Egyre erősebb az erdélyi identitás, új tartalommal telik meg a transzilvanizmus

A 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerdai programjának a Kós Károly sátorban szervezett Transzilvanizmus a Provincia után című közéleti, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács társszervezésében megvalósult panelbeszélgetésén a román és magyar transzilvanizmus jelenéről, a regionális identitás erősödéséről és a decentralizáció lehetőségeiről cseréltek eszmét a résztvevők. Tudor Duică, a Transilvania Noastră - Erdélyünk - Unser Siebenbürgen (TEUS) egyesület elnöke úgy vélekedett: az elmúlt másfél évtizedben látványosan megerősödött az erdélyi identitás. A háromnyelvű TEUS mozgalom alapítója szerint a transzilvanizmus pedig ma már nem elsősorban etnikai kérdés, hanem a regionális fejlődés, a kulturális sokszínűség egyik fontos kerete.

Az elmúlt 10–15 évben jelentősen megerősödött Erdély regionális identitása, és ma már sokkal természetesebb románok és magyarok között olyan kérdésekről beszélni, amelyek korábban tabunak számítottak – hangsúlyozta Tudor Duică a Tusványoson tartott Transzilvanizmus a Provincia után című szerdai panelbeszélgetésen.

Bakk Miklós, Toró T. Tibor, Tudor Duică és a moderátor Csinta Samu. | A szerző felvétele.

A Transilvania Noastră (Erdélyünk) egyesület elnöke szerint jól mutatja a változást, hogy azok közül is sokan elfogadják ma az erdélyi sajátosságok létét, akik egy-két évtizede még hevesen támadták az ilyen gondolatokat. „Tizenöt-húsz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy románok és magyarok nyilvánosan olyan kérdésekről vitatkozzanak, amelyekről ma már természetes módon beszélünk. Voltak, akik sértegettek, amikor ezeket a gondolatokat megfogalmaztam. Ma ugyanazok az emberek sokszor igazat adnak, sőt előfordul, hogy bocsánatot kérnek korábbi hozzáállásukért” – fogalmazott.

Erdély mint identitás

Tudor Duică szerint a változás egyik fontos jele, hogy egyre többen használják Erdélyt identitásuk elsődleges meghatározására. Úgy vélte, a „transzilván” megjelölés ma már nem csupán történelmi vagy kulturális fogalom, hanem egyfajta önazonosság is. Mint rámutatott: a világ számos pontján Erdély neve sokkal ismertebb, mint Romániáé. „Ha azt mondod, hogy Erdélyből jöttél, az emberek azonnal tudják, miről van szó. Erdély rajta van a világ mentális térképén” – jegyezte meg.

A civil mozgalom vezetője szerint az elmúlt években a közösségi média is fontos szerepet játszott a regionális tudat erősödésében. Míg a rendszerváltás utáni első transzilvanista nemzedék elsősorban folyóiratokban, tanulmányokban és konferenciákon tudta megfogalmazni elképzeléseit, addig ma már közösségi oldalak, videóplatformok és online közösségek sokasága népszerűsíti Erdély történelmét, épített örökségét és multikulturális hagyományait.

Duică külön kiemelte Székelyföld szerepét is. Úgy fogalmazott, a térség az egyik legsikeresebb példája annak, hogyan lehet helyi identitásra és kulturális sajátosságokra építve a turizmust fejleszteni. „Sok román még mindig előítéletekkel érkezik Székelyföldre, de aki eltölt itt egy hetet, rendszerint teljesen más benyomásokkal távozik. Rájön, hogy a korábban hallott sztereotípiák jelentős része egyszerűen nem igaz” – mondta.

Elavult a jelenlegi közigazgatási rendszer

Szerinte a transzilvanizmus ma már nem elsősorban kulturális vagy identitáspolitikai mozgalom, hanem egyre inkább a decentralizációról szóló vita része. Hozzátette: Erdély fejlődése gyorsabb lehetne, ha Románia kevésbé központosított államként működne. „A jelenlegi közigazgatási rendszer elavult” – fogalmazott. De az ország közigazgatási rendszerének átalakításához alkotmánymódosításra lenne szükség, tette hozzá Tudor Duică, aki éppen emiatt nem számít „gyors áttörésre”.

Rámutatott: a mai transzilvanizmus már nem azonos a két világháború közötti mozgalommal. Míg korábban elsősorban etnikai és történelmi kérdések álltak a középpontban, ma a hangsúly a hatékony közigazgatáson, a regionális fejlődésen, a kulturális örökség megőrzésén és a sokszínűség értékként való kezelésén van. Kiemelte: a transzilvanizmus jelenleg nem politikai erőként, hanem kulturális, civil és értelmiségi hálózatként működik, amely képes alakítani a közbeszédet. „Erdély történelmi és kulturális sajátosságai óriási erőforrást jelentenek a régió fejlődése számára. A transzilvanizmus feladata ma az, hogy ezt tudatosítsa, és hosszabb távon hozzájáruljon egy decentralizáltabb, hatékonyabban működő Románia kialakulásához” – mutatott rá a Transilvania Noastră - Erdélyünk - Unser Siebenbürgen (TEUS) egyesület elnöke.

(Nyitókép: Tudor Duică Facebook oldala)

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?