Alex Florenţa legfőbb ügyész keddi sajtótájékoztatóján először ismertette hivatalosan, milyen konkrét bizonyítékok támasztják alá, hogy Románia célpontja volt egy összehangolt, orosz irányítású hibrid kampánynak a 2024-es választási év során, és nemcsak. Ismertette azokat a hibrid támadásokat, amelyek a gyanú szerint győzelemhez segítették Călin Georgescut a tavalyi elnökválasztás első fordulójában. Ezenkívül több mint 85 000 kibertámadásról, átfogó dezinformációs hadjáratról, fizikai szabotázskísérleteketről – köztük egy kolumbiai állampolgár által végrehajtott, több célpont ellen irányuló merénylet-tervről – valamint belpolitikai befolyásolási kísérletekről számolt be. 

„A Legfőbb Ügyészség által végzett nyomozások alapján jelenleg az a következtetés vonható le, az alábbiakban részletesen bemutatott bizonyítékokra alapozva, hogy Románia fő célpontja volt egy átfogó, hibrid kampánynak a 2024-es választási időszakban. Az ellenséges szereplők folyamatosan a közvélemény formálását, a hatóságok döntéshozó képességének destabilizálását és a lakosság kohéziójának gyengítését célozták” – jelentette ki Alex Florenţa legfőbb ügyész keddi sajtótájékoztatóján, idézi a News.ro.

Elmagyarázta, egy külső, ellenséges kampány kibertámadásokkal, dezinformációval és a közvélemény manipulálásával próbálta megzavarni Románia választási folyamatait és megosztani a társadalmat.

A közösségi média használatában járatos támadók az online platformok közösségi alapelveit megkerülve tettek közzé politikai szereplőket népszerűsítő tartalmakat. Emellett társadalommérnöki technikákat alkalmazva személyre szabott üzeneteket juttattak el a felhasználókhoz, torzítva a választói akaratot – írja Alex Florenţa nyilatkozata alapján az Agerpres.

Kapcsolódó

Bíróság elé áll Călin Georgescu – Az egykori elnökjelölt volt az „agy” Potra és zsoldosai mögött

Az ügyben összesen huszonketten állnak bíróság elé, köztük Horațiu Potra, akit egy zsoldoscsoport vezetőjeként tartanak számon. 

igazságszolgáltatás Călin Georgescu vád bíróság

A Legfőbb Ügyészség vezetője elmagyarázta, mi is az a hibrid háború összehasonlítva a hagyományos háborúval:

„A hibrid háború – szemben a hagyományos háborúval, amely sokkal nyilvánvalóbb és átláthatóbb az általa okozott kézzelfogható következmények miatt – sokkal alattomosabb, ugyanakkor sokkal nagyobb hatással van egy állam társadalmi-gazdasági működésére. Ez azért van, mert egyszerre, együtt vagy külön-külön, de mindig összehangolt módon alkalmaz többféle eszközt egy állam ellen: legyen szó gazdasági, közigazgatási eszközökről, kibertámadásokról, a közrend destabilizálását célzó titkos műveletekről, politikai bomlasztásról, illetve természetesen dezinformációról és propagandáról” – magyarázta Alex Florenţa.

Minden támadás egy összehangolt terv része volt

A legfőbb ügyész szerint az utóbbi évek látszólag elszigetelt hírei és kibertámadásai valójában egy összehangolt hibrid hadviselés részét képezik, amelynek célja Románia destabilizálása. A 2024-es választási év során több tízezer kibertámadás érte az ország intézményeit, különösen oroszbarát hackercsoportok részéről.

„Ami a kibertámadásokat illeti, meg kell értenünk, hogy az olyan hírek, mint például a romániai repülőterek elleni támadások néhány évvel ezelőtt, vagy a térfigyelőkamerák teljes rendszerének feltörése – különösen az ukrán határ menti területeken –, illetve a 2024-es év során számos romániai állami intézmény és kormányzati ügynökség elleni támadások nem véletlenszerűek, nem elszigetelt események. Ezek egy általános, összehangolt hibrid támadás részét képezik, melyek mögött jelenleg is olyan szereplők állnak, akik kapcsolatban állnak Oroszországgal, különösen ismert hackercsoportok” – közölte Alex Florenţa.

Hozzátette, hogy az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) honlapján hetente közzétett jelentések éppen ezen támadások gyakoriságát, mértékét és módszereit szemléltetik.

Több mint 85 ezer kibertámadás

Alex Florenţa azt is kiemelte, hogy 2024-ben jelentősen megnövekedett az orosz kibertámadások száma a román állami intézmények és vállalatok ellen:

„A legveszélyesebb támadásokat – különösen a zsarolóvírusos (ransomware) típusúakat – teljes egészében oroszbarát csoportokhoz kötötték, mint például a Lockbit, Lynx, Akira vagy Ransom Hub, amelyek tavaly rendkívül aktívak voltak. Ezek a támadások több mint 13 államigazgatási intézményt, 12 országos jelentőségű közlekedési vállalatot, 17 pénzintézetet és más célpontokat érintettek.”

„Továbbá, kifejezetten a tavalyi választási folyamatra utalva, fontos megemlíteni, hogy több mint 85 000 kibertámadást regisztráltak a választási infrastruktúra ellen, amelyek célja a hozzáférési adatok megszerzése és kiszivárogtatása volt, különösen a Központi Választási Hatóság és a Központi Választási Iroda rendszereiből. Sok ilyen adat később orosz infrastruktúrájú Telegram-csoportokban terjedt tovább” – tette hozzá a legfőbb ügyész.

Orosz irányítású kolumbiai merénylők

Kiemelte, Románia és több kelet-európai ország összehangolt destabilizáló kampány célpontja, melyet egy külföldi – főként orosz – állami szereplő irányít, latin-amerikai személyek bevonásával. A hibrid háború részeként nemcsak fizikai szabotázsakciók, hanem politikai befolyásolás, szélsőséges csoportok támogatása és orosz kapcsolatokkal rendelkező román politikusok szerepvállalása is kimutatható.

„Emlékeztetnénk a 2024-es esetre, amikor egy kolumbiai állampolgárt letartóztattak, amiért – egy bizonyítottan orosz személy irányításával – úgy lépett be Romániába, hogy a célja az volt, hogy felrobbantson egy célpontot egy Ilfov megyei komplexum közelében: ahol egy hulladéktároló, valamint két kőolaj-kitermelő kút és egy földgázmérő állomás van” – mondta Alex Florenţa. Hozzátette, hogy hasonló esetek történtek Csehországban és Lengyelországban is, és ott is kolumbiai állampolgárok voltak a végrehajtók, „akik mögött egy külföldi állami szereplő áll”.

Belpolitikai hálózatokat is kiépítettek

A legfőbb ügyész kiemelte, hogy a hibrid háború másik eleme a politikai szubverzió, amely különböző formát ölthet.

„Ez egyfelől abban nyilvánul meg, hogy tudatosan, sokszor észrevétlenül építenek ki média-, üzleti és belpolitikai hálózatokat, amelyek képesek valamilyen formában befolyásolni a kormányzati döntéshozatalt. Emlékezzünk vissza azokra a kapcsolatokra és látogatásokra, amelyeket több román parlamenti képviselő tett az Orosz Föderáció bukaresti nagykövetségén az elmúlt két évben. Ugyanakkor jelenleg Romániában a szélsőséges csoportok támogatása is aktívan zajlik” – sorolta Alex Florenţa.

Orosz módszertan szerinti gyűlöletkampány: Georgescu népszerűsítése

Alex Florenţa főügyész arról is beszélt, hogy 2024 novemberében a szélsőséges közösségekben megszaporodtak a gyűlöletre és erőszakra buzdító üzenetek, „amelyek egy független elnökjelölt kampányához kapcsolódtak, és pánikhangulatot teremtettek a társadalomban”. Hozzátette: ezek az üzeneteknek már az elnökválasztás első fordulójának időszakában tömegesen megjelentek, és „ez szisztematikusan fejlődött tovább – mesterséges intelligencia segítségével generált gyűlöletkeltő tartalmak terjesztésével”.

Hozzátette, hogy a tartalmak az orosz módszertant követték, a jelenséget más országokban, például Moldovában és Grúziában is megfigyelték. „Emellett oroszbarát propagandacsatornákat is használtak e tartalmak terjesztésére” – tette hozzá Florenţa.

Kapcsolódó

Nicușor Dan: „Orosz beavatkozás zajlik Európában. Ez tény”

Nicuşor Dan államfőt megkérdezték Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnökének figyelmeztetéséről, miszerint Oroszország arra készül, hogy beavatkozzon az őszi parlamenti választásokba.

kiberbiztonság álhír Oroszország választások Nicușor Dan

#Forradalom és ami mögötte állt

Kiemelte, hogy a közösségi médiában is számos gyűlöletre és erőszakra buzdító üzenetet azonosítottak: „Ezek többsége általános lázadás gondolatára épült, és a nosztalgikus érzéseket próbálta kihasználni, például az 1989. decemberi forradalomra való utalásokkal. Az ilyen, mesterséges intelligenciával létrehozott üzenetek elárasztották az online tér bizonyos részeit, mesterséges feszültséget keltve a célba vett közösségekben. Ezeket az üzeneteket szélsőséges csoportok terjesztették tovább országos szinten” – jelentette ki.

Példaként a #Revoluţie (Forradalom) hashtag-et említette, ami kapcsolatba hozható a korábbi „független jelölttel”, azaz Călin Georgescuval, bár a nevét nem mondta ki a legfőbb ügyész.

„Ez egy olyan hashtag, amely mögött egy egész sor, gyűlöletet és erőszakot szító üzenet vált virálissá az elnökválasztás első fordulójának közeledtével. Ez a hashtag orosz infrastruktúráról, Telegram-csatornákon keresztül indult, majd egy egész támogató hálózaton keresztül terjedt tovább. Két másik hashtaggel, amelyek az adott független jelölthöz köthetők, automatikusan társították, és elérte a napi 1,8 millió megtekintést, napi 176 feltöltött videóval, amelyek mind azonos tartalmat és üzenetet közvetítettek” – mondta Alex Florenţa.

Mint mondta, november 27-től jelentősen felerősödött a független elnökjelölt kampányának online népszerűsítése „olyan csoportokban, amelyek korábban is dezinformációs narratívákat terjesztettek, és amelyek összeköttetésben állnak az oroszpárti közösséggel, valamint más, közrend szempontjából kockázatot jelentő szélsőséges és összeesküvés-hívő csoportokkal” – mondta el.  „A jelöltet támogató üzeneteket több mint 40 ilyen típusú csoportban azonosították, amelyeknek összesen több mint 1,3 millió tagjuk van” – sorolta, mit tártak fel.

Florinţa szerint mindez egyértelműen mesterséges viselkedésmintát jelez, amelynek célja a társadalmi elégedetlenség felerősítése és az ebből fakadó tömeges utcai megmozdulások előkészítése volt.

Arra a kérdésre, hogy Călin Georgescu profitált-e a hibrid támadásokból, Alex Florenţa határozott igennel válaszolt, írja az Agerpres.