Nem ismeri el Románia a homeschoolingot mint oktatási formát, és az otthontanulásban részesültek diplomáit sem, ami miatt a továbbtanulás szempontjából „gyakorlatilag meg van kötve a keze annak a fiatalnak”, aki így végezte tanulmányait  – jelentette ki Kiss Imre Kovászna megyei tanfelügyelő a Maszolnak. A főtanfelügyelőt annak kapcsán kérdeztük, hogy országszerte ellenőrzéseket kért január 3-án a tanügyminiszter a tanfelügyelőségektől. Jelenteniük kell a hatóságoknak, amennyiben tudomásuk van az oktatási rendszerből kivett gyermekekről. Arra hivatkozik a minisztérium, hogy a szülők törvényt szegnek, akadályozva a gyermek oktatáshoz való jogát, amennyiben nem járatják a minisztérium által elismert állami, egyházi vagy magánintézménybe. Az otthoni oktatás védelmezői szerint nem szegtek törvényt a szülők, akik emellett döntöttek, sőt, úgy vélik, ezek a szülők igazán felelősségteljesek. Jogászaik az Alkotmányra hivatkozva készek harcba szállni az állammal az otthoni oktatásért.

Mint ismert, a Bihar megyei bíróság négy hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a szülőket, akik úgy döntöttek, hogy a pandémia alatt mind a négy iskoláskorú gyermeküket otthon taníttatják, hogy távol tartsák őket az internet csábításától.  A tanügyminisztériumnak a bírósági ítéletet követően jutott eszébe, hogy ellenőriztesse a tanfelügyelőségekkel a hasonló helyzeteket, azaz ha a kötelező oktatásból kivonták a gyermekeket, és sürgősen értesítsék ezekről a hatóságokat.

Az oktatási minisztérium tanügyfelügyelőségeknek küldött átiratában szerepel az is, hogy a közoktatásról szóló törvény 14. cikkelye szerint „a szülők vagy törvényes képviselőik kötelesek biztosítani a kiskorú elsődleges kedvezményezettnek a tankötelezettség teljes időtartama alatt a tanulásban való részvételt”, ennek megsértéséért járhat 1 000 lejről 5 000 lejre emelkedő bírság vagy három hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetés.

Kiss Imre Kovászna megyei tanfelügyelő megkeresésünkre elmondta, a felmérés most zajlik a megyében is, „számokat nem tudok mondani, de egyik kezemen meg tudom számolni, amennyi eset van”.

Nehézkes a visszatérés

Kiss Imre elmondta, korábban volt rá példa a megyében, hogy kivették a gyermeket a szülők az iskolából, majd pár év után visszatértek, ami nem könnyű, hiszen ahhoz, hogy újra felvegyék a korosztályának megfelelő osztályba a tanulót, előbb le kell vizsgáznia minden egyes tantárgyból.

„A szülők rájöttek, hogy ez így nincs rendben, nem kapja meg azt a gyermek, amit a szülők elvártak volna, vagy rájöttek, hogy a további érvényesülés szempontjából hátrányos helyzetbe kerül így a gyermekük, és akkor visszahozták az iskolába. Ez nagy erőfeszítéssel járt, mert vissza lehet jönni, de a kimaradt évek tananyagából, minden egyes tantárgyból le kell vizsgáznia a tanulónak, hogy fel tudjon zárkózni” – magyarázta a főtanfelügyelő.

Nem érettségizhet Romániában

A felzárkózás akkor sem egyszerű, ha csak néhány évet kell bepótolni például elemiben, de a sok év kimaradás már nagyon nehezen behozható.

„Ha rájön, hogy kellene érettségizni, és nem járt előtte hat évet iskolába, mert nem engedték, akkor az már nagyon hátrányosan érinti a diákot” – magyarázta Kiss Imre. Elmondta, mivel a minisztérium utasítása ezt írja elő, a település polgármesteri hivatalának szociális osztályát értesítik és a rendőrséget az olyan esetekről, amikor kivette az iskolából a gyermeket a szülő, de csak ezeket tudják ellenőrizni, azt nem, aki sosem volt beíratva.

„Arról tudjuk értesíteni, hogy tudomásunk van róla, hogy xy iskolaköteles, de a mi iskolarendszerünkben egy adott évtől nem jelent meg. Az, hogy nem jelent meg, azt is jelentheti, hogy elköltözött, az értesítésünk nélkül. Lehet, hogy valahol iskolába jár, de mi nem tudunk róla, vagy pedig kiderülhet, hogy otthon tartják a gyermeket” – fejtette ki Kiss Imre főtanfelügyelő. Elmagyarázta, „Románia nem ismeri el ezt az oktatási formát, és bármilyen diplomát kapnak is a tanulók, azokat nem lehet megfeleltetni, elismertetni itthon. Lehet, hogy más országban elismerik, ezt nem tudom, de a román állam ezt a típusú oktatási formát nem ismeri el. Emiatt gyakorlatilag meg van kötve a keze annak a fiatalnak, aki elvégezte akár szuperül, és tanult is ebben a típusú rendszerben, de hát egyenlő a nullával, mert nem tud egyetemre menni, nincsen érettségije. Romániában csak akkor állhat érettségi vizsgára, ha a romániai oktatási rendszerből bizonyítványa van”.

Börtönbüntetések következnek?

Hogy lesznek-e Kovászna megyében is a Bihar megyei bírósági döntéshez hasonlók, ezt nem tudni a főtanfelügyelő szerint, de kíváncsian várja annak az ügynek a kimenetelét, hiszen precedensértékű lehet. „Mivel ez egy elsőfokú ítélet, még nem zárult le az ügy szerintem. Elég kusza a román törvénykezés ezen a téren, így még nem tudni, mivel is fog zárulni ez az ügy” – mondta.

Az Edupedu.ro szerint az otthoni oktatás miatt elítélt szülők ugyan beíratták a gyerekeket egy külföldi magániskolába, azonban ez nem szerepel a minisztérium által elismert külföldi intézmények listáján. Ezzel kapcsolatban Kiss Imre főtanfelügyelő elmondta, ha létezik is ilyen tanintézmények listája, akkor sem legális formája ez a gyermek oktatásának a tanügyi törvény szerint.

A Bihar megyei ügyben szereplő, otthon oktatott gyerekek a hivatalos pszichológiai értékelés szerint nagy lemaradásokat mutatnak a tanulmányi eredményekben és lelki-érzelmi érettség tekintetében, írta az Edupedu.ro. A bíróság ítéletében azzal érvelt, a szülők „nem bizonyították, hogy megértették a döntésük következményeit”.

Szülők az otthoni oktatás mellett

Szerettünk volna megszólaltani olyan szülőket, akik a homeschooling mellett döntöttek, azonban jelen körülmények között névvel egyikük sem vállalta, hogy nyilatkozzon. Attól tartanak, hogy a hatóságok célpontjaivá válhatnak.

Név nélkül annyit elmondott az egyik édesanya, hogy ők nem valami vagy valaki ellen döntöttek lányaik otthoni oktatása mellett, hanem „szeretetből, azért, hogy tudjanak szárnyalni” a gyermekeik. Elmondta, sok évvel ezelőtt áthelyezést kértek, így íratták át nagyobbik lányukat egy amerikai magániskolába, erről igazolást vittek a tanintézménynek is, ahonnan kiiratkoztak, és ott el is fogadták ezt a dokumentumot. Ettől kezdve a nagyobb lányukat, majd a kisebbiket is otthon oktatták. Olyan megfontolásból döntöttek emellett, hogy „ne csak az értelmi, hanem az érzelmi intelligenciájuk is fejlődjön. Tapasztalat által tanuljanak, ne csak szemlélők legyenek, hanem benne legyenek egy folyamatban, mert úgy sokkal jobban elsajátítják a tudnivalókat” – sorolta az édesanya. Hozzátette, fontosnak tartják, hogy legyen egy általános műveltségük a gyerekeknek, de a fő az, hogy „ki tudjanak teljesedni abban, amiben jók, ami boldoggá teszi őket, hogy felnőtt korukban hivatásuk és ne munkájuk legyen”. Mindkét gyermekük tudja már, mi akar lenni, mondta még el. 

Úgy gondolja, nem mindenkinek való ez, de nekik nagyon megfelel. „Nem bezárni akartunk kapukat, hanem kinyitni, hogy utazhassanak, lássanak, ne csak korabeliekkel, hanem felnőttekkel is találkozzanak”. Terveik szerint nagyobbik gyermekük Magyarországon fog érettségizni, már le is szögezték, hogy melyik intézményben. Úgy tudja, egy évre kell beiratkozzon, és csak történelemből kell majd különbözeti vizsgát tegyen. 

Büszke rá, hogy a 17 éves lánya, mivel most Magyarországon él, egyedül háztartást vezet. Hozzátette, lánya sokmindenben ki tudja próbálni magát, és azt látja, hogy mindegyikben ügyes tud lenni. A szülők egyáltalán nem tartanak attól, hogy nem tudnak majd továbbtanulni, hogy nem állják meg a helyüket a gyermekeik úgy az érettségin, az egyetemen, mint az életben. 

Jogvédő: támogatni fogjuk az „üldözött” szülőket

Az otthoni oktatás védelmezői kitartanak amellett, hogy ezek a Bihar megyei „szülők felelősségteljesebbek és lelkiismeretesebbek, mint az igazgató, aki feljelentette őket” – ezt hangsúlyozta korábban a Home Schooling Románia Egyesület az esetre reagálva.

A szülők oldalán is vannak jogászok. Mariana Ioana Alexandru jogász, a Romániai Szülői Szövetség főtitkára, valamint a Jogászok a Jogok és Szabadságjogok Védelmében Egyesület elnöke egy élő facebookos belejentkezésben elmondta, hogy véleménye szerint a tanügyminisztériumi ellenőrzés „bántalmazó és zsarnoki intézkedések azon szülők ellen, akik, látva, mi történik az állami oktatási rendszerben kétségbeesésükben, a homeschoolingot választották”.  Kijelentette, minden olyan szülőt, aki üldözött helyzetbe került, ügyvédként támogatni fog. Kiemelte, nem követtek el bűncselekményt a szülők, hiszen nem tiltották el a gyermeküket a tanulástól, nem gátolták hozzáférésüket az oktatáshoz, ellenkezőleg, az, hogy másik rendszerbe vitték át, azt mutatja, hogy a szülők igenis törődőek.

Úgy gondolja, akik az otthoni oktatást ellenzik, azok szem elől tévesztenek alkotmányos jogokat: „mégpedig a szülői tekintélyt, hatalmat, ami szent, és mint hatalom a szülő az, aki kötelező érvényű rendelkezéseket adhat ki saját gyermekeivel kapcsolatban. Az Alkotmány 29-ik cikkelye kimondja a lelkiismereti szabadságot, a szülőknek joguk van meggyőződéseik szerint nevelni és taníttatni a gyermeküket”. Hozzátette, a gyermekvédelmi törvény is elsődleges szerepet szán a szülői tekintélynek.

Több tízezer iskolából kivett gyermek?

Az ellenőrzések elrendelése óta botrányos helyzet is napvilágra került. Az Edupedu.ro írása szerint Suceava azon megyék közé tartozik, ahol az oktatási rendszerből kivont tanulók száma több mint száz. Ioan Puiu volt főtanfelügyelő-helyettes szerint a minisztérium és a helyi hatóságok 2022 óta értesültek ezekről a helyzetekről, de nem tettek semmit. Az RFI-nek adott interjúban Ioan Puiu elmondta, a járvány idején Suceava megyében több tucat, az iskolából kiíratott gyermek esetét jelentették az oktatási minisztériumnak, de nem történt semmi. Tudomása szerint bizonyos neoprotestáns egyházak képviselőinek hatására vette ki számos szülő a gyermekét az iskolából, és oktatta otthon. A volt főtanfelügyelő-helyettes szerint értesítései ellenére azért nem történt semmi, mert „valószínűleg néhányuknak vannak magántanuló gyermekei”. Ugyanakkor szerinte a minisztérium sem ismeri a jelenség mértékét. „Vagy ha tudja is, valószínűleg fél kimondani, hogy a rendszerből kikerült gyerekek száma több ezer vagy tízezer főre tehető.”