Az elmúlt két tanévben a szociális és a tanulmányi ösztöndíj volt a legtöbb, derül ki az oktatási minisztérium megbízásából készült tanulmányból. A legtöbb pénzt érdemösztöndíjra fordították, a legtöbb kedvezményezettje a szociális ösztöndíjnak volt.

A kutatásban részt vevő diákok, szülők, tanítók, osztályfőnökök és igazgatók pozitívnak ítélik meg az ösztöndíjak hatását az iskolai lemorzsolódás csökkentésében és a tanulási motiváció növelésében. A felmérésben részt vevők több mint 70%-a helyesnek tartja a tanulmányi és reziliencia ösztöndíjakra vonatkozó 30%-os küszöbértéket – közölte kedden közleményében az oktatási minisztérium.

Az Oktatási és Kutatási Minisztérium hivatalos adatai szerint a 2023–2024-es tanév 2024. márciusi adatai alapján körülbelül 1 370 000 ösztöndíjat ítéltek meg, a 2 260 430 fős tanulói létszám mellett – ebben nem szerepelnek az óvodai, speciális és posztlíceumi oktatás tanulói.

„A költségvetési forrásokat főként a szociális és tanulmányi ösztöndíjakra összpontosították, amelyek a 2023–2024-es tanévben kiosztott összes ösztöndíj több mint 95%-át teszik ki. Az alapok elosztása tükrözi a sérülékeny helyzetben lévő diákok támogatását (a költségvetés 52%-a) és a teljesítmény ösztönzését (a költségvetés 48%-a)” – közölte továbbá a minisztérium.

Az adatok szerint 2025 januárjában több mint 1 400 000 iskolai ösztöndíjat fizettek ki.

A diákok körülbelül 70%-a nyilatkozta, hogy legalább egy ösztöndíjat kapott 2023–2024-es tanévben; az osztályfőnökök és tanítók szerint a támogatott diákok aránya magasabb a nagyobb sérülékenységű osztályokban, ahol egyes diákok több ösztöndíjat is kaphatnak egyszerre.

Kapcsolódó

Ösztöndíjcsökkentés: a diákok nem állnak le a tüntetésekkel

A Romániai Diákszervezetek Országos Szövetsége (ANOSR) pénteken bejelentette, hogy az egyetemisták folytatják az ösztöndíjcsökkentés elleni tiltakozó akcióikat, a következő tüntetést vasárnap tartják.

Oktatási Minisztérium ösztöndíj diákok tüntetés

A tanulmányi ösztöndíjakat gyakrabban ítélték oda városi környezetben, az általános iskolákban és az elméleti líceumokban, szemben a szakmai vagy technológiai iskolákkal, illetve inkább olyan diákoknak, akiknek családja nem számít sérülékenynek (93% vs. 35% a sérülékeny családok diákjai esetében); a sérülékeny csoportokba tartozó diákok kisebb arányban részesültek ebben az ösztöndíjban.
A szülők iskolai végzettsége szerint a felsőfokú végzettségű szülők nagyobb arányban számoltak be arról, hogy gyermekük tanulmányi ösztöndíjat kapott.

A szociális ösztöndíjak minden vizsgált vidéki iskolában jelen voltak, és jellemzően az alacsony iskolai végzettségű szülőkkel hozhatók összefüggésbe (az ilyen szülők gyermekeinek 89%-a kapott szociális ösztöndíjat).

A reziliencia ösztöndíjat többnyire olyan diákok kapták, akiknek az átlaga legalább 8,50 volt; azok, akik 7,00–7,99 közötti átlaggal kapták, leggyakrabban a szakoktatásban tanulnak.
Az olimpiai kiválósági ösztöndíjak és a technológiai ösztöndíjak inkább városi környezetben voltak jellemzőek.

A kiskorú anyák ösztöndíját főként technológiai líceumokban ítélték oda, ami sajátos társadalmi profilt jelez.

Az ösztöndíjak felfüggesztésére leginkább hiányzások és a magatartási jegy romlása miatt kerültsor, amelyet fegyelmi vétségek kísértek (10%).
Az ösztöndíjak kiegészítése ritkán történt meg, főként helyi forrásból.

Az ösztöndíjak hatása

Az ösztöndíjakból származó pénzt leginkább ruházatra, tanszerekre és élelmiszerre költötték.

A kutatás szerint vidéken az ösztöndíjakat gyakran a család is felhasználta anyagi segítségként, míg városban 20%-os különbség figyelhető meg a szülők és diákok véleménye között a pénz felhasználásáról – ami arra utalhat, hogy annak el költésről inkább a diákok döntenek.
A vidéki diákok nagyobb arányban költik az ösztöndíjat füzetekre, könyvekre és tanszerekre vagy ruházatra/lábbelire, míg a városi diákok inkább kiegészítő felkészülésre/magánórákra, higiéniai cikkekre vagy szórakozásra.

A szülők 60%-a elégedett az ösztöndíjjal, ugyanakkor elégedetlenséget okoz az összeg nagysága és a kifizetések késlekedése.
Szinte minden diák (99,7%) szerint az ösztöndíj pozitív hatással volt, és kétharmaduk javuló iskolai teljesítményről számolt be.

A szülők pozitív hatásként említik a tanulási motiváció növekedését (65%), különösen a líceumban (több mint 70%).

A tanárok többsége (75%) és az igazgatók több mint 80%-a szerint az iskolai ösztöndíjak csökkentették a hiányzásokat, és növelték az órákon való részvételt.
A tanárok szerint a városi környezetben az ösztöndíjak erősebben hatottak a tanulási motivációra, az eredményekre és az iskolai versenyképességre.
Vidéken az ösztöndíjak inkább a hiányzások és az iskolai lemorzsolódás csökkentéséhez járultak hozzá, inkább mint az iskolai részvétel ösztönző mechanizmusai.

Az országos vizsgákon és felméréseken való részvételi arány nem változott jelentősen a két tanév során, amikor az új ösztöndíj-odaítélési módszertanokat bevezették.

A válaszadók ajánlásai:

• A reziliencia ösztöndíj szerepének pontosítása – teljesítményt támogató intézkedésként vagy szociális segítségként.
• Az iskolai ösztöndíjak odaítélésével kapcsolatos adminisztratív folyamatok egyszerűsítése.
• Tájékoztató és támogató tevékenységek, amelyek hozzáférhetőek és a kedvezményezettek igényeihez igazodnak.
• Az ösztöndíjak odaítélését támogató (digitális) eszközök fejlesztése (például digitális platform az ösztöndíj-dossziék online benyújtásához).
• Az intézményi felelősségi körök felülvizsgálata az ösztöndíjak kezelésében (például az iskolák feladatainak korlátozása a szociális ösztöndíjak esetében a szülők tájékoztatására, az ösztöndíj-dossziék kezelésének áthelyezése a helyi/megyei hatóságokhoz).
• Az iskolai ösztöndíjak kezeléséhez szükséges humán és anyagi erőforrások biztosítása.