Nem Románia megtámadása vagy a diplomáciai kapcsolatok eszkalálása állhatott a román légtérbe Galacnál vasárnap hajnalban behatoló drón mögött – véli Hari Bucur-Marcu biztonságpolitikai szakértő. Szerinte a román légtérbe berepülő drónok elsősorban információkat gyűjthetnek, az ilyen incidensek önmagukban nem minősülnek Oroszország által elkövetett támadásnak. Takács Márk katonai elemző szerint ugyanakkor számíthatunk arra, hogy Moszkva komolyabb provokációt hajthat végre valamelyik NATO-tagállam, így Románia ellen. 

„Fontos hangsúlyozni, hogy nem támadásról, agresszióról vagy invázióról van szó. Egy drón, vagy akár több drón jelenléte a román légtérben nem tekinthető másnak, mint a légi közlekedési szabályok megsértésének” – mondta a szakértő. Bucur-Marcu szerint a drónok egyik fontos feladata lehet az információgyűjtés. A pilóta nélküli eszközök adatokat továbbíthatnak például az őket követő radarállomások helyzetéről, az elfogó repülőgépek reakcióidejéről vagy arról, mennyi idő szükséges egy drón lelövéséről szóló döntés meghozatalához. „Mindezek az adatok rendkívül értékesek annak számára, aki a drónt elindította” – magyarázta.

Az Adevărulnak nyilatkozó szakértő azt is hangsúlyozta, hogy egy légtérbe behatoló drón megsemmisítéséről nem születik automatikusan döntés. Előbb azonosítani kell a célpontot, fel kell mérni a veszélyt, és csak ezt követően határoznak arról, hogy követik, lelövik vagy más módon kezelik az eszközt. „Nem lövünk vaktában, hanem kizárólag elegendő és alaposan elemzett adatok alapján” – fogalmazott. A szakértő szerint az sem kizárható, hogy a drón romániai jelenléte egy orosz katonai hiba következménye volt. 

A Galac megyében vasárnap hajnalban lelőtt drón előzőleg a Moldovai Köztársaság légterén haladt át. A moldovai védelmi minisztérium szerint az eszközt mintegy 18 percen keresztül követték. Hari Bucur-Marcu szerint ez Románia számára több időt biztosított a reagálásra. „Az eszközt a Moldovai Köztársaság légterében megtett teljes útja során követték, így minden szükséges adatot összegyűjthettünk a lelövésről szóló döntés meghozatalához” – mondta. Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter elmondása szerint a két spanyol F–18-as már a levegőben tartózkodott egy megelőző megfigyelési küldetés keretében, amikor a drón behatolt a román légtérbe. 

Kapcsolódó

A háború árnyéka egyre gyakrabban ér át az EU területére

A drónok, a roncsok, az elektronikai zavarás és az elhibázott útvonalak mind azt jelzik, hogy Európa keleti peremén a katonai kockázat állandósult.

drónbecsapódás drón drónok dróntámadás

Bár a hétvégi drónincidens ezúttal nem a Neptun Deep gázlelőhely közelében történt, a Fekete-tengeri román kontinentális talapzatban zajló kitermelés esetében folyamatosan nehezítő vagy veszélyt jelentő körülményként merül fel az orosz-ukrán háború. Az elmúlt két–három évben a Fekete-tengeren háborús események zajlottak. Nicușor Dan román elnök volt biztonságpolitikai tanácsadója, Cristian Diaconescu korábban arra emlékeztetett, hogy a Kígyó-szigeten katonai akciót is végrehajtottak, miközben a sziget Románia kizárólagos gazdasági övezetében található.

A helyzet kezelésének céljával Bukarest és Szófia kezdeményezésére megalakul a Fekete-tengeri Tengerbiztonsági Központ, konstancai és várnai székhellyel. Egyes szakértők kockázatként emlegetik, hogy Oroszország akadályozhatja a romániai offshore gázprojekteket. A Kreml már több hibrid háborús taktikát alkalmazott a Fekete-tengeren. A Krím 2014-es annektálása óta Románia kizárólagos gazdasági övezete gyakorlatilag Oroszország hasonló övezetével szomszédos. Sokan vitatják, hogy az offshore gázinfrastruktúra a NATO 5. vagy 6. cikke szerinti védelmet élvezi-e. 

Komolyabb provokáció következik?

Takács Márk katonai elemző szerint számíthatunk arra, hogy Oroszország komolyabb provokációt hajt végre valamelyik NATO-tagállam ellen. „Oroszország legkésőbb 2008 óta bizonyíthatóan hibrid háborút folytat Európa ellen. Ez tehát nem egy lehetőség, hanem már zajló folyamat. A hibrid háború eszköztára pedig végtelen” – mondta a szakértő a szeretlekmagyarország.hu portálnak. Úgy véli, fel kell készülni például arra, hogy az oroszok megzavarnak egy ukránok által indított drónt, átveszik felette az irányítást, majd egy másik ország légterébe vezetik, ahol lelövik, esetleg civil áldozatokat is okozva.

„Közvetlen katonai agresszióra az amerikai választásokig biztosan nem kell készülni, utána pedig valószínűleg nem lesz. Ha Oroszországot racionális szereplőnek tekintjük, és éppen ez az egyetlen bizonytalansági tényező, akkor nincs értelme nyílt agressziót elkövetnie egy NATO-tagállam ellen, hiszen még Ukrajnát sem intézte el. Az viszont jó kérdés, hogy Oroszország racionális szereplő-e. 2022 előtt is azt gondoltuk, Ukrajna megtámadása nem lenne racionális lépés, aztán mégis megtörtént” – fogalmazott Takács Márk.

Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e egy dróneltérítés vagy támadás lengyel, balti vagy román területen, akár emberéleteket is veszélyeztetve, a szakértő igennek válaszolt. „Valószínűleg törekedni fognak ilyesmire. Nem feltétlenül emberéleteket követelő akcióra kell gondolni, lehet akár balesetnek álcázott művelet is. Ha egy NATO-tagállam polgára meghal egy orosz provokációban, az nyilván nem segíti az orosz érdekeket. Ha azonban zavart tudnak kelteni, katonai vagy polgári infrastruktúrát támadnak, például egy áramellátási nehézségekkel küzdő időszakban egy trafóállomást, azzal előidézhetik azt a káoszt és bizonytalanságot, amelyre törekszenek” - mondta Takács Márk. 

A katonai elemző szerint kétféle válasz szükséges a NATO részéről egy ilyen orosz provokációra. „Az egyik a légvédelem megerősítése, ami mindenképpen fontos, elkerülhetetlen és drága. A másik: a NATO-nak is el kell kezdenie használni a hibrid háború eszköztárát” - hangsúlyozta as szakértő. Megjegyezte, semmi nem tiltja, hogy a NATO érdekében Oroszországban is történjenek „ipari balesetek”. „Nemcsak az ukrán különleges erők tudnak ott dolgozni, hanem a nyugati államok szabotőrjei és titkos ügynökei is végrehajthatnak szabotázsakciókat: vonatkisiklatást, áramszünetet vagy trafóállomás-tüzet. Vannak jelek arra, hogy ez már zajlik. Az bizonyított, hogy az ukránok hajtanak végre ilyen akciókat. Az nem bizonyított, hogy a Nyugat is, de vannak erre utaló jelek” – mondta a szakértő.