A klímaváltozás és az El Nino-jelenség miatt a világ átlaghőmérséklete újabb rekordot dönthet idén vagy jövőre – figyelmeztetnek a klímakutatók.

A Reuters beszámolója alapján a szakemberek „visszavárják” a csendes-óceáni térségben, a tengervíz áramlásával összefüggésben lévő El Nino-jelenséget, ami rendszerint felmelegíti a föld éghajlatát. Azt még nem tudják, hogy ez már idén vagy csak jövőre eredményezhet rekordhőmérsékletet, de mindenképp valószínűsítik az előfordulását.

Az eddigi legmelegebb esztendőként 2016-ot jegyezték, ami épp egybeesett egy erős El Nino-jelenséggel. Ugyanakkor az is tény, hogy az elmúlt nyolc esztendőben ezen ciklikus helyzet nélkül is extrém hőséget hozott a klímaváltozás. Friederike Otto, a londoni Grantham Intézet lektora szerint az El Nino hatása súlyosbíthatja a helyzetet. „De az El Nino nélkül is jó esély van arra, hogy a 2023-as év megdöntse a 2016-os melegrekordot” – mondta.

Az európai uniós Kopernikusz-programban részt vevő szakemberek legfrissebb, csütörtökön kiadott jelentése alapján a tavalyi esztendő a valaha mért ötödik legmelegebb év volt. Európában csúcsokat döntött a nyári hőség, miközben heves esőzésekkel társítva Pakisztánban például áradásokhoz vezetett a klímaváltozás. Idén februárban az antarktiszi jégréteg lecsökkent, a világ jelenlegi átlaghőmérséklete pedig 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodási korszak előtt volt – summázta a jelentés tanúságait a Reuters.

Bartók Blanka éghajlatkutató, a Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem egyetemi docense ugyancsak úgy véli, hogy az idei esztendőben az El Nino várható megjelenése miatt nagyobb eséllyel lesz melegebb. „Bár mint minden előrejelzés, ez sem tekinthető biztosnak. Európában az El Ninonak kisebb hatása van, mint a trópusokon” – tette hozzá. Mint kifejtette: az El Nino felerősítheti a melegedő tendenciát, de a kapcsolat azért nem egyértelmű, főleg Európa esetében. „Sajnos a szezonális előrejelzések, a mai modellekkel is elég bizonytalanok” – ismerte el.

Térségünkben idén is megtapasztalhattuk, hogy a tél kitolódott, pontosabban egy felmelegedési időszak után tavasszal jött egy hirtelen lehűlés. Ezzel kapcsolatban Bartók Blanka érdeklődésünkre megjegyezte, hogy a klímamodellek alapján ez már nem kirívó jelenség. „Az adatok is azt mutatják, hogy igen, a tavasz hamarabb beköszönt, viszont ezzel párhuzamosan egyre gyakoribbak a hidegbetörések, a télies idő a tavaszi hónapokban. Ez írható az éghajlatváltozás számlájára, mivel a megváltozott légáramlás a térségben megmagyarázza a folyamatot” – tette hozzá a klímakutató.