Egy gyermekrabló mentőautóról szóló TikTok-álhír néhány nap alatt kézzelfogható erőszakká változott Kolozs megyében, ahol botokkal, fejszékkel és kövekkel támadtak egy beteget szállító mentőautóra. A történtek után Raluca Turcan liberális politikus már annak megvizsgálását sürgeti, hogy közbiztonsági és nemzetbiztonsági okból betiltható lenne-e a TikTok Romániában.

A közösségi médiában olyan történet kezdett terjedni „fekete mentőautókról”, amely szerint mentőjárműveket használnak gyermekek elrablására. A korábbról ismert, valós alapot nélkülöző történet Kolozs megyében ezúttal egy erőszakos incidenssel is összekapcsolódott. Récekeresztúr községben helyiek botokkal, fejszékkel és kövekkel támadtak meg egy szolgálatban lévő mentőautót, amely éppen egy beteget szállított kórházba. A jármű vezetője megsérült, az ügyben hét embert előzetes letartóztatásba helyeztek. A nyomozás eddigi megállapításai szerint a támadókra hatással lehetett a TikTokon terjedő hamis információ, amely azt állította, hogy mentőautókkal gyermekeket rabolnak el.

Az eset nyomán Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke felvetette, hogy a román hatóságoknak a TikTok esetleges betiltásának lehetőségét is meg kellene vizsgálniuk. Turcan szerint amennyiben egy közösségi platformon terjedő hamis információk közvetlenül hozzájárulhatnak erőszakos cselekményekhez, a jelenséget már nem kizárólag a véleménynyilvánítás szabadsága vagy az egyéni felelősség szempontjából kell értékelni, hanem közbiztonsági kérdésként is. A politikus ugyanakkor nem azonnali tiltást sürgetett, hanem azt javasolta, hogy az illetékes állami intézmények vizsgálják meg egy ilyen intézkedés indokoltságát, jogi lehetőségeit és várható következményeit.

A TikTok romániai működésével kapcsolatos vita nem előzmények nélküli. A platform szerepe már a 2024-es elnökválasztás kapcsán is a román és az európai hatóságok figyelmének középpontjába került. Az Európai Bizottság 2024 decemberében hivatalos eljárást indított annak vizsgálatára, hogy a TikTok megfelelően kezelte-e a választási folyamat tisztaságát veszélyeztető rendszerszintű kockázatokat. A vizsgálat többek között az ajánlórendszer esetleges manipulálhatóságára és a politikai tartalmak terjedésének kezelésére terjed ki. Az eljárás megindítása ugyanakkor önmagában nem jelenti annak megállapítását, hogy a platform megsértette volna az uniós szabályokat.

A récekeresztúri esetet követően a román hatóságok is intézkedtek. Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) augusztus 11-én kilencven olyan TikTok-bejegyzést vizsgált meg, amelyek a gyermekeket elrabló „fekete mentőautóról” szóló történetet terjesztették, majd ezekkel kapcsolatban intézkedést kért a platformtól. A TikTok másnap arról tájékoztatott, hogy eltávolította a kifogásolt bejegyzéseket, valamint a #ambulantaneagra címkéhez kapcsolódó érintett tartalmakat. Augusztus 13-án a CNA közlése szerint a kifogásolt téma már nem volt jelen a platformon.

Országonként eltérő válaszok a TikTok jelentette kockázatokra

A TikTokkal kapcsolatos nemzetközi gyakorlat meglehetősen eltérő, és az egyes államok más-más eszközökkel próbálják kezelni a platformhoz kötött adatvédelmi, közbiztonsági vagy társadalmi kockázatokat. Néhány ország teljesen blokkolta a szolgáltatást, mások kizárólag az állami intézmények eszközein tiltották meg használatát, míg több kormány szigorúbb szabályozással, életkori korlátozásokkal vagy fokozott hatósági ellenőrzéssel igyekszik csökkenteni a problémákat.

A teljes körű tiltás legismertebb példája India, ahol a kormány 2020 júniusában a TikTok mellett további 58, többségében kínai fejlesztésű alkalmazás elérhetőségét szüntette meg. Az indoklás India szuverenitására, állambiztonságára és közrendjére hivatkozott, a TikTok pedig azóta sem térhetett vissza az indiai piacra. Sajátos helyzetet jelent Kína is, ahol a TikTok nem érhető el a belföldi felhasználók számára. A ByteDance helyette egy különálló, a kínai szabályozási környezethez igazított alkalmazást, a Douyint működteti.

Kapcsolódó

Nemsokára betilthatják a TikTokot Amerikában

Amennyiben valóban törvény lesz az előterjesztésből, akkor a ByteDance-nek 165 napja lesz a hatályba lépéstől számítva, hogy megváljon a TikToktól, amit mintegy 150 millió amerikai használ.

közösségi média TikTok tiltás Amerikai Egyesült Államok

Más országok szintén teljes hozzáférési korlátozást vezettek be, igaz, eltérő indokok alapján. Afganisztánban a tálib vezetés 2022-ben tiltotta be a TikTokot, elsősorban annak fiatalokra gyakorolt, szerintük káros hatására hivatkozva. Jordánia ugyancsak 2022-ben, erőszakos tüntetések idején blokkolta a szolgáltatást, míg Szomália 2023-ban propaganda és félretájékoztatás terjedésével indokolta a döntést. Kirgizisztán 2024-ben gyermekvédelmi érvekre hivatkozva korlátozta a hozzáférést, Üzbegisztánban pedig már 2021 óta problémás a platform elérhetősége a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogvita miatt. Ezek a példák ugyanakkor azt is mutatják, hogy egy technikai tiltás nem minden esetben zárja ki ténylegesen a hozzáférést, mivel egyes felhasználók virtuális magánhálózatokkal, VPN-szolgáltatásokkal megkerülik a blokkolást.

A korlátozások nem minden esetben bizonyultak tartósnak. Albánia egy tinédzser halálát követően egy évre tiltotta be a TikTokot, a szolgáltatás azonban 2026 februárjában ismét elérhetővé vált. Az albán alkotmánybíróság később alkotmányellenesnek ítélte a korlátozást, arra hivatkozva, hogy nem sikerült megfelelően igazolni, hogy az országos blokkolás szükséges és arányos eszköz lett volna. Nepálban hasonló irányváltás történt: a 2023-ban bevezetett tiltást 2024 augusztusában feloldották, miután a TikTok vállalta az együttműködés szorosabbra fűzését a nepáli hatóságokkal.

Az Egyesült Államok más megközelítést választott, ahol a vita középpontjában elsősorban a TikTok tulajdonosi háttere, az amerikai felhasználók adatainak kezelése és a ByteDance kínai kötődése állt. A 2024-ben elfogadott jogszabály arra kötelezte a vállalatot, hogy válassza le az amerikai TikTok-működést a ByteDance-ről, ellenkező esetben a szolgáltatás amerikai elérhetőségének megszüntetését helyezte kilátásba. A teljes tiltás végül nem valósult meg. 2026 januárjában olyan új vállalati konstrukció jött létre, amelyben amerikai és nemzetközi befektetők kerültek többségbe, miközben a ByteDance kisebbségi részesedést tartott meg.

Az európai és más nyugati országok többsége eddig ennél visszafogottabb, célzott intézkedéseket alkalmazott. Az Egyesült Királyságban, Kanadában, Ausztráliában, Belgiumban és több más államban a TikTokot elsősorban a kormányzati vagy más hivatalos eszközökről tiltották ki, főként adatbiztonsági megfontolások miatt. Hasonló döntést hozott az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa is saját intézményi készülékeire vonatkozóan. Ezek az intézkedések tehát nem jelentik azt, hogy az adott országok teljes lakossága számára tiltott lenne a platform használata. Ausztrália ennél tovább ment: 2025 decemberétől a 16 év alattiak több nagy közösségi platformot, köztük a TikTokot sem használhatják. A döntés tehát nem kifejezetten a kínai hátterű alkalmazás ellen irányul, hanem egy szélesebb szabályozás része, amellyel az ausztrál kormány a közösségi média fiatalokra gyakorolt hatását igyekszik visszaszorítani.

Az Európai Unió szintén nem a TikTok általános betiltására törekszik, hanem elsősorban szabályozási eszközöket alkalmaz. Ennek egyik legfontosabb keretét a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet, a Digital Services Act, röviden DSA biztosítja. Az Európai Bizottság 2026 júliusában előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy a TikTok kiskorú felhasználókra vonatkozó egyes beállításai nem nyújtanak megfelelő szintű védelmet. A kifogások között szerepelt, hogy fiatalkorúak tartalmai bizonyos esetekben túl széles közönséghez juthatnak el, illetve az ajánlórendszer tovább növelheti ezek láthatóságát. Az uniós megközelítés ezért jelenleg elsősorban szigorúbb adatvédelmi alapbeállításokat, a kiskorúak nagyobb védelmét és a platform működésének fokozottabb ellenőrzését helyezi előtérbe.