Kisebbségi kérdésekben előrelépést jelentenek az új tanügyi törvények – hangzott el Tusványoson azon a panelbeszélgetésen, amelyen a közelmúltban elfogadott közoktatási és felsősoktatási törvényről beszélgettek oktatási szakemberek.

A törvényben sikerült elfogadtatni egy olyan elvet, hogy a tananyagot a diákok teherbírásához igazítsák, illetve ezentúl az iskolák lehetőséget kapnak arra, hogy külön béralapból anyagilag is motiválják azokat a pedagógusokat, akik többet vállalnak, jobban teljesítenek.

„Megoldottuk a vidéki kisiskolák és szórványiskolák működését, ezentúl nem diáklétszám után, hanem intézményalapú támogatást kapnak. Sikerült megőriznünk a kisebbségi iskoláknak járó pluszfinanszírozást, megoldottuk, hogy a tanítónők mellett az óvónőknek is járjon a pluszmunkáért a pluszjuttatás. Ugyanakkor sikerült megoldanunk a szórványiskolákhoz tartozó bentlakások finanszírozását is. Kijelenthetjük, hogy ez a törvény nem így nézett volna kisebbségi kérdésekben, ha az RMDSZ nem lett volna kormányon” – fogalmazott Szabó Ödön, az RMDSZ parlamenti képviselője, oktatási szakpolitikus.

Az új törvény több kötelezettséget ír elő a minisztériumnak arra vonatkozóan, hogyan oktatják a kisebbségi diákoknak a román nyelvet. Sok új eszköz jön létre ezáltal és ezek segítenék, könnyítenék a gyerekek, pedagógusok, szülők munkáját. Ez például cserediákprogramokat, román nyelvtáborok szervezését hoz magával, illetve segédoktatói anyagok elkészítése is kötelezővé válik.

Fontos kitétel, hogy a román nyelv oktatására a speciális tanterv továbbra is érvényben marad, sőt, eszerint készülnek majd az érettségi és a képességvizsga tételei is.

A felsőoktatásban elérték azt, hogy a tandíj csak az infláció mértékével emelkedhet, így kiszámíthatóbb lesz egy család számára az egyetemi évek támogatása. A diákoknak 90%-osra emelkedett az utazástámogatás. A külföldön tanulóknak is járni fog ez a kedvezmény, számukra ez 50%-os lesz.

Rendezték a habilitáció kérdését, ezentúl minden európai uniós nyelven, tehát magyarul is lehet habilitálni. A felsőoktatásba való felvételinél elkülönített helyek lesznek olyan szakokon, ahol nincs állami magyar nyelvű képzés, ez vonatkozik például a műszaki és az agrárképzésre is. A törvénybe bekerült az az előírás is, miszerint a magyar diákok, a nemzetbiztonsági oktatás kivételével anyanyelven is felvételizhetnek olyan szakokra, ahol csak román nyelvű képzés létezik.