Kevesebb mint egy óra alatt a TikTok algoritmusa „megmérgezett” egy 12 éves álfiókot – derült ki egy kísérletből, amit pár nappal ezelőtt a modern technológiák és alkalmazások bemutatásáról ismert újságíró, George Buhnici végzett. Az emberkereskedelem elleni országos ügynökség (ANITP) ugyanakkor egy kevésbé látható veszélyre is felhívta a figyelmet.

A közleményük szerint az algoritmus nem tesz különbséget egy veszélyes trend és az áldozatra halászó emberkereskedő között. Ugyanazt a biztonsági rést aknázzák ki: a visszaigazolási kényszert, a magányt és az online tér megfigyelésének hiányát.

Hogyan történik a behálózás?

Egy kiskorú behálózása nem egyetlen beszélgetés alatt történik, hanem olyan fokozatos eljárás során, ami a gyakorlatlan szemnek szinte észrevétlen – mutat rá az ANITP, amely szerint az emberkereskedők egyre gyakrabbban használják a közösségi médiát, a csevegőalkalmazásokat, a videómegosztó oldalakat, hogy a potenciális kiskorú áldozattal kapcsolatba lépjenek. A bizalmat lépésről lépésre építik fel, ezt hívják groomingnak. Pénzt, törődést, lehetőségeket kínálnak, majd lelkileg manipulálják a gyermeket, aki épp kiszolgáltatott helyzetben van.

Mire legyünk figyelmesek?

Az ANITP felhívást intézett a szülők, pedagógusok és a gyermek felé, hogy figyeljenek a jelekre. Kockázati tényezőt jelent, ha egy „új barát” egy kevésbé megfigyelt alkalmazásra akarja költöztetni a beszélgetést, ha erőlteti a személyes találkozást, és fokozatosan elszigeteli a gyermeket a családjától és a barátaitól.

Intő jel továbbá az is, ha egy ajánlat „túl szép, hogy igaz legyen” – olvasható a hatóság közleményében. Emlékeztettek, hogy emberkereskedelem gyanúját ingyenesen, a nap huszonnégy órájában jelenteni lehet a 0800 800 678-as ingyenes telefonszámon.

Törvény versus gyakorlat

A hatóságok emlékeztetnek rá, hogy a gyermekek online védelme már nemcsak a szülőkön múlik, hanem a digitális platformok törvényes kötelessége. Felhívták a figyelmet az Európai Unió digitális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályának (Digital Services Act – DSA) 28-as cikkelyére, amelynek alkalmazási javaslatában alapjáraton kiskorúakra szabott magánfiókokat, az ismeretlenekkel történő interakció korlátozását, átlátható algoritmust, a földrajzi helymeghatározás (geolokáció) kikapcsolását és az életkor megállapításának működőképes módszerét fogalmaznak meg a szolgáltatóknak.

A platformoknak elviekben meg kellene akadályozniuk azt is, hogy a kiskorúaknak nem ajánlott tartalom eljuthasson a gyermekhez, csakhogy amint az George Buhnici kísérletéből is kiderült, ez a gyakorlatban nem működik rendesen.

Rosszabb, mint „az öt órás hírek”

Buhniciot sokan a ProTV képernyőiről, a legfrissebb technológiai vívmányokat és alkalmazásokat bemutató műsorából ismerik, de saját honlapja, YouTube-csatornája is van. Itt hozta nyilvánosságra azt a ANITP közleményében is üdvözölt kísérletét, amely rávilágított a TikTok veszélyeire. Pár nappal ezelőtt egy vadonatúj telefonról bejelentkezett a közösségi oldalra, a kísérlet érdekében pedig 12 éves fiúnak adta ki magát. Csak görgette a videókat, amiket az algoritmus mutatott neki, időnként kedvelést adva egy-egy videóra. Amit viszont tapasztalt, az megfogalmazása szerint sokkal rosszabb, mint amire számított. Olyan érzést váltott ki belőle, mint régen az 5 órás hírek, és ha valaki nem emlékezne rá, a délutáni híradóba zsúfolták össze a legtöbb bűntényt, gyilkosságot, bántalmazást vagy balesetet, ami az országban történt.

Semmilyen keresést nem adott, csak hagyta, hogy TikTok döntsön. Márpedig a TikTok kevesebb mint egy óra leforgása alatt gyakorlatilag öngyilkosságra bátorította, a különböző trendek, kihívások mellett olyan tartalmakat mutatott neki, amelyek arról szóltak, hogyan javítson a kinézetén, a testén, beleértve a szexuális irányultságát is. „És nem csak. Olyan dolgok, amiket nem igen látunk a hétköznapi életben vagy amit természetesnek gondolnánk. Én semmit sem kerestem ebből. Az algoritmus saját maga döntött, kizárólag a like-ok alapján” – figyelmeztetett.

Megdöbbentő „agymosás”

Videókat látott arról, hogyan rendezzék át a csontszerkezetet önbántalmazással, hogy férfiasabbnak tűnjenek, de „12 éves fiúként” arról is értesült, hogy vannak férfiak, akik pusztán genetikai adottságukból adódóan egy alsóbb kategóriába tartoznak.

„Az első percekben megtudhatod, hogy genetikailag alsóbbrendűbb vagy, semmi esélyed a lányokkal, hacsak nem úgy nézel ki, mint egy modell” – mondta Buhnici a videóban. Hozzátette, a dublini egyetem is elvégezte ugyanezt a kísérletet, csak 15 éves fiú álprofiljával. Esetünkben már két perc után a manoszférát érintő tartalmakat mutatott a TikTok. A manoszféra egy olyan online közösségi hálózat, amely a férfiasságot, a státuszt, a dominanciát, az érzelmi kontrolt népszerűsíti, és amely szerint a feminizmus és a nemek közötti egyenlőség csorbította a férfiak jogait.

„A kamasz, aki 15 éves korodban vagy, nem ugyanaz, aki 25 éves korodban leszel, de ha 15 évesen megmérgezed magad a gondolattal, hogy hibás vagy, azt kockáztatod, hogy nem jutsz el éppen 25 éves korodig” – figyelmeztetett Buhnici.