Önhibáján kívül kényszerült népszerűtlen intézkedéseket bevezetni az oktatási miniszter, a költségvetés-kiegészítésnél ugyanis nem kapott pénzt az ágazat – mondta el hétfőn este Szabó Ödön az RMDSZ oktatási szakpolitikusa az Erdély TV 24 Plusz című műsorában. Vannak olyan intézkedések, amelyeket azonban felül kell vizsgálni – véli a politikus.

Kész tény elé állította a kormányfő az oktatási minisztert a költségvetés-kiegészítésnél, amikor értésére adta, hogy: „nem kapsz pénzt, és pont”. Ahhoz pedig, hogy a pedagógusok decemberben megkapják fizetésüket, és az iskolák működése biztosított legyen  2,5-3 milliárd lejre lett volna szükség. Ezt kellett valahonnan megspórolni – mondta Szabó Ödön képviselő. A szakpolitikus szerint ezek a megtakarítások, bár fájdalmasak, európai trendekbe illeszkednek.

Szabó Ödön kiemelte, hogy két intézkedést ő maga nem biztos, hogy meghozott volna. Az egyik a jogi személyiségek diáklétszámhoz kötése, amely országszerte 500 iskola átalakulását jelentette. Ha a végén meghúzzák a vonalat, ez nem jelenti 500 igazgatói állás megszűnését. Azokba a tanintézményekbe, ahova ezeket betagolták, annyival nőtt a diáklétszám, hogy jogosultá váltak egy aligazgatói állás meghirdetésére. Az igazgatóból nagyon sok esetben aligazgató lett. Hozzávetőleg 300 személynek lett aligazgatói tisztsége, és durván 150–180 tisztség szűnt meg effektíve – tette hozzá 

Az intézkedés következményeként az iskolák szerkezete megváltozott, a pedagógusok új rendszerbe kerültek, és a szülőknek esetenként más intézményekbe kellett menniük. „Ez az intézményi történet, ami, ha rajtam vagy rajtunk múlt volna, nem biztos, hogy megtörtént volna. Ez nem járt olyan nagy spórolással” – tette hozzá Szabó Ödön.

Pedagógusok óraszámának növelése

A másik jelentős intézkedés a pedagógusok heti óraszámának 18-ról 20-ra emelése volt. Ez napi 4 órát jelent az órákon, a további 4 órát pedig a felkészülésre és az intézményen belüli adminisztratív feladatokra kell fordítaniuk. Szabó Ödön szerint európai viszonylatban az átlag 20–21 óra, Magyarországon pedig 24 óra.

Ez valóban azt jelenti, hogy a tanárok – jó esetben a saját tanintézményükben – több órát kell tartsanak. Ha szükség, a saját szakterületükön belül taníthatnak más tantárgyat is, de például „természettudományról nem tanítasz magyar nyelv és irodalmat, hanem matematikát, fizikát, kémiát stb. A pedagógusok 97 százaléka a saját tanintézményében találta meg a plusz két órát. Csak 3 százaléknak kellett másik iskolában keresnie” – mondta a politikus.

Közölte, ezek az órák úgy kerültek elő, hogy a katedrájukhoz szükséges óraszám mellett a pedagógusok gyakran óraadóként vállaltak plusz órákat, ami 25-40 százalékos bérpótlást jelentett. Az óraszám növelésével a minisztérium csökkentette a bérpótlás lehetőségét, miközben az óradíjak is mérséklődtek. Ma ez az érték megalázóan alacsony. Huszonvalahány lejt kap ma egy pedagógus, ha egy plusz órát elvállal. Ez nem motiváló – hangsúlyozta Szabó Ödön.

Túlzott bürokrácia

Az RMDSZ a tanügyminiszterrel folytatott legutóbbi megbeszélésen felvetette: „ha egy pedagógusnak négy órát a katedra mögött kell töltenie, négy órát pedig arra kell fordítania, hogy kijavítsa a diákok rögtönzéseit, felkészüljön egy következő órára, elkészítse a lecketerveket, powerpointot – ha szeretne egy vonzó órát tartani, és elvégezni a bürokratikus feladatait, az nem tartható. Ha a minisztérium megemelte az óraszámot, akkor ugyanannyival csökkenjenek a bürokratikus feladatok.”

A képviselő szerint hirtelen jött a váltás, az oktatásügyben dolgozóknak nem volt idejük felkészülni rá. A szaktárca elmulasztotta azt, hogy konzultáljon, ha pedig tárgyal, akkor annak eredményeiről is beszéljen, illetve konkrét javaslatokat kérjen.

Kapcsolódó

Folytatódik a káosz az oktatásban – A tanév második napja az általános sztrájk és a bojkott fenyegetésében

Az új tanév második napján is fennmaradtak a feszültségek a pedagógusok és a hatóságok között.

iskola megszorítások tanügyi szakszervezet tiltakozás Nicușor Dan

Időzítés és gazdasági realitások

Szabó Ödön szerint a szakszervezetek álláspontja, miszerint semmi ne változzon, gazdasági szempontból tarthatatlan. „Nem mindegy, hogy az utolsó két hónapban kell megspórolni 2,5 milliárd lejt, vagy hat hónap alatt. Ha nem a tanüggyel kezdődött volna a reform, az év végén sokkal drasztikusabb döntéseket kellett volna hozni. Ilie Bolojan nem lett volna hajlandó odaadni ezt a plusz forrást, és két hónap alatt megspórolni ennyit – ez egyfajta intézkedéscsomag. Öt-hat hónap alatt megspórolni ugyanazt, az egy másik típusú csomag lett volna” – hangsúlyozta.

Daniel David lemondása és a költségvetés jövője

Az oktatási miniszter lemondásával kapcsolatban a szakpolitikus elmondta: attól, hogy a miniszter megy, az intézkedéscsomag marad. Ha a következő évi költségvetésnél biztosítják a forrást, a miniszter vissza tudja fordítani azokat a programokat, amelyek nem bizonyultak eredményesnek, például egyes iskolaösszevonásokat.

Daniel David hétfőn az Europa FM rádiónak azt nyilatkozta, hogy az iskolaösszevonásokat meg kell vizsgálniuk, mert lehet, hogy voltak téves döntések. Szabó Ödön szerint annyi racionalitásnak mindenkiben kell lennie, hogy ne szlogenekben kezeljék prioritásként az oktatásügyet.

Közölte, az új törvény szerint nem a bruttó nemzeti össztermékkel (GDP) arányos kell legyen az ágazat támogatása, hanem a költségvetés 15 százalékát kellene a tanügyre fordítani. Ez a korábbi hatról ötre vitte le az arányt. De ez is elégséges forrás lenne, ahoz képest, hogy most 3,4 körül állt be a rendszer. Ha ezt a forrást folyamatosan biztosítani lehetne a következő öt évben, akkor lehet tervezni. „A kormány akkor tudna hiteles lenni, ha lenne egy vízió, amiben azt mondja, hogy 2030-ig ilyen ütemben növelem a költségvetést a tanügyben. Nehéz helyzetben mindenki el tudja fogadni a népszerűtlen döntéseket, ha tudja, hogy a folyamat vége pozitív ” – mondta.

Végezetül hozzátette, hibának tartja azt, hogy mindenki a megszorításokról beszél, de sem a kormányfő, sem az oktatási miniszter nem próbál megvillantani egy reménysugarat. Márpedig, ha vállalható, hogy a tanügy költségvetése jövőre ne csökkenjen, az ötmilliárd lejes alapból a szükséges finomhangolásokat el lehet végezni – összegezte az oktatási szakpolitikus.