Az ukrán-orosz háború, a közel-keleti konfliktusok, Európa biztonsági kihívásai és a közép-európai együttműködés jövője állt a 35. Tusványos első nagypolitikai panelbeszélgetésének középpontjában. A résztvevők szerint a térség országainak egy átalakuló világrendben kell megőrizniük biztonságukat, versenyképességüket és politikai mozgásterüket.

A Helyünk az átalakuló világban című fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy a nemzetközi környezet az elmúlt években jelentősen megváltozott, és az ukrajnai háború, a közel-keleti konfliktusok, valamint a globális hatalmi átrendeződés új kihívások elé állítják Közép-Európa országait.

A beszélgetés moderátora, Szilágyi Zsolt felvezetőjében kiemelte: a térség országainak olyan időszakban kell megtalálniuk a helyüket, amikor „egy felfordult, néha megbolondult világot érzékelünk magunk körül”. Mint fogalmazott, a régió országai azt remélték, hogy az uniós és NATO-csatlakozások után tartós stabilitás és gazdasági fejlődés következik, ehelyett azonban egymást követik a válságok és a fegyveres konfliktusok.

Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter történelmi távlatból értékelte a jelenlegi helyzetet. Felidézte, hogy a rendszerváltás idején sokan egy békésebb korszak eljövetelében bíztak, ám ez a várakozás nem teljesült. A volt diplomata szerint Magyarország számára továbbra is kulcskérdés a nyugati szövetségi rendszerhez való tartozás, valamint a baráti kapcsolatok építése. „A külpolitika célja barátok szerzése” – szögezte le. Hangsúlyozta azt is, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak védelme nem kizárólag magyar ügy, hanem európai jelentőségű kérdés.

Az ukrajnai háború kapcsán Jeszenszky Géza elismeréssel beszélt az ukrán ellenállásról, és úgy vélte, hogy a béke után Ukrajna Európa egyik meghatározó katonai tényezőjévé válhat. Ugyanakkor fontosnak nevezte a kárpátaljai magyar közösség jogainak biztosítását és a magyar külpolitikai konszenzus megteremtését.

Kapcsolódó

Elkezdődött a Tusványos

Az Ismerős Arcok zenekar kedd esti koncertjével a székelyföldi Tusnádfürdőn megkezdődött a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor.

Tusványos

Csoma Botond RMDSZ-es parlamenti képviselő, frakcióvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia, Magyarország és Lengyelország mozgásterét alapvetően a nagyhatalmi folyamatok határozzák meg. A politikus hangot adott azon véleményének, hogy a térség országai nem tudják érdemben befolyásolni az ukrajnai vagy a közel-keleti háborúkat, ugyanakkor viselniük kell azok gazdasági és társadalmi következményeit. Mint fogalmazott, „a nagyhatalmak árnyékában élünk”, ezért különösen fontos a reális helyzetértékelés.

Növekvő védelmi kiadások

Az RMDSZ frakcióvezetője szerint Európának egyre nagyobb szerepet kell vállalnia saját biztonságának garantálásában, miközben gazdasági versenyképességi problémákkal is küzd. Arra figyelmeztetett, hogy a növekvő védelmi kiadások hosszabb távon a szociális állam jövőjét is befolyásolhatják. Csoma Botond a romániai politikai helyzetet is érintette, és úgy vélte, hogy a centrista pártok közötti konfliktusok a szélsőséges erők megerősödésének kedveznek.

Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint nemcsak a nemzetközi politika, hanem Magyarország és a külhoni magyar közösségek is új helyzetbe kerültek, ezért útkeresésre és újratervezésre van szükség. A politikus hangsúlyozta: Magyarországnak új külpolitikai stratégiára van szüksége, amely alkalmazkodik a megváltozott geopolitikai viszonyokhoz.

Ukrajna geopolitikai súlya növekedni fog

Kiemelte, hogy az Európai Unióval fenntartott kapcsolatokat a jövőben „kevésbé konfliktusos módon kell kezelni”, ugyanakkor továbbra is fontos kérdés marad, milyen irányba fejlődjön az európai integráció. Németh Zsolt a visegrádi együttműködés fenntartása mellett érvelt, mondván, a V4 továbbra is fontos eszköze lehet a közép-európai érdekérvényesítésnek. Hangsúlyozta továbbá a lengyel–magyar kapcsolatok jelentőségét, valamint azt, hogy Ukrajna geopolitikai súlya a háború letárása után várhatóan tovább növekszik.

A panel lengyel résztvevője, Marek Kuchciński, a lengyel parlament volt elnöke, a magyar-lengyel baráti csoport elnöke úgy vélte, Közép-Európa egyik legfontosabb feladata, hogy megszabaduljon a periférikus térség szerepfelfogásától. Szerinte a régió országainak nem külső hatalmak támogatását kell keresniük, hanem egymásra kell támaszkodniuk. „Közép-Európának saját erejére kell építenie” – hangsúlyozta.

A lengyel politikus szerint a térség országait közös történelmi tapasztalatok, keresztény értékek és gazdasági érdekek kötik össze. Úgy vélte, az Európai Unió jövőjét a szuverén nemzetállamok együttműködésére kell alapozni, miközben tovább kell erősíteni az észak–déli infrastrukturális és energetikai kapcsolatokat.