A tanévnyitó bojkottját helyezték kilátásba a tanügyi szakszervezetek az oktatást érintő megszorítások miatt. Az új tanév szeptember 8-án hétfőn kezdődik, ám még nincs egységes álláspont arról, hogy milyen formában zajlanak majd a megnyitók.

A pedagógus-társadalom is megosztott, nincs egységes álláspont arra vonatkozóan, hogy bojkottálják vagy sem tanévkezdést, szögezte le a Maszol megkeresésére Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Maros megyei szervezetének vezetője. Hozzátette, a bojkott nem azt jelenti, hogy a diákok nem kell iskolába menjenek szeptember 8-án, hétfőn, hanem csak a tanévnyitó ünnepélyes keretére vonatkozik. Ezt megerősítette megkeresésünkre Kallós Zoltán, kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, hangsúlyozva, valószínű nem lesz minden iskolában bojkott, sőt ugyanazokon a helyszíneken egyes pedagógusok részt vesznek az ünnepségen, mások nem.

Mint ismeretes, 2025/2026-os tanév számos változást hoz: a megszorítások miatt növelik a tanárok kötelező óraszámát, kevesebb pénzt fizetnek az óraadó pedagógusoknak, a kislétszámú iskolákat beolvasztják a nagyobbakba, ugyanakkor a nyolcadikosok képességvizsgáját és az érettségit is újraütemezik.

Kizárólag az ünnepélyt bojkottálják

„A bojkott kizárólag az ünnepélyes megnyitóra vonatkozik. Hogyan ünnepeljük az iskolai évet, amely rengeteg negatívumot hozott a pedagógusok és a diákok számára? Mit ünnepeljünk: az oktatás elleni szankciókat?” – tette fel a kérdést Molnár Zoltán. Kifejtette, az oktatásban életbe léptetett megszorítások elenyésző megtakarítást hoznak az államkasszában, ám a hatásuk minőségi rombolást eredményez. Történik mindez olyan körülmények között, hogy az országban eddig is csak deklaratív módon jelentett prioritást az oktatás.

Kapcsolódó

Tiltakoznak a pedagógusok: idén várhatóan nem lesznek ünnepélyes tanévnyitók

Nem lesz idén ünnepélyes tanévnyitó – erre számíthatnak a diákok, ugyanis éppen az ünnepség bojkottja a cél, de további tiltakozásokra is készülnek a tanügyi szakszervezetek a kormány által bevezetett megszorítások miatt.

oktatás tanévnyitó tiltakozás pedagógusok átszervezés tanügyi átszervezés

„Papírra vetették, hogy a költségvetés 6 százalékát kell az oktatásra fordítani, ennek ellenére általában a 3 százalékot sem közelítette meg a finanszírozás, egy-két évben haladta meg a 3 százalékot. Hogyan álljunk ki örömmel a tanévnyitón, amikor a kormány befeketítette ez iskolai évet?” – részletezte a szakszervezeti bizalmi. Hangsúlyozta, különösen nehezményezik a valós konzultáció hiányát.

Megosztott a pedagógus-társadalom a bojkottra vonatkozóan

Rengeteg objektív és szubjektív tényező befolyásolja a pedagógusok döntését, hogy bojkottálják vagy sem az ünnepélyes tanévkezdést, így lesznek, akik részt vesznek, mások nem, de vannak olyan tanintézmények is, bár ilyen nagyon kevés akad, ahol úgy döntöttek, nem tartanak semmilyen ünnepséget, a tanárok, tanítók az osztályokban fogadják a gyerekeket.

„Az ünnepség bojkottja egy tiltakozási forma. Jelezzük, hogy nincs rendben, ami történik, de ez nem azt jelenti, hogy nem kell a diákoknak iskolába menniük, nem fogadják őket a tanárok, vagy nem foglalkoznak velük” – pontosított Molnár Zoltán. Mint mondta, a pedagógusok munkaköri leírásában nem szerepel, hogy ünnepségeken kell részt vegyenek, a munkáját mindenki el fogja végezni.

Az még nem egyértelmű, hogy a későbbiekben hova torkol az elégedetlenség, a szakszervezet minden pedagógust megkérdez, mindenki egyénileg dönti el, hogy tiltakozik vagy sem a megszorítások ellen.

Lehet a jövő kormányai számára is üzenet a kiállás, de mindenképpen nevelőszerepe is van, a gyerekeknek azt üzeni: a jogainkért ki kell állni, nem kell szó nélkül elfogadni azok csorbítását” – összegezte Molnár Zoltán.

A megszorítások elkerülhetetlenek voltak

Szeptember 8-án, az első iskolai napon bojkottra szólítanak fel a tanügyi szakszervezetek, ami azt jelenti, ne vegyenek részt a pedagógusok a megnyitó ünnepségeken, mutatott rá a Maszol megkeresésére Kallós Zoltán, kisebbségi oktatásért felelős államtitkár.

Mint mondta, valószínű nem lesz minden iskolában bojkott, sőt ugyanazokon a helyszíneken egyes pedagógusok részt vesznek az ünnepségen, mások nem. „Nehéz elhinni, hogy az óvónénik, a tanítók, akik a kicsiket kell várják, és bevezessék, ezt nem teszik meg. Teljes empátia-hiányát jelentené, hogy érkezik az előkészítős kisdiák, aki várja, hogy találkozik a tanítónénivel, és nem fogadja senki. Én ismerem, milyenek a pedagógusok, ezt ők is így gondolják” – mutatott rá az államtitkár.

Felidézte, a tanév első napján Bukarestben lesz egy nagy méretű figyelemfelkeltő tiltakozás, melyre mintegy harmincezer pedagógust várnak az ország minden szegletéből. Ezzel párhuzamosan a tanintézmények szintjén a szakszervezetek kikérik a pedagógusok véleményét, hogy további tiltakozó lépésekben gondolkodnak-e szeptember 9-e után.

A szakpolitikus hozzátette, megérti a pedagógusok elégedetlenségét, hiszen a megszorítások személyesen érintik őket, hiszen megnövelték az óratartási kötelezettségét heti 18 óráról húszra, ráadásul az órabér is csökken. „A gond az, hogy sajnos ezek az intézkedések elkerülhetetlenek voltak. Minden iskolaigazgató tudja, hogy évek óta az év elején leosztott pénz nem fedezi a bérköltségeket, nem elég az év végéig, mindig költségvetés-kiegészítésre kellett várni. Idén nem lett volna honnan kipótolni a bérkeretet, ezért kellett meghozni az intézkedéseket” – mutatott rá Kallós Zoltán.

Arról is beszélt, a kisebbségi, magyar tannyelvű iskolákat nem érintette az összevonás, az osztálylétszámok sem módosultak, míg a többségi oktatásban 12-re nőtt a minimum létszám, addig a kisebbségi oktatásban megmaradt a tíz.

„A kocka el van vetve”

Kovászna megyében még nem összesítették, hogy a különböző tanintézetekben milyen formában szervezik meg hétfőn az iskolakezdést, milyen egyezség született a pedagógusok és a szakszervezetek között. A szakszervezetek részéről sem érkezett közös állásfoglalás arra vonatkozóan, miként kezelik a tanévnyitót, mondta el megkeresésünkre Kiss Imre főtanfelügyelő.

Hozzátette, az oktatás nagyon nehéz helyzetbe került, azonban már nem látja a tiltakozások hatékonyságát. „A kocka el van vetve. Hatalmas erőfeszítéssel mindent újraszámoltunk a megszorításokat figyelembe véve, alkalmaztuk a pedagógusokat a megnövelt kötelező óraszámot figyelembe véve, ez alapján kezdődik hétfőn a tanév. Ezt már nem lehet visszacsinálni” – szögezte le Kiss Imre. Mint mondta, csütörtökön az utolsó üresen maradt állásokat is kiosztják, utána a lefedetlen órákat már a tanintézmények szintjén kell megoldják.

Kapcsolódó

Kötelező tanóra-szám emelés: Több ezer pedagógusnak kell több iskolában is tanítania

A kötelező heti óraszám kettővel történő megemelése után a tanárok 1,4 százaléka más tanintézetekben is kénytelen lesz tanítani. Ez országos szinten mintegy 24 00 pedagógust jelent.

megszorítások oktatás iskola Oktatási Minisztérium

Hargita megye: sztrájkról nincs szó

Mint a Maszol érdeklődésére Demeter Levente, Hargita megyei főtanfelügyelő megosztotta: a tanévnyitókat az iskolák szervezik, a Hargita Megyei Tanfelügyelőségtől függetlenül. Az intézményvezető hozzáfűzte: a tanévnyitókkal kapcsolatosan leginkább az lehet kérdés, hogy tartanak-e majd ünnepségeket az iskolák. A tanévkezdés esetleges bojkottjával kapcsolatosan a főtanfelügyelő nem tudott információval szolgálni. Mint kiemelte, sztrájkról tudomása szerint egyáltalán nincs szó, de ezzel kapcsolatosan a tanügyi szakszervezetek tudhatnak esetleg többet.

Telefonon sikerült elérnünk Kocs Ilonát, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Hargita megyei elnökét, illetve a Hargita megyei Tanügyi Szabad Szakszervezetek területi vezetőjét. Mint az érdekvédelmi vezető megosztotta: szerdán délután tartanak majd egy részletes megbeszélést. Az oktatási intézmények ekkor fogják átadni azokat a nyilatkozatokat, amelyeket a szakszervezet tagjai írtak alá.

„Két dologról nyilatkoznak a pedagógusok. Az egyik arról szól, hogy szeptember 8-án mennek-e Bukarestbe tüntetni, mert 30 ezer emberre számítunk. A másik arról szól, hogy 9-e után bojkottálja-e az oktatást. Sztrájkról szó sincs, mert a sztrájkot elő kell rendesen készíteni, nem úgy, hogy ma bejelentem, hogy holnap sztrájkolunk. Az nem úgy működik” – osztotta meg Kocs Ilona. Hozzáfűzte: országos szinten „mindenki ugyanebben a helyzetben van”.

Maros megyében nem lesznek „díszbeszédes, négyszögbe állós tanévnyitók”

Nem lesznek hagyományos értelemben vett tanévnyitók, de minden tanulót várnak az iskolákba szeptember 8-án a 2025-2026-os tanév első napján. Antal Levente Mihály Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta: az iskolákat ugyan nem kérdezték meg hivatalosan, de azt biztosan tudja, hogy ugyan nem lesznek „díszbeszédes, négyszögbe állós, tanévnyitók, olyan intézmény nincs, ahol ne várnák a diákokat a tantermekben”.

Ugyanakkor azt is elmondta, hogy nem tudja biztosan, hogy a bojkott miatt vagy az „újhullámos” rendezvényekre – Marosvásárhelyen Körtesi Sándor igazgató tavalyi tanévnyitós vagy Tamási Zsolt tanévzárós – alapozva próbálják elhagyni ezeket a hagyományos udvari tanévnyitókat, ahol az iskola vezetősége mellett a politikum, önkormányzat, papság, rendőrség képviselői mondanak beszédet.

Sem a szülők, sem a diákok nem bánják ezt – tette hozzá.

Maros megyében az iskola-összevonás nem érintette a magyar tagozatot

Maros megyében 582 állami és 25 magán iskolában összesen 86 031 diák tanul. A kormány új rendelkezése kapcsán hét tanintézményt vontak össze, csak ott, ahol az önkormányzatokhoz több is tartozik. A falusi iskolákat mindez nem érintette.

Marosvásárhelyen a Manpel óvoda nem teljesítette az 500-as kritériumot – itt a 7-es iskola tagintézményeként, hosszabbított programmal működő napköziként folytatja a tevékenységet. A korábbi igazgató aligazgató lett és a személyzet is maradt. Az iskolák esetében a megyeszékhelyen a Traian Vuia szakközépiskola beolvadt az Avram Iancu Líceumba. Összevonások voltak még Radnóton, Segesváron és Szászrégenben is.

Az intézkedés nem érintette a magyar osztályokat, mert ott más a kritériumrendszer. A minimum létszám 60 százalékkal kisebb mint a román osztályok esetében.

Ha például egy román osztályban nincs meg a minimum 10 tanuló – 9 gyereknél kérdéses a fennmaradása, a magyarok esetében nyolc gyermek sem számít nagy hiánynak.

Tavalyi évhez képest Maros megyében csökkent a diáklétszám, 800 tanulónyi a különbség. Antal Levente Mihály főtanfelügyelő-helyettes elmondta, nem arról van szó, hogy kevesebben iratkoztak be az előkészítő osztályokba, hanem arról, hogy néhányan kikerültek a rendszerből. Közölte, ha például 610 iskolában minden intézményben csak egy diákkal is kevesebb lesz, az már 610 tanulót jelent. Ezek között vannak olyanok, akik a sokszoros osztályismétlések miatt kerülnek ki a rendszerből. A szabályok szerint az elemi oktatásban három év a türelmi idő – 12 évesen már nem lehet valaki második osztályos –, az általános iskola felső tagozaton négy év, középiskolában 5 év a türelmi idő. Amennyiben egy gyerek az osztály átlagéletkorához képest meghaladja a korát, kikerül a rendszerből és a második esély programban biztosítanak számára továbbtanulási lehetőséget.