Egy rendkívüli cél érdekében nagy fába vágta a fejszéjét a Hegyközszentmiklósi Református Egyházközség: elpusztult vagy pusztulófélben lévő keresztény templomok kövei számára építenek körkápolnát a település melletti domboldalon. A tervekről, elképzelésről Árus Csongor László lelkipásztort kérdeztük.

Tavaly novemberben egy törzsvendégükkel folytatott beszélgetés során pattant ki az ötlet, hogy jó lenne építeni egy templommúzeumot, egy olyan emlékhelyet, amelyben keresztény templomok egy-egy kövét, tégláját helyeznék el és rövid feliratokon olvasható lenne az illető templom vagy gyülekezet rövid története – eleveníti fel a kezdeteket Árus Csongor László, a Hegyközszentmiklósi Református Egyházközség lelkipásztora.

A felvetéssel megkeresték a helyi polgármestert, aki szintén jó ötletnek tartja a templommúzeumot, majd ugyancsak jónak találta az ötletet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője, Forró László is. „Leültünk egy alkalommal, megbeszéltük, hogy milyen vonalak mentén induljon el ez a projekt, és meghirdettük úgy, hogy még telek sincs a birtokunkban, csak az ötlet, pontosan azért, nehogy valaki más ezt az ötletet elhappolja és máshol kivitelezze” – mondta a tiszteletes.

A hegyközszentmiklósi egyházi működtetésű termálstrand mellett van egy hathektáros telek, amely felnyúlik a fürdő melletti domboldalra és megfelelő lenne a körkápolna számára. „Jelen pillanatban is folynak tárgyalások a Kanadában élő tulajdonosokkal, hogy mi ezt területet megvásárolnánk. Ott fent, a dombtetőre képzeltük el ezt a kápolnát, ahol egyszer volt magyar keresztény templomoknak lenne egy emlékhelye a kövek, téglák, cserepek kiállításával”, magyarázza a lelkipásztor.

Árus Csongor László tudatta, a begyűjtött tárgyakat belső, külső falon, akár alagsorban, vagy ha nagyobb darabokról lesz szó, akkor kint a járda mellett is kiállíthatják egy-egy megfelelő leírás mellett. Minden kőről, minden emlékről, megtudhatjuk majd, hogy mikor épült a templom, ahonnan származik, kik használták, meddig, és jelen pillanatban mi a sorsa. „Ilyen gyűjtőhelyről nem tudunk sehol a világon” – hangsúlyozta a lelkész. Megtudtuk, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság vállalta a munkát, hogy rendszerezi a majdani felajánlásokat, illetve egységesen és pontosan, a történészi szakma előírásainak megfelelően és a közérthető tájékoztatás figyelembevételével megírja majd az emlékek rövid történetét.

Jelképes a helyszínválasztás, hiszen a leendő körkápolnától alig pár kilométerre található Szentjobb, ahol több mint háromszáz éven át őrizték Szent István király jobb kézfej ereklyéjét, de a kiválasztott dombetőről szinte átlátni Hegyközszentimrére, ahol a legenda szerint Szent István király fia, Imre herceg egy vadászbalesetben életét veszítette és emlékére nemrég felépítette a helyi református egyházközség a Szent Imre Millenniumi Emlékkápolnát.

„Mi a magunk módján ezzel is szeretnénk hozzájárulni a turizmus fejlesztéséhez, legyen ez egy megállóhely, ahol egy kicsit a történelmi ismereteiket is bővítik az emberek” – mondja Árus Csongor László. Elismerte, hogy a leendő templommúzeum a szomorú elmúlásnak állít emléket, de kiemeli, hogy igyekeznek addig emléket állítani, amíg egyáltalán van minek. „Legyen akár egy fotó például arról, hogy néz ki jelen pillanatban egy templomrom, ami lehet, hogy több száz éve használatlanul áll, de ki tudja, még meddig. Például most dőlt össze nemrégiben a Beszterce megyei Tacs régi református templomának a tornya. Dél-Erdélyben rengeteg üres templom és sok templomrom van, de még Magyarországon is vannak települések, amelyek megszűntek ugyan, de templomaik érdekes módon ilyen-olyan formában mindmáig állnak” – magyarázza a lelkész.

Szerinte jó lenne körbejárni azt, miért történhetett az meg, hogy egyes templomok évszázadokon keresztül állnak és mindig van élő gyülekezet, amely fenntartja, és némelyek, amelyek hajdan hatalmas, virágzó közösségek templomai voltak, ma már csak romok.

A projektnek elkészült a honlapja is, amely a korkapolna.eu címen érhető el, de a közösségi médiában is létrehozták az oldalukat, ahol minden további szükséges információ megtalálható, és immár várják a tárgyi felajánlásokat is. Ezeket akár személyesen el lehet vinni Hegyközszentmiklósra a lelkészi hivatalba, de postai úton is el lehet juttatni az „emlékdarabkát” és vele egy kis leírást. Árus Csongor Lászlótól megtudtuk, máris érkeztek felajánlások határon innenről és túlról, sőt már az első tégla is megérkezett hozzájuk, méghozzá a dél-bihari Tamáshida középkori templomromjából.

„Megkerestünk minden felekezetet, ne legyen az, hogy ez csak egy református emlékhely lesz. Sajnos a többi felekezeteknél is előfordult, hogy romba dőltek templomok, és ha már a világ minden tájáról érkeznek ide emberek, mindenki számára legyen ez egy olyan hely, amit magáénak érezhet” – mondta a Maszolnak Hegyközszentmiklós református lelkipásztora.

(Címlapképen a belényesszentmiklósi templomrom. A korabeli források szerint ebben a hajlékban és a valamikor mellette állott apátságban maga Szent László is járt. Fotó: Borsi Balázs)