A Korond-patak, amely teljesen elárasztotta a parajdi sóbányát, tovább szállíthatja a sós vizet a Kis-Küküllőn keresztül a Marosba, majd a Tiszába és végül a Dunába. Fennáll a kockázata, hogy a só bejut a talajvízbe, és elpusztítja a növény- és állatvilágot.

A Román Vízgazdálkodási Hatóság Maros megyei szakszervezete már korában figyelmeztetett: „Fennáll a veszélye, hogy a jelenleg édesvizű Korond-patak, amely a Kis-Küküllő mellékága, miután bejut a sóbánya járataiba, rendkívül sóssá válik, és amikor felszínre kerül, szennyezi a teljes vízfolyamot: először a Kis-Küküllőt, majd a Marost, a Tiszát, végül pedig a Dunát.”

Cornel Brișcaru szakszervezeti vezető a Libertatea lapnak vázolta ezt a forgatókönyvet: „Három héttel ezelőtt a bánya falán lévő lyuk akkora volt, mint egy konyhai lefolyó. Azóta a víz kivájta, most akkora, mint egy óriási teherautó kereke. Már nem is látszik. Mi történik, ha a víz bejut a talajvízbe? És hova lehet elvezetni több millió köbméter vizet? Nem lehet a Korondba, mert akkor minden elpusztul a Dunáig, de a mezőkre sem, mert ott is mindent elpusztít. Ne feledkezzünk meg azokról a házakról sem, amelyek a bánya fölött találhatók, és arról sem, hogy másodpercenként tonnaszámra olvad a só. Egy országos katasztrófa küszöbén állunk! És kik a felelősök? 11 olyan intézkedést nem tettek meg a hatóságok, amelyeket kellett volna. A legfontosabb: pártembereket neveztek ki vezető pozíciókba, nem szakembereket. Ezért jutottunk ide – mert nem hozták meg az életbevágó döntéseket” – nyilatkozta  Brișcaru.

Kapcsolódó

Lakossági fórum Parajdon: az államelnök és miniszterek válaszoltak a kérdésekre

Hozzávetőleg 300 helyi lakos vett részt azon a lakossági fórumon, amelyet az államfő látogatásakor Parajdon tartottak.

Parajd sóbánya Parajd sóbánya katasztrófa Nicușor Dan Tánczos Barna

A bánya repedései már egy évvel ezelőtt megjelentek, amikor beszivárgások történtek a bánya falába, de intézkedések nem történtek. Parajd önkormányzata nem tudott beavatkozni, mivel a bánya a Salrom (Nemzeti Sóvállalat) tulajdonában van.
Tavaly novemberben egy szakértői csoport bemutatta a SALROM vezetésének a kötelező intézkedéseket, amelyeket meg kellett volna tenni a katasztrófa megelőzésére. A válasz szűkszavúan ennyi volt: „nincs pénz”. Közben a vállalat három év alatt több mint 72 millió eurós nyereséget termelt.

Most mindenki megoldásokat, sőt csodákat vár, hogy megakadályozzák a bánya beomlását. A só oldódása és a víz, amely akadálytalanul ömlik be, olyan tényezők, amelyek egy térségi katasztrófához – a bánya beomlásához – vezethetnek. Ez egy ökológiai katasztrófa lenne, amelynek következményei jelenleg felbecsülhetetlenek, szögezi le a Libertatea.