Sürgősségi rendelettel módosította hétfőn a kormány a büntető törvénykönyvet (btk.), hogy megakadályozza azoknak a bűncselekményeknek az elévülését, amelyekben büntetőeljárás indult.

A sürgősségi beavatkozást egy múlt heti alkotmánybírósági döntés tette szükségessé, amely – a megfogalmazás pontatlanságára hivatkozva – alaptörvénybe ütközőnek minősítette a btk. azon cikkelyét, amely előírta, hogy „bármely, az ügyben foganatosított eljárás” megszakítja az elévülést. Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter szerint fontos volt, hogy a btk. kiigazítása még az alkotmánybírósági döntés hatályba lépése – az indoklással ellátott határozat közzététele – előtt megtörténjen, különben olyan jéghézag keletkezett volna, amelyre hivatkozva rengeteg büntetőper vádlottja megúszta volna a felelősségre vonást.

Korábban a legfőbb ügyészség is felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmánybírósági döntés súlyos bűncselekmények miatt indult – nagy médiavisszhangot keltő – büntetőperek százait érinti. Az 5–10 év közötti szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmények általános elévülési határideje 8 év, márpedig az adócsalás, kiskorúak bántalmazása, korrupciós bűncselekmények, vagy emberkereskedelem felderítése és bizonyítása időigényes feladat, amely szükségessé teszi az elévülési határidő megszakítását – érvelt a vádhatóság.

A vitatott btk.-cikkelyt hétfőn úgy módosította a kormány, hogy „megszakítja az elévülést bármely olyan, az ügyben foganatosított eljárás, amelyet a törvénynek megfelelően a gyanúsítottal, vagy vádlottal is közölni kell”.

Azért aggályos a kormány beavatkozása a büntetőjogba, mert 2019-ben – az akkori szociáldemokrata kormányt támadó Klaus Iohannis jobboldali államfő kezdeményezésére – a választók érvényes és eredményes (véleménynyilvánító) népszavazáson fejezték ki egyetértésüket azzal, hogy a kormány nem módosíthatja sürgősségi rendelettel a bűncselekmények meghatározását, a kiszabható büntetést, illetve az igazságszolgáltatás működését. Predoiu szerint azonban a sürgősségi kormányrendelet nem töröl el bűncselekményeket, nem növeli vagy csökkenti a büntetési tételeket és nem szervezi át az igazságszolgáltatást, tehát teljes összhangban áll azzal a népakarattal, amely az akkori – a sajtó által „korrupció-ellenesnek” nevezett – népszavazást sikerre vitte.

A kormányt egyébként éppen az alkotmánybíróság „biztatta” arra, hogy ne várja meg a határozat indoklásának közzétételét és hatályba lépését, hanem még előtte igazítsa ki a btk.-t, elkerülendő a joghézag kialakulását.