Az európai egészségbiztosítási kártyák kibocsátása hónapok óta szünetel Romániában, de ez nem jelenti azt, hogy a külföldre utazó biztosítottak ellátás nélkül maradnak. A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár szerint szükség esetén néhány órán belül kiállítható a kártyát helyettesítő igazolás, miközben az uniós szabályok több lehetőséget is biztosítanak a sürgősségi, illetve a tervezett külföldi egészségügyi ellátások igénybevételére.

Egyre több romániai biztosított utazik, dolgozik vagy telepedik le ideiglenesen, illetve véglegesen valamely más európai országban. Ilyenkor gyakran felmerül a kérdés: mi történik, ha külföldön orvosi ellátásra van szükség? Az Európai Unió szociális biztonsági szabályai több lehetőséget is biztosítanak arra, hogy a Romániában egészségbiztosítással rendelkező személyek más tagállamokban is jogosultak legyenek egészségügyi szolgáltatásokra. Az azonban nem mindegy, hogy sürgősségi ellátásról, tervezett kezelésről vagy tartós külföldi tartózkodásról van szó – tájékoztat a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár.

Az európai egészségbiztosítási kártya – váratlan helyzetekre

A legismertebb lehetőség az európai egészségbiztosítási kártya (CARD EU), amely ideiglenes külföldi tartózkodás során biztosít hozzáférést az orvosilag szükségessé váló egészségügyi ellátásokhoz.

A kártya baleset, hirtelen megbetegedés vagy olyan kezelés esetén használható, amelyet nem lehet a Romániába történő hazautazásig elhalasztani. Fontos azonban tudni, hogy nem tervezett gyógykezelések finanszírozására szolgál, és nem helyettesíti az utasbiztosítást sem.

Az ellátást mindig a fogadó ország szabályai szerint nyújtják. Ez azt jelenti, hogy ha az adott ország biztosítottjai bizonyos szolgáltatásokért önrészt fizetnek, ugyanaz a kötelezettség a romániai biztosítottat is terheli. Ha valaki nem rendelkezik érvényes Európai Egészségbiztosítási Kártyával, a román egészségbiztosító kérésre ideiglenes kártyahelyettesítő igazolást is kiállíthat, amely ugyanazokat a jogosultságokat biztosítja.

Mi történik, ha a kártyát nem fogadják el?

Előfordulhat, hogy egy külföldi egészségügyi szolgáltató nem fogadja el sem az európai egészségbiztosítási kártyát, sem a helyettesítő igazolást. Ilyenkor a betegnek saját költségén kell kifizetnie az ellátást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kiadás végleg elveszik. A költségek megfelelő számlák és orvosi dokumentumok benyújtásával utólag visszaigényelhetők az illetékes román egészségbiztosítási pénztártól.

Karda István, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója a Maszolnak elmondta, hogy az EU-s biztosítási kártyák kibocsátása hónapok óta szünetel az egész országban, emiatt, akinek nagyon fontos, annak kiállítanak kártyát helyettesítő igazolást az utazása előtt.

„A probléma az, hogy ha valakinek ilyent kiállítunk, akkor, ha időközben ismét elindul a kártyák nyomtatása, akkor nekik már nem tudunk nyomtatni. Ezért azt javasoljuk az érintetteknek, hogy ha valaki külföldön kerül kórházba, telefonon vagy e-mailen keresztül felveheti a kapcsolatot az egészségbiztosítási pénztárral, és kérhet kártyahelyettesítő igazolást csak arra az időszakra, amíg kórházi kezelésben részesül, így ezt követően ismét jogosult lenne kártyát kérvényezni” – részletezte az igazgató, hozzátéve, hogy utazás előtt nem kötelező igényelni a kártyát vagy jelen esetben az azt helyettesítő igazolást, és ha mégis kórházi ellátásra szorulnánk, akkor az egészségbiztosítási pénztár órákon belül küldi az okiratot, amely igazolja, hogy a román állam megtéríti a kezelés költségeit.

Mint megtudtuk jelen pillanatban azért nem állítanak ki CARD EU-kat, mert lejárt a kártyák gyártására és kézbesítésére vonatkozó szerződés. Az európai egészségbiztosítási kártyák nyomtatását és kiszállítását külső szolgáltató végzi. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (CNAS) most új közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia, hogy új szolgáltatót találjon a kártyák gyártására és terjesztésére. Addig az igényléseket ugyan nyilvántartásba veszik, de az európai egészségbiztosítási kártyák kiállítása szünetel.

Karda István szerint hozzávetőleg egy hónapon belül újraindulhat a kártyák nyomtatása is. Érdeklődésünkre azt is elmondta, a külföldi kórházak általában egyébként is saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy ott helyben elfogadják-e az EU-s biztosítási kártyát vagy az azt helyettesítő igazolást, de nagyon kevés példa van arra, hogy visszautasítják. Ha mégis így történne, a betegnek helyben kell fizetnie az ellátást biztosító egészségügyi intézménynek, és az összeget a páciensnek utólag kell visszaigényelnie az itthoni egészségbiztosítótól a külföldön kapott számlák felmutatásával.

Hargita megyei turisták viszonylag ritkán kerülnek ilyen helyzetbe, az igazgató elmondása szerint a nyári időszakban átlagosan hetente egy ilyen esettel van dolguk. Tavaly egyébként a második évharmadban (június–szeptember időszakban) összesen 2189 EU-s biztosítási kártyát igényeltek.

Mint megtudtuk, azoknak a turistáknak, akik nem európai országba utaznak, azt javasolják, hogy kössenek magánbiztosítást, mivel Romániának a legtöbb országgal nincs külön megállapodása, ilyen például a rendkívül népszerű Egyiptom és Tunézia is. A nem uniós, de európai országok többségével viszont van megállapodás, tehát például egy törökországi vagy albániai kezelést megtérít a páciensnek az egészségbiztosító, de csak utólag.

S1 nyomtatvány azoknak, akik külföldön élnek

Azok a személyek – különösen a nyugdíjasok –, akik más uniós tagállamban tartózkodnak életvitelszerűen, S1 nyomtatványt igényelhetnek.

Az S1 dokumentum lehetővé teszi, hogy a biztosított a lakóhelye szerinti ország egészségügyi rendszerében ugyanazokra az ellátásokra legyen jogosult, mint az adott ország saját biztosítottjai. Az egészségügyi szolgáltatások költségeit a két ország illetékes egészségbiztosítási intézményei számolják el egymás között, így a biztosítottat a finanszírozás nem érinti.

Ha a beteg előre megtervezett egészségügyi beavatkozást szeretne külföldön elvégeztetni, két különböző jogi lehetőség áll rendelkezésére.

Az elsőt a 304/2014-es kormányhatározat szabályozza, amely az Európai Unió határon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelvét ülteti át a román jogrendbe. Ennek alapján a biztosított dönthet úgy, hogy egy Romániában is igénybe vehető kezelést egy másik uniós tagállamban végeztet el. A kezelés költségeit ebben az esetben először saját maga fizeti ki, majd kérheti azok részleges vagy teljes megtérítését az egészségbiztosítási pénztártól.

A költségtérítés feltétele, hogy a kezelést romániai, az egészségbiztosítóval szerződéses kapcsolatban álló szakorvos javasolja. Fontos viszont megjegyezni azt is, hogy a Romániában alkalmazott elszámolási tarifák alapján térítik vissza a kórházi költségeket, amelyek gyakran alacsonyabbak a külföldi szolgáltatók által felszámított díjaknál.

Hargita megyében tavaly a második harmadévben (június–szeptember időszakban) összesen 41 ilyen kérvényt nyújtottak be.

S2 nyomtatvány – amikor Romániában nem lehet időben kezelni a beteget

Más szabályok vonatkoznak az S2 nyomtatványra. Ez akkor igényelhető, ha a szükséges kezelés ugyan Romániában is elérhető, de orvosilag indokolt határidőn belül nem biztosítható.

Amennyiben kiállítják az S2-es típusnyomtatványt, a kezelés költségeit a román egészségbiztosítási rendszer közvetlenül számolja el a külföldi egészségügyi szolgáltatóval, így a betegnek nem kell előre kifizetnie a beavatkozás teljes összegét. Az S2 engedélyezése azonban szigorú orvosi és adminisztratív feltételekhez kötött, ezért minden esetben egyedi elbírálás alapján történik.

„Ez kicsit komplikált folyamat, hiszen a romániai klinikán fel kell vállalniuk azt, hogy a beteg állapota miatt ellenére nem lehet időben elvégezni a beavatkozást. Erre is létezik típusnyomtatvány, amelyet a páciensnek el kell hoznia az egészségbiztosítási pénztárhoz. A műtétet le kell egyeztetniük a külföldi klinikával, amelynek egy úgynevezett befogadó levelet kell kibocsátania, és ha ez mind megvan, mi kiállítjuk ezt az S2-es nyomtatványt, és a betegnek nem kell fizetnie, a két ország egymás között intézi az ügyet” – részletezte Karda István.

Kérdésünkre válaszolva hozzátette, hogy ez az ügyintézés rendszerint nem hosszas procedúra. A legnehezebb része, hogy a betegnek egy klinikai besorolású intézménytől kell megkapnia nyomtatványt, amely igazolja, hogy nem tudják elvégezni a beavatkozást, a Hargita megyei lakosságnak ehhez legközelebb a Marosvásárhelyi Megyei Klinikai Kórházban van lehetősége.

Érdemes előre tájékozódni

Az uniós szabályozás számos lehetőséget biztosít a Romániában biztosított személyek számára, hogy külföldön is hozzáférjenek az egészségügyi ellátásokhoz. Ugyanakkor minden lehetőség eltérő feltételekhez kötött, ezért nem mindegy, hogy sürgősségi ellátásról, külföldi letelepedésről vagy előre tervezett kezelésről van szó.

A kellemetlen meglepetések és a jelentős anyagi kiadások elkerülése érdekében célszerű még az utazás vagy a kezelés megszervezése előtt felkeresni az egészségbiztosítási pénztárat, és tájékozódni arról, hogy az adott esetben melyik uniós szabályozás alkalmazható, illetve milyen dokumentumok szükségesek az ellátás igénybevételéhez.