A közösségi média túlzott használata negatív hatással lehet a fiatalok mentális egészségére – derül ki egy friss tanulmányból. Az olyan platformok, mint a Facebook, az Instagram és a TikTok, fokozhatják az ingerlékenységet és az idegességet, különösen azok körében, akik aktívan posztolnak vagy rendszeresen interakcióba lépnek másokkal.

A kutatás szerint a közösségi oldalakat gyakran használók feszültebbek, ami részben a negatív tartalmak állandó jelenlétének köszönhető. A politikai viták, a tökéletes életet sugalló bejegyzések és az állandó összehasonlítás érzése mind hozzájárulhat a frusztrációhoz.

A közösségi médiában a felhasználók jellemzően életük legszebb pillanatait osztják meg – gondosan szerkesztett képeket, fényűző nyaralásokat, harmonikus családi pillanatokat. Ez a torzított valóság irreális elvárásokat támaszt, amely hosszú távon önértékelési problémákhoz, szorongáshoz, sőt depresszióhoz is vezethet.

Szakértők szerint a mentális jóllét megőrzése érdekében érdemes tudatosan korlátozni a közösségi média használatát, valamint több időt tölteni a szabadban és a szeretteink körében.

Az önértékelésre is nagy hatással van

Mint arról a Maszolon is írtunk, a közösségi média által közvetített szépségideálok és a fiatalok önértékelése között veszélyes kapcsolat húzódik meg. A filterek torz valósága nemcsak a testképzavart erősíti, hanem hosszútávon az identitásfejlődésre is negatívan hat. A helyzet annyira súlyos, hogy egyre több tizenéves vállalna plasztikai műtétet, hogy változtasson a megjelenésén.

A közösségi médiában mutatott képhez való túlzott kötődés felismerése fontos lépés. Az ilyen függőség egyik fő jele az, hogy az illető szinte megszállottan foglalkozik az online megjelenésével, és jelentős mértékben függ a kapott visszajelzésektől, például lájkoktól, kommentektől vagy a követők számától. Ha ezek a visszajelzések elmaradnak, szorongást, frusztrációt vagy akár hangulatingadozást is tapasztalhat – mondta el megkeresésünkre Farkas Annamária pszichológus.

Hozzáfűzte, a függőség másik árulkodó jele, hogy az érintett gyakran hasonlítja össze a saját megjelenését, életstílusát vagy teljesítményét azokéval, akiket a közösségi médiában követ. „Ez különösen veszélyes lehet, ha az illető mások »tökéletes« képeit idealizálja, miközben figyelmen kívül hagyja, hogy ezek gyakran manipulált vagy szelektív módon bemutatott tartalmak” – mondta. Úgy véli, egy másik figyelmeztető jel, ha az érintett túlzottan sok időt tölt az online profiljának ápolásával, például a képek szerkesztésével, posztok megtervezésével vagy a „tökéletes” tartalom kialakításával. Ez idővel más fontos tevékenységek, például a munka, tanulás vagy személyes kapcsolatok háttérbe szorulását eredményezheti.