Székelyföldön létkérdés a magyar–magyar kapcsolat

Az RMDSZ háromszéki szervezete intenzíven szervezi a felkészülést a jövő tavaszi magyarországi országgyűlési választásokra. Ennek jegyében Háromszékre látogatott dr. Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, a Fidesz határon túli magyarok ügyével foglalkozó igazgatója, aki polgármesterekkel és RMDSZ-es tisztségviselőkkel találkozott.

A két találkozó között szervezett sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a magyarországi választásokra való felkészülés jegyében zajlik a Háromszék 2030 nevű konzultációs akció is, amikor bekopognak a háztartásokba és többek között emlékeztetnek arra, hogy a magyar állampolgársággal rendelkezőknek joguk van szavazni a magyarországi választásokon. Ugyanakkor házhoz viszik a honosítás lehetőségét, illetve tájékoztatnak a választási regisztrációról és a levélszavazás menetéről is.

Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke a sajtótájékoztatón kifejtette: „Nemcsak a szívünk húz Magyarország irányába, hanem létérdekeink is azt kívánják, hogy kiálljunk a FIDESZ–KDNP mellett”. Hozzátette: sok esetben, ami Budapesten költségvetési tételnek látszik, az nálunk létkérdés, ilyen például a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozása vagy az agrártámogatások.

A magyar–magyar kapcsolatrendszer átszövi az élet minden területét

„Barátként kicsit haza is érkeztem Háromszékre, most újabb alkalom nyílt, hogy átbeszéljük közös dolgainkat. Van, amiről beszélgessünk, hiszen a magyar–magyar kapcsolatrendszer átszövi az élet minden területét”, fogalmazta meg Zsigmond Barna Pál. Rámutatott: a határon túli magyarok és a magyarországi jobboldal egyi rányba húz, „ugyanúgy a magyar érdeket jeleníti meg a Fidesz-KDNP, mint az RMDSZ”.

Tamás Sándor és Zsigmond Barna Pál | A szerző felvételei

Most, december 5-én emlékeznünk kell arra, mi történt ezen a napon 2004-ben. Zsigmond Barna Pál kifejtette, szerinte erre volt méltó válasz, amikor a Fidesz-kormány 2010-ben lefektette a nemzetpolitika alapelveit, a magyar parlament elfogadta az állampolgársági törvényt, emlékeztetett a volt csíkszeredai főkonzul.

Zsigmond Barna Pál kifejtette: azért tartotta fontosnak ezt hangsúlyozni, mert a választások tétje, hogy az egyik oldalon ott van az a Gyurcsány Ferenc által vezetett baloldal, amely a múltból visszatérne és „ismét lerombolná azt, amit közösen elértünk, a másik oldalon pedig ott van az Orbán Viktor által vezetett FIDESZ–KDNP-kormány, az elmúlt tíz évben megvalósított nemzetpolitika, amelynek következtében újra egymásra találtak a magyarok a Kárpát-medencében”.

Minden érvényes szavazat számít

Az országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy aki nem magyar állampolgár, még most is megszerezheti az állampolgárságot, akinek pedig van állampolgársága, az a választások előtti 15. napig regisztráljon, illetve aki korábban regisztrált, de közben módosultak adatai, annak jeleznie kell ezt és olyan lakcímet jelöljön meg, amelyen a postás biztosan kézbesíteni tudja majd a választási nyilatkozatot és a szavazólapot tartalmazó levelet.

Zsigmond Barna Pál leszögezte: jelenleg a tájékoztató levelek érkeznek, viszont ezzel nem kell tegyenek semmit azok, akik korábban regisztráltak és közben nem változott meg a címük. Ha biztosak akarnak lenni, akkor a kapott levéllel felkereshetik az Eurotrans Alapítvány irodáit vagy az RMDSZ-, illetve az EMNT-irodákat.

A volt főkonzul arra kérte a háromszékieket, hogy a levélszavazat visszaküldésére majd ne a postai utat válasszák, hanem gyűjtsék össze és úgy juttassák el a konzulátusra, ez teljesen jogszerű.

Minden szavazat számít, mondta Zsigmond Barna Pál, aki szerint a korábbi választások tapasztalata alapján a határon túli magyarok szavazata két mandátumot jelentett, de ez lehet több is, ami függ a választásokon való részvételtől és az érvényesen leadott szavazatok számától. Szerinte a korábbi választásokon a magyar állampolgársággal rendelkező határon túli magyarok 75 százaléka vett részt, ám nagyon magas, 18–20 százalék volt az érvénytelen levélszavazatok aránya.

Zsigmond Barna Pál szerint a választási rendszerbe sok biztosíték van beépítve, hogy biztonságos legyen, ám az sem lehet cél, hogy érvénytelen szavazatok tömege alakuljon ki. Legutóbb csupán azért érvénytelenítettek több ezer levélszavazatot, mert nem a kapott válaszborítékban küldték vissza, viszont mostanra tisztázódott, hogy ha valamiért elrontották a válaszborítékot, akkor használható ugyanolyan méretű, fehér színű válaszboríték is, illetve az elrontott azonosító nyilatkozat is újra letölthető az internetről.

Kapcsolódók

Kimaradt?