A 21. század eddigi egyik legnagyobb vulkánkitörése történt szombaton a Csendes-óceán nyugati részén, a Tonga-szigetek térségében. A vulkánkitörés okozta egyes jelentések szerint több mint 1000 kilométer távolságban is hallották, de még 9400 kilométerre, Alaszkába is eljutott a robbanás hangja. A légköri nyomáshullámot szerte a bolygón, köztük Székelyföldön is érzékelték. 

A műholdas felvételek szerint a robbanásos kitörés vulkáni hamufelhője közel 20 kilométer magasságba emelkedett és elérte a sztratoszférát is – írta saját közösségi oldalán Harangi Szabolcs vulkanológus. A kitörés következtében a Tonga-térségben szökőárriadót hirdettek. A víz kicsapott a térség kicsiny szigetein, majd napközben elérte Japánt, sőt Észak-Amerika és Dél-Amerika nyugati partvidékét is.

Kapcsolódó

Vulkánkitörés után cunami csapott le Tonga szigetére

Méteres hullámokkal járó szökőár csapott le a Csendes-óceánon fekvő Tonga szigetére helyi idő szerint szombat este. A cunamit egy hatalmas tenger alatti vulkán kitörése okozta.

Óceánia vulkánkitörés cunami szökőár Tonga

A Szentegyházi meteo állomás Facebook-oldalán közölték, hogy a kitörés légnyomáshullámát (lökéshullámát) a térségünkben is lehetett regisztrálni. Az állomás által is készített mérésekről képeket is megosztott Nagy István, az állomás működtetője. Az általa rögzített légnyomásdiagram két anomáliát mutatott, amikor a lökéshullámok megérkeztek. Az első hullám helyi idő szerint 21.20 órakor érkezett, ez okozta az első (oszcillációs) anomáliát. Majd 5 óra 20 perc múlva érkezett a második hullám 2.40 órakor. „Valójában ugyanarról a kör alakban terjedő nyomáshullámról van szó, csak az első a bolygó egyik feléről, a második a másik feléről érkezett” – pontosított a meteorológus.

A Tonga-térség egyébként Új-Zélandtól mintegy 1500 kilométerre található északra. A szigetek vulkáni eredetűek, ami annak köszönhető, hogy a Pacifikus-kőzetlemez nyugat felé az Ausztrál-kőzetlemez alá tolódik. Ennek következménye az, hogy a földköpenybe egyre mélyebbre hatoló óceáni kőzetlemezből a nagy nyomás és magas hőmérséklet miatt vizes oldatok szabadulnak fel, ami bejut a kőzetlemez feletti földköpeny területre. Itt csökkenti a földköpeny-kőzet olvadáspontját, ami miatt intenzív olvadás és magmaképződés indul el. A magma felszínre törve vulkáni működést idéz elő. Ez azonban az esetek többségében víz alatt zajlik. Az óceánvíz borítása alatt kisebb-nagyobb vulkánok jönnek létre, amelyek gyarapodása oda vezet, hogy egy részük víz fölé emelkednek, és ekkor jönnek létre a szigetek – írja Harangi Szabolcs vulkanológus.

Hozzátette, ez történt a Tonga-térségben is: az óceán vize alatt egy hatalmas vulkán alakult ki, aminek az északi peremén a vulkánkitörések két kisebb szigetet hoztak létre: a Hunga Ha’apai és a Hunga Tonga szigeteket. 2015-ben egy robbanásos vulkánkitörés összekötötte a két szárazföldet és ezután ezek egy szigetté váltak. 2021. december 20-án többéves nyugalom után aztán ismét egy hatalmas robbanásos kitörés történt, aminek során a vulkáni hamufelhő 15 kilométer magasra emelkedett. Ezzel a sziget mérete továbbnőtt. Ismét pihenő következett, de nem túl sokáig. Január 14-én egy még hatalmasabb robbanásos kitörés történt, majd bő egy nappal később történt az újabb. Mindkettő méretében vetekszik a 21. század nagy vulkánkitöréseivel.