Rekordévet zárt 2025-ben a Marosvásárhelyi Állatkert: több mint 300 ezer látogatót fogadott, ezzel tovább erősítve helyét nemcsak országos, hanem európai viszonylatban is nagynak számító állatkertek között.

Az állatkert nemcsak új lakókkal, hanem új élményekkel is készült. Szántó János igazgató – aki hat éve áll az intézmény élén – már érkezésekor eldöntötte: az állatkert nem pusztán kirándulóhely lesz, hanem oktató és kulturális találkozópont is. Ez az elképzelés tavaly látványos volt. 

Van, ahol az állatkert egy délutáni program. És van a Marosvásárhelyi Állatkert, ahol 2025-ben élmény lett belőle. Nem véletlen, hogy több mint 300 ezren – még pontosabban 309 010-en – látogattak ide egyetlen év alatt: itt nemcsak az állatokat lehetett nézni, hanem történetekbe, hagyományokba és szokatlan helyzetekbe csöppent az ember.

Az intézményt hat éve vezető Szántó János már az elején eldöntötte: az állatkert nem áll meg a kifutóknál. Célja az volt, hogy a hely kulturális térként is működjön – ahol a látogatók minden alkalommal újabb érdekességeket fedeznek fel. 

Medvék, mint időjósok

Az év egyik legkedveltebb programsorozata februárban zajlott. A néphagyomány szerint a medvék viselkedéséből következtetni lehet a tél folytatására – ezt az ötletet »fordította le« állatkerti nyelvre a MedvenapoZoo, amelyet február 1. és 9. között rendeztek meg.

Az érdeklődők interaktív előadásokon vehettek részt, majd következett a hagyományos medveles: a látogatók figyelhették, hogyan viselkednek az állatkerti medvék, kibújnak-e, mennyire aktívak, mit árul el mozgásuk az időjárásról – vagy épp az állatkerti példányok természetéről. A program nemcsak szórakoztató volt, hanem játékos módon hozta közelebb a hagyományt és a természetmegfigyelést.

Az állatkert, mint turisztikai célpont

A marosvásárhelyi állatkert 2025 februárjában kilépett a kifutók világából, és a fővárosban is megmutatta magát. Az intézmény a Romániai Turisztikai Vásár-on mutatkozott be Bukarestben, ahol már nem a látogatók, hanem a turisztikai szakma volt a célközönség.

A Visit Maros meghívására az állatkert az egyesület standjánál kapott helyet. Itt az ország legnagyobb területen fekvő állatkertjeként mutatták be a marosvásárhelyi intézményt – nemcsak mint kirándulóhelyet, hanem mint komplex élményt kínáló turisztikai terméket.

A cél egyértelmű volt: felkelteni a turisztikai cégek érdeklődését, és elérni, hogy az állatkert desztinációként jelenjen meg a kínálatukban. 

Bébibumm 

2025-ben nemcsak rendezvényekkel, hanem új jövevényekkel is gazdagodott az állatkert. Az év során több szarvamarha-borjú született, világra jött egy indiai sülbébi, és igazi kedvencként öt kis maki is napvilágot látott.

„Olyan ez, mint egy valóságos természetfilm, csak élőben” – fogalmazott Korondi Kinga, az állatkert sajtószóvivője a Maszol megkeresésére.

A kis makik játékos mozgása, az anyjukhoz simuló sülbébi vagy az első lépésekre készülő borjak olyan apró jelenetek, amelyek miatt sokan nem egyszer, hanem újra és újra visszatérnek az állatkertbe. Ilyenkor válik igazán élménnyé mindaz, amit a marosvásárhelyi állatkert képvisel: nem kiállítást, hanem élő, lélegző természetet – testközelből.

Húsvét az állatkertben 

Az intézmény az ünnep alkalmával is úgy készült, hogy a látogatók ne csak sétáljanak, hanem érezzék az ünnep játékos hangulatát.

A hóbagoly röpdéje közelében hagyományos módszerrel, természetes festékekkel díszített tojásokat helyeztek el. Akik pedig emléket is szerettek volna hazavinni, azok a Lázár Ödön filagóriában kialakított fotósaroknál időzhettek. A különleges díszletek között családok, baráti társaságok és gyerekek készítettek vidám húsvéti képeket – olyanokat, amelyekhez nem kellett stúdió, csak jókedv és egy kis tavaszi fény.

Barátság Éjszakája – amikor az élmény a figyelemről szólt

Júniusban ismét bebizonyosodott, hogy a Marosvásárhelyi Állatkert nemcsak programokat szervez, hanem ügyeket is felvállal. A Barátság Éjszakája elnevezésű rendezvényt ezúttal kifejezetten krónikus betegséggel élő és/vagy sérült gyermekeknek szentelték.

Az esti program célja nem a látványosság volt, hanem az élmény minősége. Az állatkert vezetősége hangsúlyozta: olyan alkalmat szerettek volna teremteni, ahol a gyerekek számára a természet, a játék, a fantázia, és mindenekelőtt az emberi kapcsolatok kerülnek a középpontba. Egy olyan tér jött létre, ahol nem a különbségek, hanem az együttlét számított.

Amikor az oroszlánketrec kifutóvá változott

Augusztusban a Marosvásárhelyi Állatkert egyik legismertebb tere, az oroszlánkifutó, egészen más arcát mutatta: egy órára a világ divatfővárosait idéző kifutóvá alakult át. A rendhagyó divatbemutató nemcsak helyszínében volt különleges, hanem abban is, amit képviselt.

Az ötlet Trombitás Melindától származott, a megvalósítást pedig Hajnal Zsuzsanna stílustanácsadóra bízták. A koncepció világos volt: minden darab saját készítésű, és újrahasznosított alapanyagokból születik.

A bemutatón szereplő ruhák és kiegészítők mögött hónapok munkája állt.
„Még a cérnát is egy adományboltból vásároltam. Korzetteket készítettem kidobott kirakati babák darabjaiból. Új életet leheltem beléjük – lefújtam fémhatású spray-vel, így kaptak különleges hangulatot. Az ékszereket, karkötőket is én készítettem, a ruhákat hímeztem, varrtam, szabtam – nagyon sok munka volt benne, két hónapja készülök erre a bemutatóra” – mesélte a stílustanácsadó.

Fények, csodák és találkozások – advent az állatkertben

Az év végére sem fogyott ki a varázslatból a Marosvásárhelyi Állatkert. Az adventi időszak mesebeli hangulatot hozott a kifutók közé: a látogatók nemcsak a Mikulással, hanem annak segédeivel és az újonnan érkezett állatokkal is találkozhattak, miközben az állatkert téli arca mutatta meg magát.

A várakozás hete november 30-án kezdődött ünnepélyes formában. Ekkor gyújtották meg az első gyertyát, és ekkor nyílt meg a különleges Fényösvény is, amely a sötétedés után igazi csodává vált. A látogatókat fényekkel szegélyezett út vezette végig az állatkerten.

Kulisszák mögött – egy decemberi séta tanulságai

Decemberben, egy napsütéses, szinte őszies délelőttön egészen más szemszögből mutatta meg magát a Marosvásárhelyi Állatkert. Korondi Kinga sajtószóvivővel sétálva ezúttal nem a kifutók látványa volt a főszereplő, hanem az a háttérmunka és gondolkodás, amely a látogatók elől többnyire rejtve marad.

Ez a séta inkább kulisszajárás volt, mint klasszikus látogatás. Szó esett arról, hogyan érkeznek az állatok Marosvásárhelyre, milyen szakmai és etikai szempontok döntik el, ki marad és ki utazik tovább. Kiderült az is, miért nem szaporítanak oroszlánokat, miért nem repülnek el a gólyák, és miért legalább olyan fontos egy fakókeselyű vagy egy hód, mint bármely egzotikus faj.

Mert bár a legtöbben elefántért, zsiráfért vagy akár anakondáért lépik át a kaput, az állatkert valódi értelme nem mindig ott van, ahol a legnagyobb az érdeklődés. A kevésbé látványos, őshonos vagy veszélyeztetett fajok jelenléte sokszor természetvédelmi küldetést hordoz – azt az üzenetet, hogy a biodiverzitás nem rangsor kérdése.