Kelemen Hunor a közigazgatási megszorításokról: „Igazságos és alkalmazható megoldásra van szükség”
Nem merült fel Ilie Bolojan miniszterelnök lemondása, a kormánykoalíció pedig szeptember 15-ig alkalmazható és igazságos megoldással fog előállni a második reformcsomag kapcsán, szögezte le Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke kiemelte, hogy nem került szóba a miniszterelnök lemondása:
„Két hónappal, két és fél hónappal a kormány beiktatása után nem merül fel a miniszterelnök lemondása. Senki nem akar ilyesmit. És igen, két hetünk van – ezt állapítottuk meg –, tehát szeptember 15-ig elő kell állnunk egy igazságos és alkalmazható megoldással” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnökét kedd este a Digi24 műsorában kérdezték a miniszterelnök esetleges lemondásáról, ő pedig kijelentette: „Ilie Bolojan valószínűleg a napokban beszélt az államelnökkel, vagy vasárnap, miután patthelyzetbe jutottunk, mert akkor valóban volt egy olyan kijelentése, amely ebben lemondásra való utalásként is értelmezhető volt. De a miniszterelnök már a kezdetektől azt mondta, hogy bizonyos intézkedéseket szeretne véghezvinni a reform és az átszervezések terén – mert semmiképpen sem tekinthető reformnak az, ha pusztán az állásokat vágjuk meg, viszont abban a projektben sok-sok más elem is van, ami jobb közigazgatást, decentralizációt, több jogkört jelent a polgármestereknek. Tehát azt mondta, hogy szeretné ezt megvalósítani, ahogyan azt a kormányprogramban rögzítettük, és ha nem sikerül, akkor nincs problémája azzal, hogy visszavonuljon. Ez volt a vasárnapi beszélgetés. Ma viszont mindenki azt mondta, hogy ennek a koalíciónak folytatnia kell.”
Elmagyarázta, hogy minden egyes közigazgatásra külön-külön igazságos megoldásra van szükség, tekintettel arra, hogy némelyiknél már a minimumra csökkent a személyzet:
„Másként áll a helyzet ott, ahol már feltöltötték a szervezeti táblát, és másként ott, ahol a minimális létszámmal dolgoznak. Vannak olyan polgármesteri hivatalok és megyei tanácsok, ahol már a minimumlétszám dolgozik. Ott nem lehet ugyanúgy 10%-ot vágni, mert akkor őket büntetnénk azokhoz képest, akik teljesen feltöltötték a létszámkeretet. Tudjuk, hogy jelenleg 189.000 a parlament által jóváhagyott állás van, mondjuk kerekítsünk 190.000-re, amelyekből csupán 126–127 ezer van betöltve” – tette hozzá Kelemen Hunor.
Kelemen Hunor a költségvetési hatásokról is beszélt: „Az emberek kérdezik, mennyit fogunk megtakarítani. Ha tehát 10%-kal megyünk, ez országos szinten 13.000 ténylegesen betöltött állást jelent a helyi közigazgatásban, ami évente 1,4–1,5 milliárd lejt tesz ki. Ha ehhez hozzávesszük a központi közigazgatást, valószínűleg duplázódik a summa, de én azt mondtam, hogy a központi és a helyi közigazgatásban egyaránt szükség van ezekre az átszervezésekre” – magyarázta.
Kapcsolódó
Véleménye szerint a kormány intézkedéseit a közigazgatásban kellett volna kezdeni:
„Én a központi, majd a helyi közigazgatással kezdtem volna, és csak azután a fiskális intézkedésekkel. Ha egyedül kellett volna döntenem, és egyedül lett volna többségem – de nem így volt, és nem így van. (…) Vannak túlméretezett minisztériumok, másoknál viszont létszámhiány van, de az ügynökségeknél az embernek megfájdul a feje. A Fogyasztóvédelmi Hivatal központjában, Bukarestben ugyanannyi ember dolgozik, mint az összes megyében együttvéve. Ez ésszerűen megmagyarázhatatlan, és ez csak egyetlen példa volt, de sok más is van. Ezért gondolom úgy, hogy a központi közigazgatásban elengedhetetlen a csökkentés, ott, ahol ilyen kiugrások vannak. (…) Tehát bízom Bolojanban és támogatom őt, mert ő az az ember, aki akarja, megvan hozzá az ereje és az elszántsága is, és ugyanezt mondták a kollégák is” – tette hozzá Kelemen Hunor.
Mint megírtuk, a központi közigazgatás reformja patthelyzetet idézett elő a koalícióban, mivel a pártoknak nem sikerült megegyezniük az átszervezésre kerülő állások számáról.
CSAK SAJÁT