Tanintézet nélkül maradt gyermekek, bekebelezett kisiskolák – Bolojan duális projektje is az „áldozatok” között
Több mint ötszáz tanintézet, óvodák és iskolák veszítették el önállóságukat a megszorítások okán elrendelt átszervezések miatt. Bár elviekben a legtöbb helyen csak az igazgatói posztok szűnnek meg van, ahol az intézkedés ellehetetleníti a gyermekek tanulását. A módosítások áldozatául esett még Ilie Bolojan egykori „vesszőparipája”, a duális oktatásra kiépített középiskola is.
Gyerekek maradnak iskola nélkül a tanügyminisztérium által elrendelt átszervezések nyomán, egy érintett falu polgármestere szerint hiába kaptak korábban felmentést, mégis ellehetetlenült a diákok oktatása.
Pedig hely van hozzá, egy frissen felújított és uniós támogatással korszerűen felszerelt épületben tanulhatnának, de túl kevés a gyermek ezért felszámolták – számolt be a hazai sajtó egy Buzău megyei, hegyvidéki településről. Pleșiről van szó, amelyet fekvése miatt még nyáron sem egyszerű megközelíteni, télen szinte lehetetlen. Florin Stemate Bisoca község polgármestere szerint hat elemi osztályos diák és öt 5-8-as diák tanul ott, februárban pedig mentességet kaptak a beolvasztás alól.
A mostani átszervezést viszont nem úszták meg, holott a legközelebbi iskola hét kilométerre van a falutól és nem tudják megoldani a gyerekek szállítását. Négykerék-meghajtású járműre lenne szükség, hagyományos iskolabuszok nem tudják a települést megközelíteni. „Még nyáron is veszélyes lenne, nemhogy télen” – magyarázta.
A megye prefektusa, Lililana Sbîrnea szerint próbálnak megoldást keresni. Nyilván azt szeretnék, ha az oktatás továbbra is a pleși iskolaépületben történne. Ellenkező esetben próbálnunk kell egy sofőrt alkalmazni, aki a diákok szállításával foglalkozna. Beüzemelhetnénk a bisocai bentlakást is, de azt többe kerülne, mint tanárt fizetni. „Nem akarjuk, hogy ezek a gyermekek abbahagyják a tanulást. A szülők és a gyermekek is iskolát akarnak” – mondta az Agerpresnek.
Belebukott a váradi duális oktatás
Uniós támogatással építették ki Nagyváradon az ország első duális oktatásra szánt kampuszát is, amelyet Ilie Bolojan még Bihar megyei tanácselnökként a szívügyének tekintett. Emlékezetes, hogy a pályázathoz konzorciumba tömörültek, de abból kihagyták a magyar iskolákat, bár azok szerettek volna csatlakozni a fejlesztési hálózathoz.
Kapcsolódó
A kampusz tavaly készült el, majd önálló tanintézetként indította a 2024–2025-ös tanévet. Az idei tanévet viszont már „nem éli meg” független iskolaként, hiszen csak túl kevés diákja van, ezért a rendelkezéseknek megfelelően beolvasztják a váradi Mihai Viteazul iskolai csoportba. Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes a Maszol érdeklődésére elmondta: ha magyar tagozat is működött volna, akkor kisebb lett volna a kötelező létszám, de a jelenlegi mintegy 80 diák mellett a minimális 300 főt akkor sem valószínű, hogy elérték volna. Az eredeti jogszabálytervezetben ugyan külön szabály vonatkozott volna a duális szakképzésre, de végül a kitétel nem került bele a nyáron elfogadott, végleges változatba.
Kallós Zoltán, kisebbségi oktatásért felelős államtitkár a Maszol megkeresésére korábban leszögezte, egyetlen magyar tanintézet jogi státusa sem változott, nem kellett összevonni magyar iskolákat. Ez annak köszönhető, hogy míg országos szinten az 500 főnél kisebb, önálló iskolákat összevonják, az RMDSZ kiharcolta, hogy a legalább 300 diákkal működő kisebbségi intézmények megőrizhették a jogi személyiségüket.
CSAK SAJÁT