A hétvégén immár ötödik alkalommal rendezték meg az Erdélyi és Partiumi Borversenyt, amely mára a térség egyik legfontosabb szakmai eseményévé nőtte ki magát. Az Erdélyi Magyar Borászok Egyesülete által szervezett rangos megmérettetésnek idén a Szilágy megyei kémeri Fort Silvan Pincészet adott otthont, ahol több mint hatvan termelő gyűlt össze Erdély különböző borvidékeiről, hogy bemutassák legjobb boraikat, és szakmai visszajelzést kapjanak munkájukról.

A rendezvény jóval több volt egyszerű versenynél: találkozási pont, szakmai fórum és közösségi élmény egyben. A borászok megkóstolták egymás tételeit, tapasztalatot cseréltek, kapcsolatokat építettek, és közösen gondolkodtak a térség borászatának jövőjéről.

Az idei versenyre összesen 169 bormintát neveztek, amelyek túlnyomó többsége fehérbor volt, mely jól tükrözi a régió adottságait, de rozé- és kisebb számban vörösborok szerepeltek a mezőnyben. A mintákat öt bizottságban, mintegy 25 szakember bírálta, köztük erdélyi borászok és a Magyar Bor Akadémia elismert tagjai, akik nemzetközi tapasztalattal is rendelkeznek.

Szoboszlai Attila, az egyesület alelnöke és a Fort Silvan Pincészet tulajdonosa elmondta, a bírálat az OIV (Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet) százpontos rendszere szerint zajlott, amely szigorú kereteket szab az értékelésnek. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a nevezett borok legfeljebb 30 százaléka részesülhet éremben. Ez a szabály gyakran félreértésekhez vezet, hiszen előfordulhat, hogy egy bor pontszáma alapján érdemelne díjat, de a kvóta miatt mégsem kap elismerést.

Dr. Balla Géza, a bírálóbizottság elnöke hangsúlyozta: a verseny célja nem az, hogy mindenki érmet kapjon, hanem hogy hiteles, szakmai visszajelzést nyújtson. Mint fogalmazott, az érmes borok olyan minőséget képviselnek, amely nemzetközi szinten is megállja a helyét.

Látványos minőségi fejlődés

Az idei verseny egyik legfontosabb tanulsága a borok minőségének folyamatos javulása. A szakemberek egybehangzóan kiemelték: míg néhány évvel ezelőtt gyakoriak voltak a technológiai hibák, például túlkénezés, íz- vagy illathibák, addig mára ezek szinte teljesen eltűntek. Ez a fejlődés nem véletlen, hiszen az Erdélyi Magyar Borászok Egyesülete az elmúlt években számos szakmai továbbképzést szervezett, amelyek érezhetően hozzájárultak a borok minőségének javulásához. A hangsúly egyre inkább a terroár – az adott borvidék egyedi karakterének – megjelenítésére kerül. Az erdélyi borászat akkor lehet versenyképes, ha saját hagyományos fajtáira és egyedi ízvilágára épít – fogalmazott dr. Balla Géza.

A versenyen 60 bor részesült éremben. A díjazottak többsége aranyérmet kapott, mindössze 3–4 ezüstérem született, ami jól mutatja a mezőny erősségét. Különösen figyelemre méltó, hogy három bor nagyarany minősítést ért el, mindegyik 94 ponttal. A főbb díjak közül kiemelkedik a Magyar Bor Akadémia különdíja, amelyet a Barabás Pincészet kapott, a Csávossy György emlékplakett, amelyet Rist Patrik és János vihetett haza, valamint az Amorim Cork Hungary különdíja, amelyet Dénes Mihály vehetett át. Külön figyelmet kapott a fiatal generáció, ezáltal a legfiatalabb bortermelő díját a kárásztelki Ágoston Pincészet nyerte el egy aranyérmes királyleánykával.

Dr. Sümegi József, a Magyar Bor Akadémia tiszteletbeli örökös elnöke szerint az idei borverseny minden eddiginél magasabb színvonalon zajlott. Kiemelte, hogy a fehér- és rozéborok különösen erősek voltak, de a vörösborok is nemzetközi szintet közelítettek. Véleménye szerint a rendezvény rövid időn belül nemzetközi rangra emelkedhet, hiszen már most is jelentős szakmai háttérrel és kiváló szervezettséggel működik.

Precíz szervezés, szakmai alaposság

Szoboszlai Attila, kinek bora szintén aranyérmet ért el, elmondta: a zsűri már a verseny előtti napon megérkezett, hogy egyeztesse a szabályokat és kialakítsa a bizottságokat. A pontozás szigorúan ellenőrzött rendszerben zajlott, és ha jelentős eltérés mutatkozott az értékelések között, a mintát újrabírálták. Ez a precizitás garantálja, hogy a végeredmény hiteles és szakmailag megalapozott legyen.

A verseny végén a résztvevők közösen kóstolhatták meg a nevezett borokat. A szervezők hangsúlyozták: a rendezvény jövője biztosított, és a következő években is folytatódik, új helyszíneken, új ötletekkel. A cél egyértelmű, a borok minőségének további emelése, és a piac fejlesztése, hiszen, ahogy Balla Géza fogalmazott, a borászok sikerének kulcsa az értékesítésben rejlik.

A rendezvény szellemiségét talán legjobban Balla Géza egyszerű, mégis találó meghatározása foglalja össze: a jó bor az, amelyből az ember egy pohár után még egyet szeretne. Az idei borverseny alapján úgy tűnik, egyre több ilyen bor születik Erdélyben.