Román nyelvoktatás a kisebbségi diákoknak – új tantervvel, ám tankönyv nélkül kezdik a tanévet
A pedagógusoknak szóló képzések elmaradása, a tananyag és a tankönyv mellől hiányzó módszertani útmutatók hiánya is közrejátszik abban, hogy a felső tagozatosok román nyelvoktatásában egyelőre elmaradtak a megreformálástól várt eredmények.
A középiskolások esetében is folyamatos a tananyag átdolgozása és új tankönyvek is készülhetnek. Ferencz Salamon Alpár oktatásügyi szakemberrel, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának igazgatójával és Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkárral beszélgettünk a Bolyai Nyári Akadémia keretében szervezett kisebbségi román oktatásról szóló pénteki csíkszeredai kerekasztal-beszélgetést követően.
A csíkszeredai fórum tapasztalatait, illetve a tanügyminisztérium előtt álló feladatokat Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár foglalta össze. Mint a szakpolitikus elmondta: a kisebbségi diákok román nyelvű oktatásával kapcsolatosan több folyamat zajlik jelenleg is. Az egyik ilyen az új középiskolai tantervek kidolgozása.
„Megalakultak a munkacsoportok és folyik a munka éppen azért, hogy szeptember elsejére, az új tanév hivatalos kezdetére legyenek készen. Első lépésben csak a kilencedikes tantervekre fókuszálnak, mert az idő rövidsége miatt nem lehet ezt a munkát elvégezni a többi évfolyamra is” – emelte ki az államtitkár. Hozzátette: a következő év közepéig-végéig a teljes középiskolai tantervet el kívánják készíteni, hogy időben lehessen ezekhez a tantervekhez igazítva tankönyveket is írni. Az őszre elkészülő tantervekhez ugyanis nem lehet azonnal tankönyveket is rendelni, az ugyanis egy hosszabb folyamat, amely során be kell tartani bizonyos procedúrákat.
Kallós Zoltán szerint következő év áprilisára készülhet el leghamarabb a kilencedik osztályosok tankönyve. „Addig arra kértem azokat a kollégákat, akik ezekben a munkacsoportokban dolgoznak, hogy ajánljanak különböző támpontokat, amelyek alapján ezt az új tantervet alkalmazzák majd azok a romántanárok, akik kilencedik osztályban román nyelvet tanítanak a magyar tannyelvű iskolákban” – emelte ki az államtitkár.
A szakember hozzátette: a munkafolyamatok során elvégzik a szükséges korrekciókat az általános iskolai tanterven is. Mindezzel párhuzamosan olyan képzési folyamatot kívánnak beindítani, amelynek eredményeként a romántanárok helyesen tudják alkalmazni az új, speciális tantervet. Kallós Zoltán elmondta azt is, hogy a pedagógusok képzésére szeretnének európai uniós alapokból finanszírozott projektet beindítani.
Az RMPSZ is megteszi a magáét
Ferencz Salamon Alpártól megtudtuk: a nyári akadémia képzésére és az azt lezáró eseményre Erdély számos részéről érkeztek oktatók, akik meghívásos alapon vehettek részt a szakmai fórumon.
„Ezt megelőzően 2017-ben volt példa a meghívásos alapon szervezett képzésre. Abban az évben vezették be az új felső tagozatos (5–8. osztályos) román tananyagot és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szakmai konferenciával egybekötött workshopot tartott annak érdekében, hogy az új tananyag alkalmazásának rejtelmeibe igyekezzen beavatni a kollegákat” – kezdte beszélgetésünket egy kis visszatekintéssel Ferencz Salamon Alpár.
A szakember hozzátette: azt nem gondolták, hogy a mai napig ez marad az utolsó ilyen alkalom. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az RMPSZ-nek a folyamatok segítése, támogatása a szerepe és rendeltetése, nem pedig kimondott képzések szervezése, ami a reformhoz kapcsolódik. Az ugyanis a tanügyminisztérium dolga – mutatott rá.
Nem mindenki alkalmazta az új tantervet
Az RMPSZ szakmai alelnöke kiemelte, hogy az új tanterv bevezetése óta eltelt négy év tapasztalataira alapozva beazonosították a képzések szükségességét, ezért szervezték meg idén is az egyhetes oktatást olyan pedagógusoknak, akik egyrészt eredményesen tanították a tananyagot, másrészt alkalmazták is azt. A szakember szerint ugyanis az is problémát jelent, hogy a nyelvtanárok egy része egyszerűen nem tette ezt meg.
Az egyhetes képzés pénteken zárult egy szakmai kerekasztal beszélgetéssel, amelyen a résztvevő pedagógusok sorát kiegészítették több szakértővel. „Részt vettek szakfelügyelők, akik elemi oktatással vagy napközi oktatással foglalkoztak, jöttek tankönyvírók és jelen volt többek között Kallós Zoltán államtitkár is, illetve az egyébként román szakos prefektust is meghívtuk, hogy lássa és tudjon róla” – részletezte az elmúlt pénteken lezajlott eseményt Ferencz Salamon Alpár.
Kapcsolódó
Mint elmondta: a Tódor Erika vezette szakmai megbeszélésen arról beszéltek, hogy feltérképezték, melyek a pozitívumai az új tananyagnak és alkalmazásának, melyek esetleg a negatívumai, milyen lehetőségeket, milyen veszélyeket látnak, illetve egy ütemtervet is megpróbáltak magunknak felvázolni a szakemberek. „Hálózatosítási szándékkal próbálunk egy testületet létrehozni az RMPSZ köré, akikkel szakmai munkát szeretnénk elsősorban végezni, másrészt szeretnénk a többi minisztérium felé állandó és folyamatos visszajelzést biztosítani a román nyelv oktatásával kapcsolatos problémák kapcsán” – fogalmazott Ferencz Salamon Alpár.
Kulcsfontosságú a pedagógusok képzése
A negatívumok közé a résztvevők egyhangúan felsorolták a tanártovábbképzés hiányát. Kiderült, hogy nagyon sok helyen nem ismerték, vagy nem ismerték eléggé az új tananyagot, sok helyen pedig nem alkalmazták kellőképpen, vagy egyáltalán nem alkalmazták.
Megfogalmazódott a strukturális továbbképzések igénye is. Elhangzott emellett, hogy a tételminták késése is negatív faktort jelentett. „Mindezt végigbeszéltük napközi oktatástól a líceumi oktatásig. Igyekeztünk ráhangolódni egy kicsit a középiskolai oktatás szükségleteire, ahol még nem készült el a tananyag. Örvendünk annak, hogy összekapcsoltuk itt a különböző munkacsoportokat, ezáltal tudunk egy kicsit egységesebb képet alkotni” – mondta a szakember.
Azt is megállapították a beszélgetésen, hogy az elemi oktatásban résztvevő pedagógusoknak is fejleszteniük kell a nyelvi kompetenciáikat a román nyelvet illetően. A résztvevő, főleg román anyanyelvű, román szakos tanárok, akik kisebbségi oktatásban dolgoznak, elmondták, hogy egy jó tananyagról van szó, amely képes jó alapokat adni, erősíteni a román nyelv tanításának kommunikatív, funkcionális részét. Ugyanakkor felvetődött annak a problémája, hogy az alkalmazás során a pedagógusoknak nem állt rendelkezésére módszertani füzet sem.
„Rövid vagy középtávú tevékenységek között elsősorban munkacsoportok kialakítását tűztük ki célul, akik napközi, óvodai, elemi, öt-nyolcas és középiskolás szinten akkreditált képzési anyagot dolgoznak ki, amellyel aztán elindítanánk akár egy erdélyi szintű továbbképzési programot, hogy egységes szintre hozzuk fel az új tananyaggal való munkát a pedagógus társadalomban. Különböző segédanyagok, illetve digitális anyagok kifejlesztésében is szeretnénk egyrészt a tanügyminisztériumot, másrészt meg bármilyen helyi kezdeményezést ezáltal támogatni” – fűzte tovább gondolatait a szakember.
A középiskolások számára kidolgozás alatt álló új román oktatási tantervről Ferencz Salamon Alpár elmondta: jelenleg is dolgoznak rajta az Oktatási Minisztérium kisebbségi oktatással foglalkozó szakemberei, illetve különböző szakmai munkacsoportok.
„Egyrészt kilencedik osztályra a régi tananyagot próbálják adaptálni úgy, hogy mégiscsak az új szemlélet fele vigye el az oktatást, és gőzerővel megy a munka, hogy a tananyag meg is legyen még ezeknek a gyerekeknek a beiskolázása időszakában, mármint kilencedik osztályban és hogy ezt követően a tankönyvírást is lehetővé tegyék. Úgy néz ki, hogy legkorábban egy vagy két év múlva tudnak ebből olyan állapotot kihozni, hogy új tankönyv is a diákok asztalára kerüljön. Ez a munka folyik, amennyire mi tudunk a tanügyminisztériumban, és ezt Kallós Zoltán államtitkár úr koordinálja” – mondta el az RMPSZ szakmai alelnöke.
Jobb eredményeket vártak
Ferencz Salamon Alpár kitért a nyolcadik osztályosok képességvizsgájára is, amely során idén végzett az első olyan évfolyam, amely négy éven át az új tanterv alapján tanulta a román nyelvet. A vizsgaeredmények kapcsán több helyen elhangzott, hogy az eredmények minimális javulása némileg csalódást okozott a szakembereknek. Az igazgató szerint az eredmények alakulásának okai összetettek.
„Valamilyen mértékben befolyásolta az online oktatás is, a karantén-időszakok. Én úgy gondolom, hogy mégiscsak normális az, hogy nagyobb elvárásaink lettek volna az eredményekhez képest” – hangsúlyozta Ferencz Salamon. Szó került emellett a tételminták késedelmes elkészüléséről, illetve arról, hogy a körülményekhez képest nehéz szövegekkel kellett megbirkózniuk a vizsgázóknak.
A szakember kihangsúlyozta: mindezek mellett elvárás lehet, hogy az átmenési arány ne 1-2 százalékos, hanem 10, de legalább 5 százalékos növekedést mutasson. „Egy szó, mint száz, nagyobb eredmények lehettek volna. Én egy év alatt sem várok el túl nagy javulást, de már csak azáltal, hogy felhívtuk rá a figyelmet, és ennek volt egy nagy visszhangja, nagyon sok médiamegjelenésben román vonalon is, úgy gondolom, hogy pozitív hozzáállással lehet, mert szakértőktől is elhangzott, hogy igenis idegen nyelvi technikákkal kell tanítani a kisebbségi oktatásban a román nyelvet. Reméljük, hogy a román szakos kollégák olyan technikákat és módszereket is megtanulnak, amelyek az idegen nyelv tanításban beváltak és tudják alkalmazni a román nyelv oktatásában is. Ezáltal az eredményeink valamilyen szinten azért növekedni fognak évről-évre” – foglalta össze Ferencz Salamon Alpár.
(Borítókép: Érettségiző diákok Csíkszeredában | A szerző felvétele)
