A nemzeti szimbólumok helytelen használata, azok „inflációja” éppen az identitás szempontjából fontos jelképeket teszi triviálissá, banálissá - véli Ioan Hosu szociológus. Emlékeztetett rá: 1918 utáni Romániában egy rendkívül sokszínű, multikulturális társadalomról beszélhetünk, a legkülönbözőbb hagyományokkal. 

„A két világháború közötti időszaktól kezdve egészen napjainkig voltak és vannak olyan politikusaink, akik elkobozták a nemzeti jelképeket, hogy politikai célokra használják fel azokat” – mondta Adevărulnak Ioan Hosu szociológus. Szerinte hazafinak lenni nem azt jelenti, hogy megosztod a himnuszt a Facebookon, nemzeti színű sapkát viselsz, vagy trikolórt tűzöl az autódra.

A december elsejei román nemzeti ünnep előtt különösen aktuális kérdés kapcsán a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzora azt is elmondta, hogy nem tehetjünk egyenlőségjelet a patriotizmus és a nacionalizmus között, az első kifejezésnek pozitív, a másodiknak negatív kicsengése van. Szerinte a hazafias jelképekkel gyakran visszaélnek. Példaként említette Gheorghe Funart, Kolozsvár egykori polgármesterét, aki a város padjai, de még a szemeteskukákat is kék-sárga-pirosra festette.

Hosu úgy véli, ilyen esetekben egyes nemzeti szimbólumok kisajátításáról van szó egy politikai ideológia által, ami megosztáshoz vezet, nem a közjót, hanem egy ideológiai csoportot szolgál. „El kell kerülni az idegengyűlöletet vagy gyűlöletet szítása bizonyos népcsoportok ellen ezekkel a jelképekkel, hiszen az 1918 utáni Romániában egy rendkívül sokszínű, multikulturális társadalomról beszélhetünk, a legkülönbözőbb hagyományokkal” – fogalmazott a szociológus. 

Az egyetemi tanár úgy látja, a szimbólumok helytelen használata, azok inflációja által azok triviálissá, banálissá válnak, elveszítik eredeti jelentésüket, és lényegében már nem képviselik lényegi funkciójukat: az egységet, az identitást.