Könnyen meglehet, hogy jelenleg „egy új 1944. augusztus 23-át nézünk, mint a moziban” – mondta a Maszolnak Pászkán Zsolt politikai elemző. Mint fogalmazott, a választások után kialakult helyzet a teljes román politikai konfiguráció megváltozásához vezethet.  

A választási eredményekkel kapcsolatos legfontosabb következtetéseket firtató kérdésünkre Pászkán Zsolt, a budapesti Magyar Külügyi Intézet nagybányai származású Románia-szakértője magyar szempontból azt emelte ki, hogy létezik egy széles választói csoport, amelyet sikerült meggyőzni arról, hogy lépjen túl a fenntartásain, a kritikáin, a csalódásain, és menjen el szavazni, szavazzon a magyar listára.

Hozzátette: még ebben a helyzetben is voltak olyan hangok, amelyek „orbánozással”, vagy a „kisebbségbarátnak” nevezett SENS párt ajánlgatásával megpróbálták megakadályozni a magyar lista bejutását a parlamentbe. 

A politikai elemző a másik legfontosabb következtetésként említette, hogy bár a „rendszerkritikus” szervezetek jelentős növekedést mutatnak, úgy tűnik, ez egyben a maximális méretük is, hiszen míg az elnökválasztáson ez a „tábor” (Georgescu, Simion és Terheş) kb. 3,4 millió szavazatot szerzett, most, nagyjából azonos részvétel mellett, már csak 3–3,1 millió voks jött össze annak ellenére, hogy ezúttal működhetett volna a szakaszgyőzelemből fakadó erősítő hatás. „Elképzelhető, hogy a Nagy-Románia Párt (PRM) 2000-es választási eredményének a megismétlődését látjuk, más körülmények között, amelyet aztán az úgynevezett Vadim Tudor hatás kopása és a PRM eltűnése követett” - mondta a szakértő.

Kiszámíthatatlan koalíciók jöhetnek

Azon kérdésünkre, hogy milyen koalíció vezetheti majd az országot, Pászkán Zsolt röviden úgy válaszolt: szinte bármilyen. „A most várható parlamenti erőviszonyok vagy nagyon törékeny, vagy nagyon erős, de legalábbis magyar szempontból kiszámíthatatlan koalíciókat hozhatnak létre. Sőt azok után, hogy Traian Băsescu volt elnök nyomására módosították az alkotmány szövegét, a következő elnök bárkit jelölhet kormányfőnek, akár egy parlamenten kívüli technokratát is, aki aztán egy úgynevezett nemzeti egységkormány formájában majdnem végtelen számú kombinációt létrehozhat. 

Úgy véli, még a parlamenten belül sincs biztosra mondható felállás, hiszen azt sem tudjuk, hogy az elnök személyének ismeretében hányan fedezik majd fel magukban az „ultranacionalizmust” a jelenlegi szociáldemokrata és nemzeti liberális politikai táboron belül, még akkor is, ha pártjaik vezetése hivatalosan nem változtat az irányvonalán.

Kapcsolódó

Kelemen Hunor Elena Lasconit támogatja az elnökválasztás második fordulójában (VIDEÓ)

Mint mondta, a kisebbik rosszat választja, így Elena Lasconit támogatja az elnökválasztás második fordulójában.

elnökválasztás 2024 parlamenti választások 2024 Kelemen Hunor RMDSZ

Mennyire lesznek befolyással a román politikai életre az ultranacionalista pártok? – kérdeztük az elemzőt. Szerinte ez az elnök személyétől és a nemzetközi helyzettől függ. „Ne feledjük, hogy a progresszív Elena Lasconi is fontosnak tartotta népviseletben megjeleni a parlamenti választás éjszakáján mondott beszédekor, Marcel Ciolacu szövegét pedig akár George Simion is elmondhatta volna. Tehát a hatás már elindult” – hangsúlyozta a szakértő. 

Megjegyezte: miközben a grúziai választásokat Washington és az EU már szankciókkal jutalmazta, Călin Georgescu győzelmére a bukaresti amerikai nagykövet már csak annyit mondott, hogy „az Egyesült Államok nem mondja meg más demokráciáknak, hogy kit válasszanak meg”. Hozzátette: Ursula von der Leyent sem láttuk a kezeit tördelve felszólalni az „orosz hibrid háború” veszélyei ellen, ahogyan azt Moldovával kapcsolatosan tette. 

Dilemmák a PSD-ben, de a PNL-ben is

Pászkán Zsolt szerint a PSD máris elkezdett ötölni-hatolni, hiszen a párt vezetői – egyelőre – megtagadták Lasconi támogatását, arra hivatkozva, hogy választóik megosztottak, és ők nem akarnak szembemenni a választók akaratával. Így aztán még nehezebb megmondani, hogy a PSD végig kitart majd az úgynevezett euroatlanti oldalon, vagy Georgescu végső győzelme után, majd inkább egy technokrata miniszterelnökjelöltet fog támogatni, „a nemzeti egység és a stabilitás” nevében az AUR, az SOS és a POT mellett. Szerinte ez a dilemma a PNL esetében is fennáll.

Az elemző szerint könnyen meglehet, hogy jelenleg „egy új 1944. augusztus 23-át nézünk, mint a moziban”. Mint mondta, ez pedig az egész román politikai konfiguráció megváltozásához vezethet.