Romániában a televízió nem tűnt el a tájékozódási szokások középpontjából. Ám miközben az emberek továbbra is bíznak a tévében mint információforrásban, a hírek jelentős része már egy teljesen más útvonalon jut el hozzájuk: a Facebookon, a TikTokon és azokon az algoritmusokon keresztül, amelyek eldöntik, mi jelenjen meg a képernyőn.

Ez az egyik legfőbb megállapítása annak a felmérésnek, amelyet az Expert Forum (EFOR) a Politikai Minősítő Ügynökséggel (ARP) együttműködésben elemzett egy 2026 augusztusában közzétett jelentésben – számol be a News.ro.

A kutatás egy olyan társadalmat ír le, ahol a hitelesnek tartott forrás és a ténylegesen használt csatorna már nem feltétlenül esik egybe. A 2026. június 30. és július 3. között, 1174 fős reprezentatív mintán végzett felmérés mély szakadékot mutat aközött, ahol az állampolgárok rábukkannak a hírekre, és aközött, amiben valóban bíznak.

A múltban gyökerezik, de a digitális hullám sodorja

Bár a közbeszédben egyre gyakrabban emlegetik a hagyományos sajtó „halálát”, a szociológiai adatok lényegesen konzervatívabb valóságról árulkodnak. „A közösségi hálók még nem váltották fel a sajtót, de az információ terjesztése és a forrásba vetett bizalom elvált egymástól, és külön utakon jár” – áll az Expert Forum jelentésében.

Arra a kérdésre, hogy melyik forrásban bíznak meg a leginkább a mindennapi tájékozódás során, a romániaiak 28,7%-a a televíziót jelölte meg az első helyen. Az online írott sajtót 10,4%, a családot 9,9%, a rádiót pedig 5,9% tartja a legmegbízhatóbbnak. Ezzel szemben a közösségi oldalak mindössze a válaszadók 14,5%-ánál jelentenek elsődleges bizalmi opciót.
Egy 1-től 5-ig terjedő hitelességi skálán a válaszadók továbbra is a hagyományos csatornákat értékelik a legmagasabbra: Rádió: 3,13; YouTube: 3,10; Televízió: 3,08; Hírportálok: 3,07; Facebook: 2,74; TikTok: 2,33.

A kutatók aggasztó jelenségre hívják fel a figyelmet: bár a lakosság a TV-szerkesztőségeknek vagy a bejáratott lapoknak nagyobb szakmai szigort tulajdonít, a sajtótartalmakat mégis a közösségi médián keresztül megszűrve fogyasztja. Így az olvasó már nem megy el az eredeti forráshoz, hanem egy újraosztott, gyakran kontextusából kiragadott vagy a gyors reakciók kiváltása érdekében átcsomagolt változatot kap kézhez.

A digitális óriások csatája: A Facebook a fő elosztó, a TikTok meghódítja a fiatalokat

Azon általános tévhittel ellentétben, miszerint a Facebook elavulttá vált volna, a tanulmány rámutat, hogy továbbra is ez a platform jelenti a fő kaput a hírekhez a nagyközönség számára: a válaszadók 37,9%-a használja arra, hogy megtudja, mi történik az országban. A YouTube a második helyet foglalja el 17,9%-kal, míg a TikTok a harmadik 14,5%-kal.

A felszín alatt azonban hatalmas generációs szakadék húzódik. A 18–29 év közötti fiatalok körében a TikTok abszolút piacvezető: 33,3%-uk számára ez az elsődleges hírforrás, míg a Facebookot már csak 15,3%-uk használja erre. Ezzel szemben a 60 év felettiek körében a Facebook toronymagasan uralja a digitális teret, 49,5%-uk ezt választja elsődleges online tájékozódási csatornaként.

„A platformok közül a Facebook marad a domináns, a TikTok pedig a szuverenistáké és a vidéki fiataloké. Nagy a különbség a kettő között: a Facebook kiváló a közösségek mobilizálására; a TikTok a gyors láthatóság, az érzelmek generálására és az új buborékokba való behatolásra alkalmas” – állapítja meg az EFOR dokumentuma.

Párhuzamos univerzumok

Az EFOR elemzése mély filozófiai és működési különbségre mutat rá a tekintetben, ahogyan a felhasználók az egyes digitális platformokkal interakcióba lépnek: A Facebook elosztóként („újságosbódéként”) működik: használói hajlamosak szoros kapcsolatot ápolni a klasszikus sajtóval, magas bizalmi pontszámot adva mind a televíziónak (3,28), mind a hírportáloknak (3,17). A YouTube az egyetlen olyan digitális platform, amely a hagyományos médiával egy ligában játszik a bizalom szempontjából (3,10 a teljes lakosság körében). Sőt, a hűséges YouTube-felhasználók rekordmagas, 3,75-ös hitelességi pontszámot adnak neki.

A TikTok ezzel szemben az önellátásra törekszik: elkötelezett használói magas bizalmat szavaznak a platformnak (3,49), viszont keményen büntetik a hagyományos sajtóforrásokat. Ezáltal egy olyan párhuzamos információs ökoszisztéma jön létre, amely teljesen áthatolhatatlan a külső tényellenőrzések számára.

A médiafogyasztás politikai térképe

A politikai szimpátia és a médiaforrások kapcsolata mély törésvonalakat tár fel a romániai választópolgárok körében. A PSD (39,7%) és a PNL (40,3%) szavazói továbbra is erőtelesen a televízióhoz kötődnek, míg az USR választóközönsége kiemelkedik az online újságok (29,5%) és a YouTube (23,2%) magas fogyasztási arányával.

Az AUR szavazótábora mutatja a legmagasabb TikTok-hírfogyasztást (25,6%) és a legnagyobb bizalmat a közösségi hálózatok iránt (21,8%), miközben szinte teljesen elutasítja az online írott sajtót (mindössze 2,1%-os bizalom).

Az iskolai végzettség tekintetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők a tévében (33,7%) és az online újságokban (16,8%) bíznak, míg az érettségivel nem rendelkező személyek inkább a családra (18,5%) és a barátokra (7,4%) támaszkodnak.

Vészharang: az információs vákuum

A jelentés egyik legfigyelemreméltóbb következtetése a lecsatlakozottak aránya: a romániaiak 21,4%-a nyilatkozott úgy, hogy egyetlen olyan információforrása sincs, amiben bízna. Ez a fásultság vagy szkepticizmus riasztó méreteket ölt a bizonytalan szavazók (30,2%), a távolmaradók (27,1%) és az AUR-szimpatizánsok (több mint 25%) körében.

Ebben az „információs vákuumban” pedig az nyer teret, aki a leghangosabban beszél, és az elsődleges érzelmekre épít.