Párhuzamos nyilvántartások: többen szerepelnek a háziorvosoknál, mint az ország lakossága
2023-ban valamivel több mint 20 millióan szerepeltek a háziorvosok jegyzékében, miközben ennyi lakosa nincs is az országnak. Hivatalosan 19 053 815 fő Románia lakossága a legutóbbi népszámlálás eredményei szerint, több mint 19 millió a szavazati joggal rendelkező román állampolgárok száma is. Hogy honnan és miért lehet ilyen nagy számbeli eltérés az egyes nyilvántartások között, erre kérdeztünk rá szociológustól és háziorvostól.
Mennyien szerepelnek a háziorvosok nyilvántartásában, ebből mennyi biztosított és mennyi nem, erről írt nemrég az Economica.net. Az egyik érdekesség ebben a cikkben, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott adataik szerint 2023-ban valamivel több mint 20 millióan szerepeltek a háziorvosok jegyzékében. Ebből 16,4 millió volt biztosított, amiből 5,7 millió munkavállaló ténylegesen hozzájárult az egészségügyi ellátáshoz a járulék befizetésével. Az összlétszámban az az érdekes, hogy ennyien nem is élnek az országban, legalábbis a népszámlálási adatok szerint.
Párhuzamos nyilvántartások
A számok valahogy sosem találnak, a statisztikai intézet júniusi Románia számokban című kiadványa szerint például 19 054 548-an vagyunk, ez sem teljesen egyezik a népszámlálási adatokkal.
Megvan rá a magyarázat Horváth István szociológus szerint, hogy miért lehetnek a különböző nyilvántartásokban különböző számok, hiszen például a népesség-nyilvántartóban 21 833 227 személy szerepel. Mint kérdésünkre kifejtette, „ez amolyan leltári népesség”, ebben mindenki benne van, akit nem írtak ki a nyilvántartásból.
„Például olyanok is, akik nem jelentkeztek ki a nyilvántartóból, miközben szereztek külföldi állampolgárságot. Van, aki közülük külföldön elhunyt, és halálát csak annak a másik állampolgárságának megfelelő országban jegyezték be, Romániában nem” – magyarázta Horváth István. Hozzátette, a statisztikában ez „populația după domicilu” (népességszám lakhely alapján – szerk.) néven tartják nyilván és hozzák nyilvánosságra, és azok számát jelenti, akik a szóban forgó év január 1-jén román állampolgársággal rendelkező, Románia területén lakóhellyel rendelkező személyek. A lakóhelyének a személyi igazolványában feltüntetett lakcímet tekintik, és ez a mutató nem veszi figyelembe a szokásos tartózkodási helyet, a lakóhelytől való távollét időtartamát és/vagy okát.
Romániában 19 002 912 szavazati joggal rendelkező állampolgár szerepelt október 31-én a választási regiszterben – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) pénteken kiadott közleményéből. A választói névjegyzékben szereplők közül közel egymillió választópolgárnak külföldön van a lakhelye. A korábbi, szeptember 30-án összesített adatokhoz (18 994 290 személy) képest 8622-vel több választópolgára van Romániának. A különbség a polgármesterek által a helyi közigazgatási regiszterekben időközben végrehajtott módosításokból ered,
A háziorvosok írták össze 25 éve
„1999-ben megtörtént a lakosság feliratkozása a háziorvosokhoz. Mi, háziorvosok csináltuk meg valójában az egészségbiztosító adatbázisát, nyilvántartását. Leadtuk nekik a névjegyzéket. Hogy azóta az ott szereplő személyekből mennyien vándoroltak el, nincs ahogy kövessük, nem is a mi feladatunk. Valószínűleg ezzel a régi adatbázissal dolgoznak” – magyarázta el megkeresésünkre Soós Szabó Klára, a Hargita Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke. Hozzátette, „nekem is van olyan feliratkozottam, aki rég külföldön él. Ha szerepel is még a névjegyzékben, nem biztosítottként szerepel. Aki elhunyt, azt sem töröljük, csak akinek mi adtuk ki a halotti bizonyítványt. Akiknek nem, azokat az egészségbiztosító törli a lakossági nyilvántartó alapján”.
Hogy ki biztosított, azt az egészségbiztosító pénztár közli, és általában több szokott lenni a nyilvántartásban a nem biztosított, mint amennyi valójában van, hiszen, mint Soós Szabó Klára elmondta, szó nélkül kiveszik belőle azt, aki betölti a 18. életévét, miközben valójában még diák, mert továbbtanul. Ők később kell rendezzék a helyzetüket a biztosító pénztárnál, mondta még Soós Szabó Klára. Kiemelte, hiába a nagy létszám, senki ne higgye azt, hogy a nyilvántartottak száma alapján fizetik a háziorvosokat, hanem kizárólag a biztosítottak után fizet az egészségbiztosító.
Az eredmények nem stimmelnek
Még a 2022-es népszámlálás végleges eredményeinek közzététele előtt szerveztek beszélgetést Kolozsváron tavaly januárban az előzetes eredmények kapcsán, amiről be is számoltunk. Ezen a beszélgetésen elhangzott többek között, hogy Romániának 624 ezres természetes népmozgalmi vesztesége van. Ugyanakkor beleszól az adatokba az is, hogy Romániában megjelent egy nagyfokú bevándorlás is: a visszavándorlás, vagyis beregisztrálják azokat a gyermekeket is, akik máshol születtek és élnek, de ennek ellenére bekerülnek a legális népességbe. A másik csoportot képezik a határon túli románok, akik rendelkeznek román állampolgársággal – mintegy 350 ezerre ment fel a számuk, míg 2011-ben mindössze 50 ezer volt. A harmadik csoportot alkotják a máshol születettek, akik Romániában életvitelszerűen tartózkodnak, tehát a hagyományos bevándorlók száma is nőtt.
Eltérők a statisztikák arról, hogy mennyi román állampolgár él külföldön. Horváth István szociológus akkor elmondta, ha csakis a legnagyobb migrációs célországokat vesszük figyelembe, az ott élő romániaiak száma meghaladja a kétmilliót. A tartósan külföldön tartózkodó román állampolgárok pontos számát meghatározni alig lehetséges. Az EU-tagországokban végzett népszámlálások adatai alapján lehet következtetni a Romániát elhagyó és máshol letelepedők arányára.
„Summa summarum: a reális és a legális lakosság számát illetően a népszámlálási eredmények nem fognak stimmelni, ha figyelembe vesszük az európai adatokat is” – állapította meg akkor Horváth. Az Eurostat legutóbbi adatai akkor azt mutatták, hogy mintegy 3 millió romániai él tartósan külföldön. Kiss Tamás szociológus szerint viszont a Világbank és az ENSZ bilaterális migrációs mátrixa is egyaránt szinte 4 millió külföldön élő román állampolgárral számol.
CSAK SAJÁT