A Bihar megyei tanács vezetősége még december elején jelentette be egy sor infrastrukturális fejlesztést érintő terve között, hogy tervezik több hegyvidéki út leaszfaltozását, elsősorban azért, hogy a turizmust fellendítsék a Bihar-hegységben. A hírt sokan ujjongva fogadták, a környezetvédők és az idegenforgalmi szakemberek azonban számos veszélyre hívták fel a figyelmet, legfőképp arra, hogy a beavatkozásokat szigorúan védett területeken képzeli el a megyei önkormányzat vezetősége, habár erről mélyen hallgat.

Ilie Bolojan Bihar megyei tanácselnök tervei szerint leaszfaltoznák az Erdélyi-szigethegység Nemzeti Park két fő közlekedési folyosóját. Az egyik, amely a Pádis-fennsíkra vezet, jó minőségű aszfaltút, néhány éve készült el, de csak a fennsíkon lévő menedékházakig, ennek folytatása Kolozs megye irányába nehezen járható, keskeny kavicsos-köves út maradt. A megyei önkormányzat most befejezné az utat és a fennsíkról lefelé a Kolozs megyei Havasrekettye (Răchițele) irányában Ponor-Ék (Ic-Ponor) határáig húzódó 10 kilométeres szakaszt szélesítenék ki és aszfaltoztatnák le, megkönnyítve ezzel átkelést a magashegyi természetvédelmi övezeten és azt remélve, ez gazdasági-turisztikai fellendülést eredményez majd a térségben. A másik szakasz, amelyet a Bihar megyei önkormányzat leaszfaltoztatna, ugyancsak a Pádis-fennsíkon található, ez vezet a Glavoj-réthez, ahol a szezon idején hétvégente több százan, akár ezrek is kempingeznek.

A megyei tanács szerint a beruházás értéke meghaladja a 6 millió eurót, de a beruházás miatt számos adminisztratív akadályt kell még leküzdeniük. Az egyik lépés, hogy a Ponor-Ék felé vezető erdei utat a megyei tanács átvegye a bondoraszói (Budureasa) helyi önkormányzattól, továbbá a kiszélesítése érdekében az erdészeti hivatalnak is le kellene mondania oldalanként egy-egy kétméteres erdős sávról az út hosszában, mintegy tíz kilométeren. Az útépítéssel párhuzamosan a megyei tanács vezetősége azt tervezi, parkolót és kempinget alakít ki a Glavoj-réten. Az Erdélyi-szigethegység Nemzeti Park területén eddig azért nem alakítottak ki kempinget, mert Natura 2000-es védett terület lévén erre nincs törvényi lehetőség, illetve a domborzati formák és a védett növényzet miatt nem lehet megoldani a terület közművesítését.

A kempingezés eddig is tiltott volt, de a hatóságok szemet hunytak fölötte, a természetkedvelők ezre pedig ideszoktak és természetesnek veszik a sátrazást a természet lágy ölén. Az utóbbi években egyre komolyabb köztisztasági és természetkárosítási probléma lépett fel, amire a hatóságok keresik a lehetséges megoldást, de úgy tűnik, egyelőre nem találták meg. A Glavoj-réten átcsurdogáló patakba sokan szappannal, samponnal belefürdenek, a víz pedig egyenesen az Erdélyi-szigethegység egyik szimbóluma felé, a Csodavárba folyik, a karsztkőzetben elszivárog, a föld alatt pedig rettentő károkat okoz a tisztítószer. A rét környéki erdők pedig egy-egy forgalmasabb időszak vagy a szezon után emberi fekáliától bűzlik, és toalettpapírral, valamint nem lebomló törlőkendővel van tele a fenyves.

Dr. Bántó Norbert turisztikai szakember szerint az útaszfaltozásokkal nemhogy idegenforgalmi és gazdasági szempontból fellendítenék a védett területet, hanem éppen ellenkezőleg, ökológiai katasztrófába sodorják. „A környezetvédők és az én meglátásom is az, nem megoldás, hogy a Glavoj-réten hoznak létre infrastruktúrát, hanem épp fordítva, ott meg kell szüntetni, és a turistákat a meglévő és közeli szálláshelyek, akár a Boga-üdülőtelep felé kell irányítani” – mondta Bántó Norbert. A természetjárók egy része tisztában van azzal, mit jelent a tömegturizmus a Glavoj-réten, a másik réteget pedig nem érdeklik a környezeti tényezők, csak ott akar lenni azon a réten és közel akar lenni mindenhez – foglalta össze a szakember.

Szerinte vannak olyan megoldások, amiket a volt posztkommunista országokban is meg tudtak valósítani, „hogy ne hasonlítsuk mi magunkat Svájchoz vagy Ausztriához”. Például a horvátországi Plitvicei-tavaknél elektromos buszokkal szállítják a turistákat, hát miért ne lehetne ezt bevezetni nálunk is, magyarázza Bántó Norbert, aki szerint a Glavoj felé letérő úttól, a Scărița nyeregtől buszokkal lehetne szállítani a turistákat, hogy ne hajtsanak be autóikkal a védett területre, esetleg kerékpárral lehetne a közlekedni a Glavoj-rétig vagy a Csodavár menedékházig.

„Az én javaslatom az volt, hogy ahol a műút megérkezik a Pádis-fennsíkra, a Scărița nyeregben lehetne parkolót kialakítani, mosdókat építeni, mert az ott van közvetlenül az út mellett és nyugat felé meg lehetett volna oldani a közművesítést a Boga-üdülőtelep irányába. A szálláshelyek bővítését pedig a Bogában kellene megoldani, mert itt minden adott a bővítéshez és autóval néhány perc alatt elérhető a fennsík” – magyarázta Bántó Norbert, aki szerint teljesen szembe megy a józanésszel, amit most a megyei tanács akar.

A megyei önkormányzat ugyanis az országúttól jóval távolabb, a Bál-rét végében, a Glavoj közvetlen közelében, a védett terület kellős közepén építene parkolót, „ami legalább akkora probléma, mint az építkezés a Glavoj-réten. Itt ugyanis nincs vezetékes víz, ami még megoldható tartályokkal, továbbá a környezetvédelmi előírások nem engedélyezik a villanyáram oda vezetését sem a levegőben, sem a föld alatt, ami szintén megoldható napelemes rendszerekkel, de a megyei tanács által tervezett illemhelyiségek és zuhanyzók által termelt szennyvízzel nem tudnak mit kezdeni" – hívta fel a figyelmet a turisztikai szakember. Szerinte egy-egy hétvége alatt olyan mennyiségű szennyvíz keletkezik, aminek nemhogy a tisztítását nem lehet megoldani, de még a tárolását sem.

„A Glavoj-réten, ha védeni akarjuk ezt a rendkívüli értékes és különleges természeti környezetet, nem lenne szabad sátorozni. Esetleg kellene legyen egy büfé a túrázók kiszolgálására, amely fenntarthatna egy úgynevezett ökológiai toalettet, de más beavatkozást nem volna szabad itt megengedni” – nyomatékosította Bántó Norbert.

Kérdésünkre, hogy akkor mégis hogyan működhetnek odafent teraszok, kifőzdék, a turisztikai szakember elmondta, hogy ezek többnyire a környékbeli településeken működtetett vegyesboltokhoz tartoznak, azok működtetik, de semmilyen működési engedéllyel nem rendelkeznek, még az épületeiket is illegálisan húzták fel. „Ezekért az építményekért valamennyi tulajdonos perben áll a környezetvédelmi minisztériummal. De itt nemcsak erről van szó, hanem arról, hogy ezekben a tákolt épületekben közélelmezés zajlik, főtt ételeket árulnak, miközben a minimális higiéniai feltételeket sem lehet biztosítani villanyáram, folyóvíz és szennyvízelvezetés hiányában” – hangsúlyozta Bántó Norbert.

A Pádis-menedékház környéke viszonylag más besorolás alá esik, mondta Bántó Norbert, ugyanis a már létező aszfaltúttól északra eső terület egy részén engedélyezett az építkezés, míg a déli oldalon nem, mégis találhatók itt torzóban maradt szálláshelyek, nem is beszélve az összetákolt faépületekről, de valószínűleg ezek szintén nem rendelkeznek működési engedéllyel.