Megtelt konténerek és szabálytalanul elhelyezett hulladék miatt adott ki felhívást az AVE Románia a Pádis-fennsíkra és a Glavoj-rétre. A hulladékkezelési problémák a látogatószám növekedésével párhuzamosan éleződtek ki, a helyzetet pedig a Kolozs megye irányából épülő új aszfaltút tovább árnyalhatja. Míg a szolgáltató a szelektív gyűjtés hiányára figyelmeztet, a turisták és a szakemberek a szállítás gyakoriságát és a tájékoztatás hiányát kérik számon.

A Bihar-hegység és az Erdélyi-szigethegység ékszere, a Pádis-fennsík és a szomszédos Glavoj-rét (Glăvoi) évtizedek óta a bakancsos turizmus, a sziklamászók és a természetimádók zarándokhelye. A lenyűgöző karsztformációk, a búvópatakok, a szurdokok és a mély barlangok világa azonban az utóbbi években drasztikus átalakuláson megy keresztül.

A napokban a hulladékgazdálkodási szolgáltató, az AVE Románia közzétett egy nyomatékos felhívást, amelyben arra kéri a Pádisra látogató turistákat: használják rendeltetésszerűen a kihelyezett, félig a földbe süllyesztett konténereket, és ne hagyják a szemetet a gyűjtőpontok körül. A hír újból felszínre hozta azt az évek óta izzó vitát, amely a hegység, illetve a természetvédelmi övezet infrastruktúrájának fejlesztése, a tömegturizmus és a természetvédelem háromszögében feszül.

A vadkempingtől a konténerekig

A minden túlzás nélkül festői szépségű Glavoj-rét évtizedeken át a „szabadság” és vadkempingezés szimbóluma volt. A 90-es és a 2000-es években még csak nehezen járható, köves erdészeti utakon lehetett feljutni a fennsíkra. Akkoriban a látogatók köre főként elszánt természetjárókból, sátrazókból és sziklamászókból állt. Ám már abban az időszakban is komoly problémát jelentett a környezetterhelés: az infrastruktúra teljes hiánya miatt a tisztásokon rögtönzött tűzrakó helyek, elszórt műanyag palackok, konzervdobozok és illegális hulladéklerakók éktelenkedtek.

A helyzet rendezésére az elmúlt évtizedben több civil kezdeményezés és önkéntes akció indult – mint például a népszerű Facem Padișul mai curat (Tegyük tisztábbá a Pádist) elnevezésű kampányok –, amely során önkéntesek tonnaszámra gyűjtötték össze a szemetet a nehezen megközelíthető szurdokvölgyekből és sziklafalak alól.

A tarthatatlan állapotok felszámolása érdekében a helyi hatóságok (Vasaskőfalva/Pietroasa község) és az AVE Bihor hulladékgazdálkodási szolgáltató modernizálta a gyűjtőrendszert: nagy kapacitású, esztétikusabb, félig a földbe süllyesztett konténereket telepítettek a Glavoj-rét bejáratához és a főbb csomópontokhoz. A szolgáltató tájékoztatása szerint a nyári főszezonban hetente ürítik ezeket a tartályokat.

Ez azonban, mint kiderül korántsem elegendő. Egy-egy forgalmasabb hétvégén több ezren megfordulnak a tisztás környékén, a felhalmozódott szemét pedig egyszerűen nem fér bele a konténerekbe, így azok mellett halmozódik, és az állatok szétszórják. A gyönyörű természeti környezet így válik egy visszataszító, bűzlő tereppé, amely borzasztóan lehangolón hat a természetkedvelőkre.

Idén augusztus elején ismét riadót kellett fújni: a szolgáltató szakemberei arra hívták fel a figyelmet, hogy a turisták jelentős része nem szelektíven dobja be a hulladékot, a háztartási és az újrahasznosítható anyagokat összekeverik, vagy lereteszelt nyílások esetén egyszerűen a konténerek mellé halmozzák fel a szemeteszsákokat. Ez nemcsak esztétikailag rombolja a páratlan tájképet, hanem a vadállatokat (köztük a medvéket és rókákat) is a gyűjtőpontokhoz vonzza, komoly biztonsági kockázatot teremtve.

Az aszfaltút áldása és átka

Ahhoz, hogy megértsük, miért nőtt ilyen robbanásszerűen a szemét mennyisége, vissza kell kanyarodnunk az úthálózat kiépítéséhez. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt még komoly kihívást jelentett feljutni a Pádisra, ám a Bihar Megyei Tanács beruházása révén megépült a megyei út Vasaskőfalva (Pietroasa), a Boga-telep és a Pádis-fennsík közötti aszfaltozott szakasza.

A természetvédelmi szervezetek és az Apuseni Natúrpark (Parcul Natural Apuseni) szakemberei már a korábbi útaszfaltozási terveknél is hangos ellenérzésüknek adtak hangot. Fő aggályuk az volt, hogy a könnyű megközelíthetőség elhozza a túlzott, felkészületlen tömegturizmust. Rámutattak: amíg a nehéz terep természetes szűrőként működött, és főként a természetet tisztelő, gyalogos túrázókat vonzotta, addig az aszfaltút megnyitásával megjelentek a „vasárnapi kirándulók”, akik sok esetben hiányos környezeti kultúrával és a vadon iránti tisztelet nélkül érkeznek.

A helyzet most újabb mérföldkőhöz érkezett: gőzerővel zajlik a Pádis és Ponor-Ék közötti közel 10 kilométeres útszakasz teljes körű korszerűsítése és aszfaltozása. A több mint 81 millió lej értékű, európai uniós forrásokból finanszírozott beruházás közvetlen aszfaltozott összeköttetést teremt Bihar, Kolozs és Fehér megyék között, összekötve a Pádis-fennsíkot a Kolozs megyei Kalotaszentkirály és Havasrekettye (Răchițele) térségével.

A természetvédők aggodalmai emiatt ismét a tetőfokukra hágtak. Nagyon is jogos felvetésük szerint a korábbi zsákutca jelleg megszűnésével a Pádis nem csupán úti cél, hanem átmenő tranzitútvonal lesz, ami drasztikusan megnöveli a motoros és autós forgalmat a szigorúan védett karsztövezet szívébe.  Mindemellett Kolozsvár és Nagyvárad felől érkező látogatóáradat megduplázhatja a napi turistaszámot, miközben a fennsík csatornázási és vízhálózata, valamint a kijelölt parkolóhelyek kapacitása továbbra is korlátozott. Továbbá a nagyobb tömeg – a tapasztalatok alapján – még több eldobott csomagolóanyagot, PET-palackot és szerves hulladékot jelent a sérülékeny ökoszisztémában.

Törvényszerű-e, hogy a több turista több szemetet jelent?

A közvéleményben és a közösségi médiában elterjedt nézet szerint „minél több a turista, annál több a szemét”. Ez az összefüggés azonban nem feltétlenül elkerülhetetlen törvényszerűség, hanem inkább infrastruktúra, oktatás és hulladékgazdálkodás kérdése.

Az AVE Románia felszólítására érkezett lakossági és turisztikai reakciók rávilágítanak a rendszer hiányosságaira is. Sok látogató arra panaszkodik, hogy a főszezonban – amikor hétvégente több ezer ember fordul meg a Glavoj-réten – a heti egyszeri konténerürítés egyszerűen kevés. Ha a tartályok péntek estére megtelnek, a jóhiszemű turista sem tudja hova dobni a hulladékot, így az a konténerek mellett köt ki, ahonnan a szél és az állatok pillanatok alatt széthordják. Mások azt kritizálják, hogy a szelektíven gyűjtött hulladékot a lakosság észrevételei szerint néha egyetlen szállítási művelettel ürítik ki, végülis összekeverve a korábban szelektíven is gyűjtött szemetet, ez az eljárás pedig lerombolja az egyéni felelősségvállalási kedvet.

A fenntartható turizmus szakértői szerint a megoldás nem az utak lezárása vagy a látogatók kitiltása, hanem egy komplex, többszintű stratégia alkalmazása: a nyári főszezonban (július–augusztus) a hulladékszállítás gyakoriságát a heti egyről heti két-három alkalomra kell emelni. Emellett elengedhetetlen a gyűjtőpontok környékének napi szintű felügyelete és tisztán tartása.

A nemzeti és natúrparkokban világszerte elterjedt gyakorlat az is, hogy a látogatókat arra ösztönzik (vagy kötelezik), hogy a keletkezett hulladékot tegyék vissza a hátizsákjukba vagy autójukba, és a hegyről leérve, a települések gyűjtőpontjain helyezzék el.

A szakemberek szerint natúrpark képviselőinek és a csendőrségnek jelen kell lennie a kiemelt csomópontokon, és következetesen szankcionálnia kell a szemetelőket, a tiltott helyen sátrazókat és a tűzrakási tilalmat megszegőket.

Ugyanakkor nagyon fontos a megfelelő tájékoztatás is. Mivel a Pádisra érkező turistáknak megközelítőleg a fele magyarországi, mindenféleképpen többnyelvű tájékoztatási táblákra volna szükség. A szakemberek szerint a konténerekre egyértelmű piktogramokat kell kihelyezni, a helyszínen pedig önkéntesek vagy parkőrök segíthetnék a helyes hulladékkezelés tudatosítását.

A Pádis-fennsík és a Glavoj-rét nem a Kárpátok egyik legegyedibb karsztvidéke. Az új aszfaltozott utak – köztük a most készülő Pádis–Ponor-Ék összeköttetés – sokak szerint megállíthatatlanul megnyitják a hegyet a nagyközönség előtt. Az, hogy ez a nyitás a természet pusztulásához és elszemetesedéséhez vezet-e, vagy pedig a felelősségteljes, környezettudatos turizmus mintaképévé válik, elsősorban a társadalmi hozzáálláson múlik.

Ahogy a szolgáltató felhívása is rámutat: a civilizált jelenlét, a szelektív hulladékgyűjtés és a természet iránti alapvető tisztelet mindannyiunk közös felelőssége. A hatóságoktól és a szolgáltatótól elvárható a rugalmasabb, gyakoribb szállítás és a szigorúbb ellenőrzés, a turistáktól pedig az, hogy emlékeikben csak a lábnyomukat hagyják a hegyen, és ne a szemetüket.

Kapcsolódó

„Ezt egyedül nem bírjuk” – Közel ezer tonna szemetet szedtek ki a Szamosból

A probléma nem szűnik meg, így „ki kell mondani: ezt a problémát a helyi adminisztráció egyedül nem tudja megoldani”.

hulladék környezetszennyezés Szászfenes szemét