Több mint száz háziorvos és a járóbeteg-rendelők szakorvosai tüntettek csütörtökön reggeltől a Kolozs Megyei Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) székháza előtt amiatt, hogy az új elszámolási rendszerben lényegesen kevesebb bevételre számíthatnak a biztosítóház részéről, ezzel pedig veszélybe kerül a család- és szakorvosi rendelők működtetése. Az orvosok azt skandálták, hogy február 1-jétől nem írják alá a szerződést az egészségbiztosítóval, ha nem módosítják a tervezett elszámolási rendszert. Ez pedig azzal jár, hogy akik nem kötnek szerződést a CNAS-vel, azok térítésmentes vizsgálatot sem végezhetnek, illetve ártámogatott gyógyszereket sem írhatnak fel.

Az egészségbiztosító által javasolt díjak lényegesen alacsonyabbak a tavalyinál, az érintett háziorvosok ezért azzal fenyegetőznek, hogy február 1-jétől nem kötnek szerződést az egészségbiztosítási pénztárral, ami azt jelentheti, hogy a jövő hónaptól kezdve nem fognak többé térítésmentes konzultációkat tartani.

„Ne öljétek meg a házorvosi rendelőket!”, „Egészséges házorvosi rendszer nélkül ez a generáció beteg lesz!”, „Kormánytagok! Időről időre mérjétek meg az egészségügy pulzusát!”, ezeket és ezekhez hasonló feliratokat tartalmaztak azok a táblák, amiket a kezükben tartottak a Kolozs megyei egészségbiztosító előtt csütörtökön reggel tüntető orvosok. Szerintük ugyanis a költségcsökkentés nagyon hátrányosan érinti őket, olyannyira, hogy a háziorvosi vagy a szakorvosi rendelők működtetése került veszélybe.

Meglátásuk szerint ha a kormány kitart álláspontja mellett és az egészségbiztosító a tavalyinál is kevesebb pénzt számol el tevékenységükre, akkor kénytelenek lesznek plusz térítést kérni a betegektől, sőt mi több, nem írják alá a szerződést a CNAS-vel, aminek egyenes következménye, hogy nem írhatnak fel ártámogatott gyógyszereket, de még államilag támogatott – kórházi, poliklinikai – vizsgálatokra sem küldhetik a betegeket.

„A kormánynak és az állami intézményeknek biztosítaniuk kell az egészségügyi szolgáltatásokhoz való szabad hozzáférést, és ezt a kötelezettséget nem háríthatják át az orvosokra” – mondta az egyik tüntető háziorvos. „Meggyőződésünk, hogy a betegek megértik a helyzetünket, és hisszük, hogy támogatni fognak bennünket abban, hogy visszautasítsunk egy olyan szerződést, amely mindkettőnket, betegeket és orvosokat egyaránt hátrányosan érint” – tette hozzá egy másik.

A háziorvosok azt kérik, a kormány vonja vissza tervezetét, amely akár 40 százalékkal is csökkentené a rendelők bevételét, miközben az idei esztendőtől egyébként is nagyobbak az adók és többe kerül az orvosi rendelők fenntartása.

Fontos kiemelni, hogy a biztosítótól származó bevétel nem az orvosok jövedelmét jelenti. Amint a Maszolon megírtuk, a kiadások a személyzet fizetésétől a rezsiköltségeken át, a fogyóáruig, esetenként orvosi felszerelésre szánt banki részletekig, adókig terjednek. Az orvosok azt mondják, hogy az egészségbiztosító által elszámolt havi összeg a rendelőjük szolgáltatásaiért eléri a 20 000–30 000 vagy akár a 40 000 lejt is, de ebből kell a rendelő összes költségét kifizetniük, és ebből marad meg a fizetésük.

Mint mondták, a biztosító által kiszámlázott összeg praxisonként eltérő, és számos változótól függ: a konzultációk és nyújtott orvosi szolgáltatások számától, az orvos szakterületétől (a járóbeteg-szakrendelők esetében a különböző orvosi szakterületek konzultációit különbözőképpen pontozzák és fizetik ki), valamint az orvos listáján szereplő betegek számától, a háziorvosok esetében.

A tiltakozó orvosokat kérdezve kiderült, hogy egyesek közülük a hónap végén 5000–6000 lej körüli nettó jövedelemmel maradnak, mások 8000–10 000 lejjel, a legszerencsésebbek pedig akár a 15 000–20 000 lejt is elérhetik egy hónap alatt, ha sok betegük és konzultációjuk van, és sok szolgáltatást számláznak az Egészségbiztosítási Pénztárnak.

Az orvosok többségének elmondása szerint azonban nem érik el a 10–15 ezer lejes nettó fizetést, ahogyan azt Marcel Ciolacu miniszterelnök nemrég kijelentette. Ezek az összegek legfeljebb a praxis teljes bevételét jelentik.