RMDSZ: veszélyes precedenst teremt az alkotmánybírósági döntés – attitűdre alapozva gátolják az indulást a választásokon
Növekszik a feszültség a kormánykoalícióban, a Diana Şoşoacă elnökjelöltségét elutasító alkotmánybírósági döntés ezt még csak tetézte, szögezte le a Maszol megkeresésére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, a szövetség szóvivője. Hozzátette, ha az RMDSZ jó eredményt ér el a parlamenti választásokon, jó eséllyel bekerül a kormányba, hogy visszavigye a „józan észt” és napirendre tűzze a „közösségünk problémáit”.
Mint arról beszámoltunk, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Nicolae Ciucă hétfő este kijelentette, hogy a liberálisok megszakították a politikai párbeszédet a Szociáldemokrata Párttal (PSD). A lépés következményeiről faggattuk Csoma Botond RMDSZ-szóvivőt, aki kijelentette: ez inkább egy politikai PR-mutatvány a liberálisok részéről.
„Furcsán fogalmazott Nicolae Ciucă pártelnök, hogy a koalícióban megszűnik a kommunikáció, ám a liberálisok nem fognak kilépni a kormányból” – szögezte le az RMDSZ politikusa. Hozzátette, a liberálisokat, és nem csak őket, egyértelműen felháborította az Alkotmánybíróság döntése, hogy Diana Şoşoacă nem indulhat az államelnök-választásokon. Ahogy közeledik a választások időpontja, a kormánykoalícióban nő a feszültség, ez várható volt, de ezt fokozta az alkotmánybírósági döntés, hiszen a PNL úgy ítéli meg, ez a szociáldemokratáknak kedvez az államelnöki versenyben. A liberális bejelentést is ebben a keretben kell értelmezni, szögezte le Csoma Botond.
Kérdésünkre kifejtette, az RMDSZ úgy ítéli meg, hogy az Alkotmánybíróság egyértelműen átlépte a hatáskörét, amikor attitűdök és vélemények alapján hozott jogi erővel bíró, ám tulajdonképpen szubjektív döntést arra vonatkozóan, hogy valaki indulhat vagy sem az államelnök-választáson. „Semmilyen értelemben nem értünk egyet Diana Şoşoacă-val, de veszélyes precedenst teremthet egy alkotmányossági kérdést levezetni attitűdökből, véleményekből” – mondta a frakcióvezető.
Kapcsolódó
Hozzátette, jogi értelmezési kérdés van a háttérben, erről mindenképpen egyeztetni kell a választásokat követően, hiszen ha keresetet nyújtanak be valakinek az államelnök-jelöltsége kapcsán, azt nem az Alkotmánybíróságnak kellene tárgyalnia. Ha a választások előtt megóvnak egy pártlistát, azt a normál bíróságok tárgyalják, ahol az összes polgári eljárásbeli garancia érvényesül. Az Alkotmánybíróságon ez nem történik meg, hiszen más procedúra van, a döntés jogerős, nincs jogorvoslat, végre kell hajtani. „Jogi szempontból ez nincs rendben. A Központi Választási Iroda elfogadta a Diana Şoşoacă indulását, az óvást a normál bíróságok kellene tárgyalják” – szögezte le Csoma Botond. Kifejette, hagyni kell, hogy a választásokon az állampolgárok döntsenek.
„Az RMDSZ reméli, hogy Şoşoacă nem nyerheti meg a választásokat, az állampolgárok többsége nem ért egyet a politikai programmal, a világnézettel, amelyet ajánl. De az Alkotmánybíróság döntése veszélyes precedenst teremthet, hiszen hozzáállásból, véleményekből alkotmányossági kérdéseket vezettek el, következtetéseket vontak le, ezzel meggátolva valakinek az indulását, az államelnök-választásokon” – taglalta az RMDSZ politikusa.
Kérdésünkre, hogy a jelenlegi helyzetben milyen esélyt lát arra, hogy az RMDSZ a választások után kormányra kerüljön, Csoma Botond kifejtette: „Ha jó eredményt érünk el a parlamenti választásokon, jó eséllyel vissza tudunk kerülni kormányba, és vissza tudjuk oda vinni a józan észt, napirendre tudjuk tűzni a közösségünk problémáit”.
Hasonlóan érvelt a különvéleményt megfogalmazó alkotmánybíró
Az Alkotmánybíróság hatásköre nem terjed ki az elnökjelöltek magatartásának, véleményének, nyilatkozatainak vagy attitűdjeinek vizsgálatára, mert ezek szubjektív, a véleménynyilvánítás szabadságának körébe tartozó kérdések, írta a Diana Şoşoacă elnökjelöltségét elutasító határozathoz csatolt különvéleményében Iuliana Scântei alkotmánybíró.
Szerinte az alkotmánybíróság feladata annak ellenőrzésére korlátozódik, hogy az államelnökjelöltek teljesítik-e a választásokon való indulásuk bizonyos objektív jogi feltételeit: például azt, hogy iktatták-e határidőre a jelölési iratcsomót, mellékelték-e a megfelelő számú támogatói aláírást és az elnökjelöltséghez szükséges más dokumentumokat, számol be az Agerpres hírügynökség.
Iuliana Scântei úgy véli, hogy a szólásszabadsággal való visszaélés szankcionálása nem az alkotmánybíróság feladata, hanem más állami intézmények hatáskörébe tartozik, és csakis bírósági úton lehetséges. Közölte, hogy azért nem értett egyet a Diana Şoşoacă elnökjelöltségét elutasító alkotmánybírósági határozattal, mert az „az alkotmányban és a sarkalatos törvényekben szabályozott objektív tartalmi és formai jelölési feltételek egyikére sem hivatkozik”. Szerinte döntésével az alkotmánybíróság ezeket a feltételeket a hatáskörén túllépve két további – nyilvánvalóan szubjektív – követelménnyel egészítette ki: az alkotmány tiszteletben tartása és a demokrácia védelme, amelyekre az államelnöki esküben vállal kötelezettséget a jelölt, miután megnyerte a választásokat.
„Az alkotmánybíróság többségi határozata egyértelműen (...) előírja, hogy az államelnöki esküben vállalt két kötelezettség betartása az elnökjelöltség iktatásának alapfeltételei, amelyek teljesítését az iktatás előtt ellenőrizni kell, holott az alkotmány vagy a 370/2004-es választási törvény nem írja kifejezetten elő ezeket a kritériumokat” – érvel az alkotmánybíró.
Iuliana Scântei felhívta a figyelmet arra is, hogy a hazai jogrendszerben, így az alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatában is, a választójog csak az alkotmányban és a törvényekben kifejezetten meghatározott helyzetekben korlátozható. Ám ezek az alkotmányban és törvényekben előírt korlátozások nem vonatkozhatnak Diana Şoşoacára, mivel nincs olyan jogerős bírósági ítélet, amelyik korlátozná a megválasztásához való jogát – állapította meg különvéleményében az alkotmánybíró.
CSAK SAJÁT
