Bővült létszámmal és nagyobb feladatkörrel végzi munkáját Csíkszereda város- és területrendezési igazgatósága. A szűk engedélyeztetési eljárásokon túl a valódi cél, hogy az épített környezet iránti figyelem, tisztelet, érzékenység a városi kultúra részévé váljon. Albert Sándorral, Csíkszereda főépítészével beszélgettünk.

Melyek a fő tevékenységei a város- és területrendezési igazgatóságnak?

A város- és területrendezés a polgármesteri hivatal szakapparátusának építésügyi szakosztálya, gyakorlatilag ez a főépítészi intézmény. Létezésének egyik fő indoka az, hogy a városvezetésnek az építésügyi döntéshozatalhoz szükséges szakmai megalapozást biztosítsa, másik hogy az építésügyi törvények alkalmazását gyakorlatba ültesse, és ezáltal az épített környezet minőségét szavatolja.

Mi ezen belül a főépítész feladata?

A romantikus, XIX. századi főépítész képe, aki a város főbb épületeit tervezi, sajnos ma már nem igaz, ma a főépítész közhivatalnok, aki összeférhetetlenség miatt nem tervezhet, törvényismereti vizsgát tesz, és végzettségéből adódóan feltételezhetően érti a szakmáját. A funkció betöltésével országszerte gondok vannak, mert egyrészt a román törvények erős főépítészi intézményt tesznek lehetővé, ugyanakkor a szabad, kötetlen szakmaisághoz szokott építészeknek idegen a közigazgatás világa. Jelenleg egy sikeres építésznek sem anyagilag, sem szakmailag nem éri meg hogy ezt vállalja, aki mégis, az vagy szakmai idealizmusból, közszolgálatként (tudom, hogy nehezen hihető, de léteznek ilyen emberek) vagy valamiféle kényszerű helyzet miatt teszi.

Az elmúlt évek béremelései és a jogállamiság terén történt előrelépés következtében ez a kontraszelekciós állapot javulni látszik. A főépítészi intézmény egyike a korrupció veszélyének leginkább kitetteknek, hiszen a tét nagy az építési beruházások terén. A román építésügyi törvénykezés nem rossz, inkább az ismerete és alkalmazása terén vannak a helyenként kisebb-nagyobb hiányosságok.

A tavasszal megfogalmazódott egy igény az igazgatóság szakapparátusának megnövelésére. Megvalósult ez az elképzelés?

Csíkszereda megyei jogú város és egyben megyeszékhely. Igaz, hogy utóbbinak a legkisebb az országban, de nomen est omen, a megyeszékhely státuszból már önmagában adódnak olyan törvényi kötelezettségek, amelyek más településeken nincsenek. Egyik, hogy a főépítészi intézménynek megyei jogú város esetén igazgatóságnak, megyeszékhely esetén általános igazgatóságnak kell lennie, ami feltételez egy minimális létszámot. Ez esetünkben a szükségesnek kétharmada volt, bővíteni kellett. Kevesebb, mint szükséges létszámmal csak a szűkebb engedélyezési eljárásra korlátozódik a tevékenység a stratégiai szakmai alapú fejlesztés rovására. Mivel a döntéseket meg kell hozni, ez korábban sok esetben szakmailag megalapozatlanul történt.

Milyen szakemberekkel bővült az igazgatóság munkaközössége?

Csíkszereda esetén a fentiek egy 15 fős létszámminimumot jelentenek, amiért a mandátum elején levő városvezetés felé írásban folyamodtunk, bemutatva az elvégzendő hiányzó tevékenységeket és a szükséges alkalmazottak számát, ezeknek végzettségét. Így kaptunk hat új munkahelyet. Mivel ezeket az országos közhivatalnoki ügynökségnek is jóvá kell hagynia, az év második felében sikerült a munkahelyeket meghirdetni, és négy jelentkezőből három sikeresen vizsgázott, már nálunk dolgozik. Ezekből egy műépítész és kettő építészmérnök.

Hogyan változott ennek nyomán a tevékenység, és a tevékenység hatékonysága?

A létszámbővítésnek köszönhetően a tevékenység sok szempontból bővült, korábban nagyon leterhelt kollegák felszabadultak, így érdemi és minőségi feladatokat is el tudnak látni a módszertani rutinok mellett. Párhuzamos munkavégzésre nyílt lehetőség a településrendezési tervek esetén, szakmailag jobban támogathatók a hivatal beruházási, közbeszerzési, projektmenedzsment osztályai, sőt aktív szerepet tudunk vállalni az integrált városfejlesztési stratégia, mobilitási terv és az általános településrendezési terv aktualizálásában.

Melyek a legfontosabb kihívásai az igazgatóságnak?

A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy Romániában élünk és ez minden időnket felemészti. A viccen túl, a kihívást a szakmai minőség képviselete jelenti a jogállamiság felé még csak felnövő posztkommunista országban, ahol esetenként vagy nem is volt, vagy lerombolódott az az egészséges építészeti polgári hagyomány, aminek eredményét, a diszharmonikus, vagy diszfunkcionális elemektől mentes településképet és városi életteret nyugati utazásaink során csodálunk.

Az idén már háromszor annyi bírságot róttunk ki olyan építésügyi kihágásokért, például engedély nélküli építkezés, vagy az engedélyezett munkálatoktól való eltérés. A létszámbővülés lehetővé teszi, hogy területi felelősökkel az építésfegyelmet megerősítsük, és a kihágásokat megelőzzük, aminek majd egy lakhatóbb város lesz az eredménye. Hosszabb távon a polgárok felé történő jobb kommunikácó, tájékoztatás a célunk, mert abban hiszünk, hogy azokat a szabályokat tudjuk betartani aminek szellemét megértettük, az igazi cél az hogy az épített környezetünk iránti figyelem, tisztelet, érzékenység a városi kultúránk részévé váljon.