Ünnepélyes keretek között adták át a felújított történelmi épületet, amely a jövőben kulturális központként, könyvtárként és múzeumként szolgálja a helyi közösséget. A vasárnapi ünnepségen a település múltja, a magyar nemzeti emlékezet és a közösségi összefogás került a középpontba, a rendezvényt pedig szüreti felvonulás tette teljessé.

Valódi ünnepnap volt október utolsó vasárnapja Sarmaságon: a helybéliek örömére megújult a település egyik legértékesebb épített öröksége, a Kemény-kúria, amelyet a helyiek egyszerűen csak kastélyként emlegetnek. A 281 éves történelmi épületet ünnepélyes keretek között adták át a közösségnek, új fejezetet nyitva a kúria történetében. 

A felújításnak köszönhetően az egykori főúri lak ismét méltó környezetben fogadhatja a látogatókat, és a tervek szerint a sarmasági kulturális élet egyik meghatározó helyszínévé válik. A rendezvényen többször megfogalmazódott: egy település fejlődéséhez nem elegendő az infrastruktúra korszerűsítése, legalább ilyen fontos a közösség identitását meghatározó történelmi emlékek ápolása, a hagyományok megélése és a fiatalok megszólítása.

A közösség jövőjét szolgálja a megújult kúria

Dombi Attila, Sarmaság község polgármestere köszöntő beszédében hangsúlyozta: a kívül-belül felújított 281 éves Kemény-kúria átadása mérföldkő a település életében. Az épület ezentúl kulturális központként áll a helyi közösség rendelkezésére. A polgármester rámutatott: egy közel három évszázados épület megújítása jóval többet jelent a falak rendbetételénél vagy a tető kicserélésénél. A beruházás a közösség jövőjébe vetett hitet és az összefogás erejét bizonyítja. Mint fogalmazott, egy település értékét nemcsak a múltja, hanem a jelene és a jövőre vonatkozó tervei határozzák meg.

A Kemény-kúria hosszú időn át a sarmaságiak mindennapjainak része volt, az idő múlása azonban az épületen nyomot hagyott. A mostani felújítás eredményeként korszerű, energiatakarékos, akadálymentes, a mai igényeknek megfelelő közösségi tér született. Dombi Attila köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a munkálatok megvalósításához: a támogatóknak és a pályázati forrásokat biztosító intézményeknek, a tervezőknek és a kivitelezőknek, valamint a lakosságnak, amely türelemmel és támogatással kísérte végig a felújítást. Végezetül azt kívánta, hogy a megújult épület teljen meg élettel, váljon a találkozások, a fejlődés és a közösségi élmények otthonává. Arra biztatta a sarmaságiakat, hogy közösen vigyázzanak az értékes örökségre, és használják egészséggel az új közösségi teret.

A múlt értékei csak akkor maradnak fenn, ha életet viszünk közéjük

A történelmi örökség megőrzésének jelentőségéről Karácsonyi Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke beszélt. Gondolatait Kemény János erdélyi fejedelem alakja és emlékezete köré fűzte, felidézve, hogy az egykori főúr életútja a kortársak szemében nem volt ellentmondásoktól mentes, emlékezete azonban az irodalomban maradandóvá vált. Gyöngyösi István Porábúl megéledett Főnix, avagy Kemény János emlékezete című elbeszélő költeménye is hozzájárult ahhoz, hogy alakja a későbbi nemzedékek számára fennmaradjon.

Kemény János példája azt mutatja, hogy műveltség, az elme pallérozottsága és a megszerzett értékek megbecsülése nélkül nehéz előrehaladni. Ez egyaránt érvényes a szellemi javakra és az épített örökségre. A szellemnek is szüksége van helyre, a hely pedig csak akkor töltheti be igazán a feladatát, ha biztos alapokra épül, és megjelenik benne a múlt ismerete, valamint a hagyományok tisztelete – hangsúlyozta. A kulturális központként, könyvtárként és múzeumként létesült épület azt bizonyítja, hogy a szilágysági közösségek felismerik az épített örökség megóvásának fontosságát, bár a felújítás önmagában még nem elegendő: a történelmi falak közé életet kell vinni, és tovább kell adni a megőrzés, a fejlődés és az értékteremtés szellemiségét.

Sarmaság fejlődése a közösség összefogásának eredménye

Seres Dénes parlamenti képviselő beszédében a település elmúlt közel két évtizedének fejlődését idézte fel. Nosztalgiával emlékezett vissza arra az időszakra, amikor a helyi közösség új vezetőséget választott, és megkezdődött a település átfogó fejlesztése. Mint felidézte, annak idején azt mondta, hogy Sarmaságon nem fog letörni a tulipános zászló. A közösség azóta is megőrizte erejét, a fejlődés pedig számos területen kézzelfogható eredményeket hozott.

A képviselő a község haladásának példájaként említette az utak korszerűsítését, a vízellátás és a csatornázás fejlesztését, a közintézmények és az iskolák rendbetételét, a bölcsőde átadását, valamint a polgármesteri hivatal előtti főtér kialakítását. Beszédében hangsúlyozta, hogy ezek a beruházások mind a helyiek életminőségének javítását szolgálják, de a fejlődés nemcsak az épített infrastruktúrában mérhető. Seres Dénes szerint Sarmaságon a közösségi és kulturális élet erős, megingathatatlan, mert a lakosok fontosnak tartják a nemzeti ünnepek megülését, a történelmi események felidézését és a hagyományok ápolását.

A képviselő elmondta, hogy a község előtt további fejlesztési lehetőségek állnak. A közeljövő egyik fontos céljaként a gázellátás megvalósítását említette, amely újabb lépést jelenthet a helyi szolgáltatások bővítésében. Beszédét azzal a gondolattal zárta, hogy a sarmaságiak joggal lehetnek büszkék az elért eredményekre. A település fejlődése annak köszönhető, hogy a helyi vezetés és a közösség kihasználta a rendelkezésre álló lehetőségeket, és közösen dolgozott azért, hogy Sarmaság szebb, korszerűbb és élhetőbb legyen.

A nemzeti identitás megőrzése nemzedékről nemzedékre

Szilágyi Róbert-István, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke a közösség összetartásának, valamint az anyanyelv, a kultúra és a hagyományok megőrzésének fontosságát hangsúlyozta. Az október 23-i nemzeti ünnephez kapcsolódva kiemelte: különösen jó érzés látni, amikor a fiatalok együtt ünnepelnek az idősebb nemzedékekkel. A szabadság eszméjét, a magyar történelem meghatározó eseményeit és nagy alakjainak emlékét már gyermekkorban közel kell vinni a fiatalokhoz, hogy sajátjuknak érezzék nemzeti örökségüket. Az elnök elismeréssel szólt a sarmasági közösségről, amely példát mutat anyanyelvének, kultúrájának és hagyományainak ápolásában, hiszen az identitás megőrzése olyan feladat, amelyet minden nemzedéknek tovább kell adnia az utána következőknek.

A felújított Kemény-kúriát a település közösségi erejének újabb jelképének nevezte, hozzátéve: Sarmaság a megye egyik legdinamikusabban fejlődő községe. Mint mondta, a megújult épület a kulturális élet számos területének biztosíthat otthont, és fontos, hogy a fiatalok éljenek az általa kínált lehetőségekkel. Végezetül az összefogás fontosságát emelte ki, mondván: a közösség ereje abban rejlik, hogy tagjai jóban és rosszban, a nehézségek és az örömök idején egyaránt egymás mellett állnak. Ez az összetartás a szülőföldön való megmaradás egyik legfontosabb feltétele.

Közel három évszázad története a kúria falai között

A Kemény-kúria történetét Horváth József nyugalmazott történelemtanár elevenítette fel, aki részletesen ismertette az épület múltját, egykori lakóinak életét és a kastély sorsának fontosabb fordulópontjait.

A kúria 1745-ben épült, de története korábbra nyúlik vissza. Az épület gondolata Kemény János erdélyi fejedelemhez kötődik, aki családja számára nyugodt pihenőhelyet, főúri lakot szeretett volna létesíteni Sarmaságon. Rövid és tragikus uralkodása miatt azonban elképzelését nem tudta megvalósítani. A tervet unokája, Kemény Farkas váltotta valóra a 18. század közepén. Az építkezés befejezését a család az Istennek mondott hálával örökítette meg: „Isten segedelmével udvaromat felépítettem” – idézte fel Horváth József a kúria történetének egyik emlékezetes mondatát.

Az épület a Kemény család kedvelt tartózkodási helye lett, ahol a környék birtokosai és főurai gyakran találkoztak. A kúria eredetileg a megvalósultnál nagyobb és díszesebb épületnek készülhetett, végül azonban egyszerűbb formában épült fel. U alakú alaprajza és a környékre nyíló, kedvező fekvése impozáns megjelenést kölcsönzött neki.

A történész felidézte, hogy a környék úthálózata egykor a főúri birtok rendjét tükrözte: a mai Vasút utcát és a Nagy utcát olyan út kötötte össze, amelyet sorompó zárt el, és amelyen a bárói család, valamint vendégei közlekedhettek. A kúria nemcsak lakóhely, hanem társasági központ volt. Horváth József elmondása szerint Ady Endre is többször megfordult itt, és találkozott a környék főuraival. A Kemény család gazdasági tevékenysége szintén meghatározó volt a település életében: a tanár szerint Sarmaság a szőlőtermesztés meghonosodását a családnak köszönheti. A 19. század második felében azonban gazdasági nehézségek és adósságok terhelték a birtokot, ezért a család kénytelen volt megválni a kúriától.

Az épület Fröhlich Albin csehországi nagykereskedő tulajdonába került, aki később bárói címet kapott. A Fröhlich család a földművelés és a szőlőtermesztés mellett a lótenyésztésben vállalt jelentős szerepet. A mai művelődési ház helyén egykor híres lóistálló állt, ahonnan a főurak kiváló tenyésztésű lovakat vásároltak. A birtok így nemcsak a helyi gazdaság, hanem a környék társadalmi életének is fontos részét képezte. A kúriában ifjabb Fröhlich Albin élt családjával a második világháború időszakáig. Horváth József ismertetése szerint Fröhlich nem kötött házasságot, szüleivel és testvéreivel lakott együtt, és örökbe fogadta Wersebe Hartwig egy fiát és egy lányát, akiket örököseinek szánt.

A háború után a családnak menekülnie kellett, az épület pedig gazdátlanul maradt, és fokozatosan kifosztották. A korábbi berendezésből alig maradt valami: egy értékes, mahagóniból faragott szekrény élte túl az időszakot, amely ma a polgármesteri hivatal tanácstermét díszíti.

Az államosítást követően a kúria számos, egymástól eltérő rendeltetést kapott: működött benne iskola, óvoda, rendőrőrs, kórház és gyógyszertár. Az épület állapota az évek során leromlott, a rendszerváltást követően a kúria a helyi önkormányzat tulajdonába került, majd 2005-ben részleges felújították, és közösségi funkciókat kapott. A mostani felújítás újabb jelentős állomás a történelmi épület életében, és mindannyiuk reménye szerint megtellik élettel.

Múzeum, könyvtár és kulturális találkozóhely

A hivatalos átadást követő szalagvágás után a jelenlévők belülről is megtekinthették a felújított kúriát. Az egyik helyiségben múzeum kapott helyet, egy másikban díszes szobát rendeztek be, egy további teremben pedig kiállítást tekinthettek meg a látogatók. A helyi könyvtárnak szintén az épület ad otthont. A megújult terek lehetőséget teremtenek arra, hogy a kúria egyszerre őrizze a település történelmi emlékeit és szolgálja a jelen közösségi igényeit.

A rendezvény szüreti felvonulással folytatódott. Népviseletbe öltözött fiatalok szekereken és autókon járták végig Sarmaság utcáit, több helyen megálltak, táncoltak, vidám hangulatot teremtve a településen. A népviselet, a tánc és a közös ünneplés látványosan kapcsolta össze a múltat a jelennel, bizonyítván, hogy a hagyományok fontos szerepet töltenek be a község életében.