Román érettségi: a szövegértelmezés fejtörést okozhatott a magyar diákoknak, de a harmadik tételnek sokan örülhettek

A szövegértési feladatok fejtörést okozhattak a magyar gyermekeknek a román érettségin, viszont a harmadik tételnek sokan örülhettek, mivel a novella az egyik nagy kedvenc az érettségizők körében. Maria Badiu tanárnőt, a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul főgimnázium román szakos pedagógusát kérdeztük a tételről, aki egyébként korábban a Székely Mikó Kollégiumban tanított, így tisztában van azzal, hogy mely feladatok okozhattak nehézséget a magyar vizsgázóknak.

A tanárnő szerint megoldható volt a tétel, összességében nem volt túl nehéz. Az biztos, hogy a kért feladatok nem érték váratlanul a diákokat. „Szerintem a harmadik tétel, amelynél esszét kellett írniuk, jól ment a diákoknak, mivel ezúttal novellát kértek, és mindannyian tudjuk, hogy a novellát egyszerűbb megérteni, szeretik is a diákok”.

Ami viszont nehézséget okozhatott, az az első tétel A pontja, ugyanis a magyar diákoknak még mindig nehézséget jelent a kommunikáció és a szövegértelmezés. „Problémás volt a szinonimák megtalálása, valamint a teljes szöveg megértése” – mondta a tanárnő, hozzátéve: az első tétel B pontja sem volt a legegyszerűbb, amelynél érvelő szöveget kellett írniuk a diákoknak, több vizsgázó úgy fogalmazott, nem biztosak abban, hogy jól oldották meg a feladatot. Bár a pedagógus szerint a magyar gyerekek is tudják, hogyan kell felépíteni egy érvelést, mégsem egyszerű nekik érthetően kifejteni a témát.

Fotó: Adobe Stock

Ugyanakkor a szövegértési feladatokkal az első tételben is probléma, hogy általában archaikus, esetleg tudományos szöveget adnak a diákoknak, amelyeket nagyon nehéz megérteni. A tanárnő szerint olykor még a román anyanyelvű fiatalok sem értenek meg minden információt.

„Még mindig aktuális a probléma, hogy az iskolai órákon a tanterv miatt nem fektetnek elég hangsúlyt a kommunikációra” – véli Maria Badiu, de reméli, hogy a sajátos tanterv alapján tanulóknál ez már nem jelent akkora gondot. Elmondása szerint beszélt olyan magyar diákokkal is, akik már a sajátos tanterv alapján tanulnak, és sokuknál még vannak kommunikációs hiányosságok. Megoldás lehetne szerinte, ha hatodik osztályban esetleg eggyel több román órájuk lenne, ahol beszélni tanulnak, de az mindenképp sokat segítene, ha román fiatalokkal is barátkoznának.

Maria Badiu kiemelte, a tétel egyszerűbbnek tűnt, mint a tavalyi, és könnyebb volt, mint az idei próbaérettségi. A harmadik tételnek a diákok is örültek, mivel a novella általában nagy kedvenc és jól tudnak írni róla a diákok.

A diákok az első tételben egy ismeretlen szöveget kaptak Gabriel Dimisianutól, e szövegrészlet alapján egy sor szövegértési feladatot kellett megoldaniuk. A második tételben azt kérték a tizenkettedikesektől, hogy a megadott szövegrészlet alapján magyarázzák el a szerző megjegyzéseinek a szerepét. A harmadik tételben egy novellát kellett elemezniük, itt például Ioan Slavici Moara cu noroc című művét választhatták a vizsgázók.

Mint írtuk, megkülönböztető jellel látták el a magyar tagozaton tanuló diákok román nyelv és irodalomból írt dolgozatait az érettségi vizsgán – tudtuk meg a Maros megyei érettségiztető bizottság tagjától, Fejes Réka tanfelügyelőtől. Brassó megyében szintén megjelölték a magyar diákok dolgozatait, azonban tudomásunkra jutott, hogy ez nem mindenhol történt meg.

Mikor lesznek eredmények?

A vizsgák előzetes eredményeit július 8-án legkésőbb 12 óráig teszik közzé a vizsgaközpontokban és az oktatási minisztérium honlapján. Óvást személyesen a vizsgaközpontban vagy elektronikus úton lehet benyújtani július 8-án 12 és 18 óra között. A végleges eredményeket július 12-én függesztik ki. A listákon a diákok neve helyett egy egyéni kód jelenik meg.

Az oklevél megszerzéséhez az érettségizőknek három feltételnek kell együttesen megfelelniük: részt vettek a nyelvi és digitális készségeik felmérésén, illetve az összes írásbeli vizsgán; az írásbeli vizsgák mindegyikén legkevesebb 5-ös osztályzatot kaptak; az írásbeli vizsgák osztályzatainak átlaga legkevesebb 6-os.

Kedden a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból, vagyis matematikából vagy történelemből, csütörtökön a szaknak megfelelő választott tantárgyból (biológia, kémia, fizika, közgazdaságtan, filozófia, földrajz, informatika, logika, érvelés és kommunikáció, szociológia vagy pszichológia) vizsgáznak, pénteken pedig az anyanyelvükből adnak számot tudásukról azok a diákok, akik valamelyik nemzeti kisebbség nyelvén tanultak a középiskolában.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?