A közösségi média által közvetített szépségideálok és a fiatalok önértékelése között veszélyes kapcsolat húzódik meg. A filterek torz valósága nemcsak a testképzavart erősíti, hanem hosszútávon az identitásfejlődésre is negatívan hat. A helyzet annyira súlyos, hogy egyre több tizenéves vállalna plasztikai műtétet, hogy változtasson a megjelenésén. Vajon hogyan védekezhetnek a serdülők és mit tehetnek a szülők és a tanárok? Farkas Annamária (Ami) klinikai pszichológust kérdeztük.

A szakember szerint egy, az Amerikai Pszichológiai Társaság által publikált tanulmány kimutatta, hogy a közösségi média használata és a testi elégedettség között szoros kapcsolat áll fenn, különösen serdülőkorban, amikor az identitás és az önértékelés még formálódik. „Az Instagram vagy a TikTok gyakran idealizált, szerkesztett képeket mutat, amelyek torzítják a valóságot, ez pedig negatívan befolyásolhatja a fiatalok önértékelését és testképét. Kutatások szerint a felhasználók gyakran azonosulnak a közösség által preferált testideálokkal, például a női karcsúsággal vagy férfiaknál az izmos testalkattal. Ez negatív önértékeléshez és testképzavarhoz, hosszabb távon pedig mentális problémák kialakulásához vezethet. Különösen sérülékenyek a serdülők, akiknek kritikai gondolkodása még nem elég fejlett ahhoz, hogy tudatosan megkérdőjelezzék a közösségi média által közvetített normákat” – magyarázta a pszichológus.

Farkas Ami kiemelte, a beauty filterek is negatívan hatnak a fiatalok önbizalmára és testképére. Egyrészt ezek olyan „digitális normákat” teremtenek – például a tökéletes bőr, nagyobb szemek és vékonyabb arcforma –, amelyek biológiailag nem lehetségesek. A fiatalok ezeket az idealizált képeket kezdik normaként kezelni, ami gyakran vezet a saját külsejükkel kapcsolatos elégedetlenséghez. Egy frissen végzett tanulmány kimutatta, hogy az Instagramhoz és TikTokhoz hasonló platformokon a filterezett és szerkesztett képek felerősítik az alacsony önértékelést, ami szorongáshoz és testképzavarhoz is vezethet.

A kutatások továbbá arra is rávilágítanak, hogy a filterezett képek gyakran több pozitív visszajelzést, lájkot kapnak, ami egy dopamin-jutalmazási ciklust indít el. Ez megerősíti a fiatalokban a „tökéletesített” énkép értékességét, fokozva a megfelelési kényszert és az önértékelési problémákat – mondta a szakember. A kutatók kiemelik azt is, hogy a filterek nemcsak a szépségideálokat torzítják el, hanem hosszú távon az identitásfejlődésre is hatással lehetnek, mivel a fiatalok az online elismerést hajszolva gyakran elidegenednek saját valós megjelenésüktől.

A fiúk és lányok között is van különbség ezen a téren

„Jelentős különbségek figyelhetők meg a fiúk és lányok között a közösségi média által közvetített szépségideálok hatásait illetően. A lányok körében felkapottak az irreális női szépségideálok – például a karcsú testalkat, hibátlan bőr –, míg a fiúknál az izmos, férfias testkép válik dominánssá” – hangsúlyozta Farkas Ami.

Úgy véli, a közösségi médiában látott tartalmak a lányok körében gyakrabban idéznek elő szorongást, és evészavarokhoz vezethetnek, míg a fiúknál a „férfias”, izmos megjelenés iránti nyomás fokozza az izomdiszmorfia (testedzésfüggőség) kialakulásának kockázatát. A lányok esetében a filterezett és szerkesztett képek látványa növeli a külső megjelenésükkel kapcsolatos bizonytalanságokat, míg a fiúknál az úgynevezett „fitspiration” tartalmak az izmos test elérésére helyezik a hangsúlyt. A fiúknál az online térben közvetített ideálok a „toxikus férfiasság” normáit erősíthetik. Az izomdiszmorfia jelensége egyre gyakoribb, ahogy a fiúk az online térben látott ideáloknak igyekeznek megfelelni. Ez gyakran vezet túlzott testépítéshez, szteroidhasználathoz, extrém diétához vagy akár mentális és fizikai problémákhoz.

Már a tizenévesek is plasztikáztatnának

A tizenévesek körében egyre gyakoribb a plasztikai műtétek iránti vágy, amelyet a közösségi média által közvetített, irreális szépségideálok felerősítenek. A filterezett, tökéletesített képek következtében a fiatalok könnyen azt érezhetik, hogy a valós megjelenésük nem elég „jó”.

„Ez különösen problémás, mert a serdülőkor a testkép és identitás formálódásának az időszaka. A plasztikai beavatkozás sokszor csak tüneti kezelés, miközben az alapvető önbizalomhiány és testképzavar továbbra is fennáll. A fiatalok gyakran nincsenek tisztában a döntés hosszú távú következményeivel, ezért a hangsúly az önelfogadás fejlesztésén és a kritikus médiatudatosságon kellene legyen. A pszichológiai támogatás, a szülői odafigyelés és a valóságos, hiteles üzenetek erősítése nélkülözhetetlen a megelőzésben” – részletezte Farkas Ami.

Időben fel kell ismerni a problémát

A közösségi médiában mutatott képhez való túlzott kötődés felismerése fontos lépés. Az ilyen függőség egyik fő jele az, hogy az illető szinte megszállottan foglalkozik az online megjelenésével, és jelentős mértékben függ a kapott visszajelzésektől, például lájkoktól, kommentektől vagy a követők számától. Ha ezek a visszajelzések elmaradnak, szorongást, frusztrációt vagy akár hangulatingadozást is tapasztalhat – hívta fel a figyelmet a pszichológus. Hozzáfűzte, a függőség másik árulkodó jele, hogy az érintett gyakran hasonlítja össze a saját megjelenését, életstílusát vagy teljesítményét azokéval, akiket a közösségi médiában követ. „Ez különösen veszélyes lehet, ha az illető mások »tökéletes« képeit idealizálja, miközben figyelmen kívül hagyja, hogy ezek gyakran manipulált vagy szelektív módon bemutatott tartalmak” – mondta. Úgy véli, egy másik figyelmeztető jel, ha az érintett túlzottan sok időt tölt az online profiljának ápolásával, például a képek szerkesztésével, posztok megtervezésével vagy a „tökéletes” tartalom kialakításával. Ez idővel más fontos tevékenységek, például a munka, tanulás vagy személyes kapcsolatok háttérbe szorulását eredményezheti.

„Fizikai és pszichológiai tünetek is társulhatnak a problémához, például alvászavarok, kimerültség vagy depresszív tünetek. Ha valaki túlzottan függ a közösségi médiában mutatott képétől, gyakran érzi azt, hogy állandóan online kell lennie. Az ilyen jelek észlelésekor fontos ösztönözni az érintettet arra, hogy reálisabban lássa önmagát és egészségesebb viszonyt alakítson ki az online jelenlétével. A digitális detox, az önreflexió és a valós társas kapcsolatok erősítése mind segíthet abban, hogy visszanyerje az egyensúlyt” – nyomatékosította Farkas Ami.

Az influenszereknek nagy szerepe van az önkép torzulásában

Farkas Ami elmondta: egy friss kutatás szerint az influenszerek és a hírességek jelentősen formálják a fiatalok önértékelését és identitását, mivel a közvetített tartalmak – akár a tökéletes testről, életmódról vagy sikerről – elérhetetlen normákat állítanak fel. „Ez különösen a serdülők körében figyelhető meg, akik még az identitáskereső szakaszban vannak, és hajlamosak saját értéküket az influenszerek életéhez mérni” – mondta. Hozzátette: a kutatás szerint a fiatalok önértékelése szorosan összefügg azzal, hogy mennyire látják „elérhetőnek” vagy „reálisnak” azokat a tartalmakat, amelyeket az általuk követett influenszerek mutatnak.

Pozitív hatása is lehet a közösségi médiának

A szakember felhívta a figyelmet, hogy a közösségi média tudatos és kiegyensúlyozott használata pozitívan befolyásolhatja az önképet. A „upwar comparison” (felfelé irányuló összehasonlítás), bár gyakran csökkenti az önértékelést, motivációként is szolgálhat, ha reális célkitűzésekhez vezet. Inspiráló példaképek és fejlődési lehetőségek révén ösztönözhet tanulásra, önfejlesztésre, vagy éppen az egészséges életmód kialakítására. „Emellett a közösségi média teret adhat az önkifejezésre és az önreflexióra. Pozitív tartalmak – például támogató közösségek, testpozitivitás vagy mentális egészség témák – megerősíthetik az önértékelést.”

A szülők és tanárok szerepe kulcsfontosságú

„A kutatások azt mutatják, hogy a szülő-gyerek kapcsolatok erősítésével növelhető a fiatalok önértékelése, csökkentve ezzel a közösségi médiával okozta negatív hatásokat. A szülőknek érdemes tudatosan kerülniük a »phubbingot« (telefonnyomkodást) a közös idő alatt. Fontos figyelembe venni azt is, hogy a szülők digitális szokásai mintát adnak a gyerekeknek. Az egészséges telefonhasználati szabályok betartásával a szülők ösztönözhetik a gyerekeket arra, hogy offline is aktív, értékes kapcsolatokat alakítsanak ki” – hangsúlyozta a pszichológus.

Kiemelte, az iskolai környezet szintén hatékonyan támogathatja a fiatalok médiatudatosságának fejlesztését. A tanárok segíthetnek a kritikus gondolkodás kialakításában, hogy a diákok felismerjék a közösségi médiában megjelenő tartalmak valóságtól való eltérését. Taníthatják a fiatalokat az egészséges digitális szokásokra, például a képernyőidő korlátozására és a „digitális detox” (közösségi média mentes időszak) fontosságára.

„Ezen a téren szülők és tanárok legnagyobb felelőssége a fiatalok felé, hogy fejlesszék a kritikus gondolkodást, segítsék az egészséges önbizalom építését és támogató környezetet alakítsanak ki. A nyílt kommunikáció, a példamutatás és a digitális detox bevezetése segíthet abban, hogy a fiatalok reálisabb képet alakítsanak ki önmagukról és a közösségi média világáról” – részletezte Farkas Ami.

Léteznek terápiák, amelyek segítenek

„A közösségi média okozta testképzavarok és szorongások kezelésére számos hatékony, tudományosan bizonyított pszichológiai módszer létezik. A kognitív viselkedésterápia (CBT) például a negatív gondolkodási minták felismerésére és megváltoztatására fókuszál, segítve a fiatalokat abban, hogy reálisabban lássák önmagukat és csökkentsék az összehasonlítás okozta szorongást. Az elfogadás és elköteleződés terápia (ACT) az önelfogadást erősíti, miközben fejleszti a pszichológiai rugalmasságot (rezilienciát) a közösségi média hatásainak kezelésében” – mondta el a szakember. Ugyanakkor szerinte a művészetterápia kreatív eszközöket kínál az érzelmek kifejezésére és az önkép újraértelmezésére, míg a pszichoedukáció és médiatudatosság segít kritikusan szemlélni a közösségi médiában látott tartalmakat. Emellett a csoportterápia támogatói közösséget biztosít.

Nincsenek egyedül

Arra a kérdésre, hogy mit tanácsolna a hasonló problémákkal küzdő fiataloknak, a pszichológus elmondta: az elégedetlenség érzése a közösségi média által idealizált szépségideálok világában sajnos gyakori, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne ezen változtatni. A legfontosabb lépés, hogy a fiatalok kritikusan szemléljék a közösségi médiában látott képeket, és felismerjék, hogy ezek gyakran retusáltak, filterezettek, és nem a valóságot tükrözik.

„Fontos, hogy az önértékelésük alapját ne a külső megjelenésük, hanem belső értékeik képezzék. Olyan tevékenységek, mint a sport, a művészet vagy az önkéntesség segíthetnek az önbizalom építésében és abban, hogy a fiatalok sikerélményeket éljenek meg” – mondta, hozzáfűzve: a pozitív önbeszéd gyakorlása – például a „nem vagyok elég jó” helyett „értékes vagyok” – szintén hatékony eszköz lehet az önelfogadás felé vezető úton.