Tarlóégetés miatt 30 000 lejre bírságoltak Maros megyében
A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség szerint a tarlóégetések, bozóttüzek száma és területe 2022 tavaszán érte el csúcspontot.
Rövid csökkenést követően az elmúlt két hétben ismét megnőtt a bozóttüzek száma – tájékoztatott Dan Petru Daniel, a Maros megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség szóvivője. Mint fogalmazott, az újabb esetszámnövekedéshez ezúttal a magas hőmérsékleti értékek is hozzájárulnak.
Év eleje óta a Maros megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség 445 bozót- vagy tarlótűz esetében avatkozott be. Február és április között tizenhat magánszemélyt büntettek meg a hatóságok.
A leginkább érintett települések közé Marosszentkirály, Nagyteremi, Mikefalva, Alsóidecs, Görgénysóakna, Bonyha, Balavásár, Kóródszentmárton, Marosszentpál, Görgényszentimre, Kisikland, Déda és Segesvár tartozott – tette hozzá Daniel. Mint fogalmazott, a Maros megyei katasztrófavédelem figyelemfelkeltő kampányokkal próbálja megelőzni a tüzeket.
Bár a megyében több száz bozóttüzet regisztráltak, a környezetőrség idén nem szabott ki bírságot. Székely Annamária, a Maros Megyei Környezetőrség vezetője szerint a tetteseket már nem lehet büntetni, ha a katasztrófavédelmi felügyelőség már bírságot szabott ki számukra. A jogosulatlan tüzek miatt az idei évtől 7500 és 15 000 ezer lej közötti összeggel bírságolhat az intézmény, ez duplája az eddigi bírságok összegének.
„Módosították a környezetvédelmi jogszabályt, azelőtt nem lehetett bírságot kiszabni a tulajdonosnak, mert a törvény nem engedte meg nekünk, ez azonban változott, aminek köszönhetően fel lehet lépni a tulajdonossal szemben szükség esetén. Ugyanazért a tettért azonban kétszer nem lehet büntetni. Van egy jogszabály, amit a helyi rendőrség és polgármesteri hivatalok is alkalmaznak. Addig azonban, amíg ki nem megyünk a helyszínre és nem tudjuk azonosítani az elkövetőt, nem tudunk bírságolni” – tájékoztatta a sajtót a szakember.
A tűzoltók több szabályra is felhívták a figyelmet a bozóttüzek kialakulásának megelőzése érdekében, többek között a nyílt tűz használatának tilalmát tűzveszélyes helyeken, szélben vagy száraz növényzet esetében. Az égetést felügyelni kell és csak nappal, erre a célra kialakított helyen, a tűz közeli terjedésének megakadályozásához szükséges kellékek segítségével.
CSAK SAJÁT