„A balközép szociáldemokraták kapták a legtöbb szavazatot a parlamenti választásokon, de az erős nacionalista hangulat megnehezítheti egy stabil, nyugat-orientált kormány megalakítását” – írja a The New York Times (NYT) című amerikai napilap a választások idején kialakult romániai politikai helyzetről.

Az amerikai napilap azt írja, hogy az újonnan megválasztott parlament erősen széttagolt, és megosztott a nyugatbarát középpártok és a rendszerellenes nacionalisták között. Utóbbiak gyengíteni akarják az ország Nyugathoz fűződő kapcsolatait.

„A hétfőn bejelentett hivatalos eredmények azt mutatták, hogy a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi parlamenti választásokon, lelassítva a szélsőjobboldali erők lendületét, amelyek az elnökválasztás november 24-i első fordulójában aratott sokkoló győzelmükkel új erőre kaptak” – idézi a NYT értékelőjét a Digi24 hírtelevízió.

Az amerikai lap beszámolója szerint a balközép szociáldemokraták, akik évtizedek óta kormányon vannak, messze elmaradtak a többségtől, a szavazatok mindössze 22,3%-át szerezték meg. Ezzel szemben „három, Oroszországnak kedvező szélsőjobboldali párt erős jelenléte megnehezítheti egy olyan stabil kormány megalakítását, amely elkötelezett Románia Nyugathoz való igazodása mellett”.

Călin Georgescuról azt írák: „Románia arra is felkészült, hogy a nap folyamán az alkotmánybíróság döntése alapján törlik az elnökválasztási verseny első fordulóját, amelyet a párt nélküli ultranacionalista Călin Georgescu nyert meg.” (A szerkesztő megjegyzése – a CCR az első forduló érvényesítéséről döntött). Emlékeztetnek, hogy a bíróság csütörtökön rendelte el az elnökválasztás szavazatainak újraszámlálását, miután az egyik vesztes jelölt szabálytalanságokra panaszkodott. Egy olyan bírósági döntés, amely megsemmisítené Călin Georgescu november 24-ei győzelmét, feldühítené támogatóit, és utcai összecsapásokat kockáztatna közöttük és az antifasiszta aktivisták között, akik naponta tüntetéseket tartanak az ország különböző városaiban.”

„A hétfőn közzétett parlamenti választási eredményekben az AUR, egy heves nacionalista párt, amelyet egy magát Románia Donald Trumpjának kikiáltó nacionalista vezet, 18,2 százalékkal a második helyen végzett, ami majdnem kétszerese a legutóbbi, 2020-as parlamenti választásokon elért eredményének. Két kis szélsőjobboldali csoportosulás elérte az 5 százalékos küszöböt, és először jutott be a parlamentbe. Georgescu az AUR-hoz tartozott, de elszakadt tőle, miután az 1930-as években egy román fasiszta vezetőt dicsért. A vasárnapi parlamenti választásokra egy héttel azután került sor, hogy az elnökválasztás első fordulójában a legtöbb szavazatot szerzett Georgescu, egy korábban kevéssé ismert jelölt, aki így bejutott a december 8-án tartandó második fordulóba. 

Elena Lasconi centrista polgármesterrel, volt újságíróval szemben. Független, őt vasárnap egyetlen párt sem támogatta.” A NYT kifejti, hogy Elene Lasconi pártja, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vasárnap a negyedik helyen végzett a szavazatok 12,2 százalékával, ami rosszat jelenthet az esélyeire Călin Georgescu ellen, aki »a románok földhöz való misztikus kötődéséről és a hagyományos keresztény értékekről« beszél. „Georgescu győzelme az elnökválasztási verseny első fordulójában megdöbbentette Románia politikai osztályát és NATO-szövetségeseit, akiket riasztott a nyugati katonai szövetséggel szembeni nyílt ellenségessége, Vlagyimir Putyin orosz elnök dicsérete, valamint a második világháború idején, az 1930-as években és az 1940-es évek elején a romániai antiszemita fasisztákról elhíresült Románia iránti tisztelete” – magyarázza a NYT.

A leköszönő elnök, Klaus Iohannis arra buzdította az embereket, hogy vasárnap menjenek el szavazni, mondván, Románia „egzisztenciális döntés” előtt áll, amely eldönti, hogy az ország „a szabadság és a nyitottság országa marad-e, vagy a mérgező elszigeteltségbe és a sötét múltba zuhan”. A bizonytalan eredmények azonban inkább zűrzavart jeleztek, mint annak határozott elutasítását, amit Iohannis „elszigetelődésként, szélsőséges miszticizmusként és a nyugati pluralizmus gyűlöleteként” ítélt el. „A választások lavinája és az általuk keltett bizonytalanság aggodalmat keltett Románia stabilitásával és a nyugati szövetséggel szembeni elkötelezettségével kapcsolatban, amely az ország déli részén egy amerikaiak által épített rakétavédelmi létesítményt tart fenn, és keleten egy létfontosságú légibázist bővített” – teszi hozzá a The New York Times.