarcsanád és Csanád közötti Szent Gellért híd újjáépítésére vonatkozó pályázatot az Európai Unióhoz, illetve megkezdik a Szeged és Temesvár közötti vasútvonal újjáépítésének előkészületeit is. A kétoldalú áruforgalmunk dinamikája évtizedek óta kiszámíthatóan növekvő pályán van, 2010–2024 között a kereskedelmi forgalmunk több, mint duplájára növekedett, 2024-ben megközelítette a 11,5 milliárd eurót, az összforgalom tekintetében Románia Magyarország 8. legjelentősebb külkereskedelmi partnere.

– Romániának új elnöke, s nemrég alakult kormánya van. Mit vár Magyarország vonatkozásában az új bukaresti vezetéstől?

– Fontosnak tartom kiemelni, hogy a kétoldalú kapcsolatok minőségének alakulását a romániai magyar közösség helyzete alapvetően határozza meg. Magyarország kormányának külpolitikájában továbbra is kiemelt, hosszú távú cél a Romániában élő magyarság szülőföldjén történő megmaradásának, érdekérvényesítésének, magyar identitása megerősítésének és gazdasági boldogulásának elősegítése. Ennek megfelelően nemzetpolitikai szempontrendszerünk megjelenítése, érvényre juttatása a magyar–román kétoldalú kapcsolatok változatlanul meghatározó eleme. Hiszem, hogy román partnereinkkel a megegyezés és együttműködés lehetőségeit kell keresnünk, amelyben kiemelkedő feladatnak tartom a két nemzet közötti társadalmi párbeszéd minden formájának elősegítését, amelyben az emberek közötti napi kapcsolatok a legfontosabb eszközeink. Ehhez kapcsolódóan örvendetes tény, hogy Románia immár teljes jogú tagja a schengeni övezetnek, amelyhez a magyar kormány az európai uniós soros elnöksége idején minden támogatást megadott.

Mint ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök úr is megerősítette májusban, a magyar kormány készen áll az együttműködésre Nicușor Dan megválasztott román elnökkel, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr pedig az új román kormány beiktatását követő üzenetében szólt arról hangsúlyosan, hogy Magyarország – gazdasági és energiabiztonsági érdekeinek megfelelően – a stabil, tiszteleten alapuló, kölcsönösen előnyös együttműködésben érdekelt a román kormánnyal, különös tekintettel az RMDSZ kormányzati szerepvállalására, amelynek köszönhetően a kétoldalú kooperáció újabb lendületet kaphat. Ezért magyar részről nagy várakozással tekintünk a pragmatikus, projektorientált közös munka elé.

– Románia különös figyelemmel tekint a Moldovai Köztársaság uniós integrációjára. Chișinău jelenleg Kijevvel „csomagban” pályázik az EU-csatlakozásra, ugyanakkor Magyarország nem támogatja Ukrajna uniós tagságát. Mi a magyar álláspont Moldovával kapcsolatban, s elképzelhetőnek tartja-e a két ország integrációjának szétválasztását?

– Magyarország 2004 óta folyamatosan az EU bővítési politikájának az egyik legnagyobb támogatója. A 2011-es magyar EU-elnökség zárta le az utolsó sikeres csatlakozási tárgyalást Horvátországgal, de a 2024-es magyar EU-elnökség is komoly eredményeket ért el ezen a területen: Albánia és Montenegró EU-integrációs folyamata felgyorsult. Kiemelhető továbbá, hogy a 2024-es magyar EU-elnökség érte el azt a tanácsi kompromisszumot a moldovai Reform- és Növekedéstámogató Eszköz kapcsán, aminek köszönhetően idén az Európai Unió véglegesen jóváhagyta a moldovai reformok és a gazdasági növekedés 1,9 milliárd eurós támogatását.

Az EU bővítése a 2020-ban elfogadott új metodológia szerint egy érdemalapú folyamat, minden tagjelölt ország előremenetelét szigorú feltételrendszer teljesítése teszi lehetővé. Magyarország ezt az érdemalapú EU-integrációs folyamatot tartja az egyetlen járható útnak, ahol a tagjelölt a feltételek teljesítése után joggal várhatja el az Európai Uniótól, hogy támogatólag döntsön az ország továbblépésről, vagyis nyisson meg tárgyalási klasztert vagy zárjon le tárgyalási fejezetet egy kormányközi konferencián. Úgy gondoljuk, hogy a Moldovai Köztársaság minden feltételt teljesített ahhoz, hogy megnyithassa sorban a tárgyalási klasztereket, kezdve az elsővel, az alapvetésekkel. Mi ezt az álláspontunkat az EU Tanácsának különböző szintű ülésein a Moldovai Köztársaságot támogatva mindig elmondjuk.